2019. december 26., csütörtök

Pozsony - Pressburg - Bratislava

A Balaton térségéből a Suzukimmal Sopronba gurultunk, hogy onnan vonattal Pozsonyig – Pressburgig - Bratislaváig utazzunk tovább. Bécsen át óránként indulnak direkt járatok. A hármas határon fekvő Pozsony átnyúlik a Duna jobb partjára Ligetfalura is. (A magyarok számára gyászos emlék ez a városrész, mert tömeges kivégzések voltak itt néhány héttel a második világháború befejezése után, amelyek 1945. június 20. körül kezdődtek, azt követően, hogy megérkezett Pozsonyba a csehszlovák hadsereg.) Az itteni vasútállomásról Bratislava Petržalka gyalogosan indultunk a városközpontba. 

Bratislava Petržalka (Pozsonyligetfalu) vasútállomás





A hatalmas lakótelep egykor kertes városrész volt. Egy szép németes jellegű ház maradt meg a főbejárattal szemben.



Pozsony elővárosa, akárcsak maga a város 1919-ig Magyarországhoz tartozott, majd Pozsonnyal együtt Csehszlovákiához csatolták. Az 1938. március 12-i Anschluss, azaz Ausztria németek általi annektálása után Németországnak közös határa lett Magyarországgal, így Hitler az 1938. november 2-i Első bécsi döntés keretében Pozsony elővárosát és Dévényt a birodalomhoz csatolhatta. Ekkor kapta az Engerau nevet. 

A jelképnek számító „UFO hídon” keltünk át a Dunán. Valójában a híd feszítőkábeleit összetartó pillér tetején lévő kilátóról kapta a becenevét. 

az UFO híd


Az UFO híd helyén állt az 1825-ben épített hajóhíd (pontonhíd). Az átkelés rajta korlátozott volt, mert a jégzajlás idején nem lehetett használni.



A vár alatt a Duna mentén ma nincsenek épületek, csupán autóút és bozótos, elkerített telkek. Az egyutcás Vödric épületeinek többségét 1960 körül elbontották, majd helyét az új híd építésekor 1970 körül felszámolták. A 2010-es évektől az újbóli beépítése modern házakkal elkezdődött, de nem ért véget.

Pozsony látképe az UFO hídról



Alattunk uszályok tolták terhüket, de turistahajókat még kikötve sem láttunk. (A folyó fodrai alatt lehetnek maradványai III. Henrik német – római császár hajóinak, amelyek 1052-ben hozták a második pozsonyi csatában a támadó sereg utánpótlását, de azokat Zotmund megfúrva elsüllyesztette.) 

uszály a pozsonyi UFO híd alatt a Dunán

Az egykori zsinagóga helyére ér le a híd másik lejárója, amit az építése előtt 1969-ben bontottak el. A vasbetonszerkezet ezen fele már gondozást igényelne.  Pár lépésre a Hal téren (Rybné námestie) áll a Szentháromság szobor.


Szentháromság szobor a pozsonyi UFO híd tövében

A várdombnak vettük az irányt. A Zsidó utca alsó végén lévő „Jó pásztor háza” 1760 körül épült, amely feltűnően keskeny. A sarkán lévő kis szobrocskáról kapta a nevét. Óragyűjtemény tekinthető meg benne.



a jobboldali házsort lebontották az óvárost átszelő út miatt a csehszlovák időkben


Jó pásztor ház 



A lépcsőkön, a felújításra váró Szent Miklós templom mellett értünk fel a várudvarra. A várnép számára épült 1664-ben egy régebbi helyén. Ma ortodox templomként működik. A Zsigmond kaput ki kellett kerülnünk, mert ott tereprendezés folyt. Helyette a Miklós kapun értünk be a négytornyos várpalotához. 

felújításra váró Szt. Miklós templom a pozsonyi várhegy lejtőjén

a Váralja - Schlossgrund Pozsonyban

Miklós kapu Pozsony


Fehér falai vakítóan verték vissza a Nap sugarait. A bástyákról a Duna, a híd és Ligetfalu kockaházai tárultak elénk. Megannyi turista tolongott a panorámáért.






A Dísztérről a I. Szvatopluk lovas szobra mögött a főkapun át lehet a belsőudvarra jutni. A morva fejedelemnek a legkisebb köze sincs a monumentális épülethez. Erősen politikai indíttatásból 2010-ben állíttatták a szobrát, amelynek talapzatán kezdetben az "ószlovákok királya" felirat volt olvasható. 



Advent lévén az ideiglenes karámban bárány bégetett egy szamár és egy jerke mellett miközben néha a belógó fenyő ágait rágták. 


A belépőjegyet adó az irodában és az ellenőrzője a múzeum ajtajában is magyar nemzetiségű volt. Sajnos szlovák, angol, német feliratok mellett magyarul semmi, pedig Szlovákia lakosságának tíz százaléka és a turisták harmada is magyar. Végig jártuk a termeket, amik nagyon szerény kiállítási anyaggal rendelkeznek, de magyar vonatkozású téma elvétve akadt, pedig több, mint ezer évig Magyarországhoz tartozott ez a koronázó város. Augustus cézárt bronz alakban fontosabbnak érezték megörökíteni a szlovákok, mint egy magyar vonatkozású személyt. Az időszámítás kezdete körül a várdombon római őrtorony vigyázott a nagy birodalom nyugalmára. 







A mohácsi csata után pár évvel a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát. Háromnyelvű utaláson kívül semmi bemutató anyag vagy fénykép nem emlékeztetett bennünket erre. 
A nemzetközi grafikai kiállítás sok helyet vett igénybe. 



A Bécsi kapun léptünk ki a vár külső udvaráról, de még előtte egy adag gulyást ettünk az adventi vásár bódéjánál, amit magyarul szolgáltak ki. 


Korona-torony Pozsony




Bécsi kapu a pozsonyi várban

Az első világháború után felvetődött a magyar uralomra emlékeztető 1811-ben leégett pozsonyi vár romjának teljes eltüntetése, hogy helyére állami hivataloknak vagy egyetemnek emeljenek épületeket. Az eredeti tervekkel ellentétben mégis 1953-ban a vár újjáépítéséről döntöttek. 

a pozsonyi vár felújítása 1953-tól

Az óvárost átszelő négysávos út túloldalán a gótikus Szent Márton dóm vagyis a koronázó templom áll. A városfal visszabontásával tágasabb teret alakítottak ki köréje, ami sok régi építmény kárára volt. 

a városfal és a koronázó templom

Szent Márton dóm Pozsony
Egy 1221-ben épült háromhajós román stílusú templom helyére épült 1314 -ben. Mátyás király idején tovább bővítették. Neogót tornya 1877-ben készült el csúcsán a koronával. Magyarország harmadát megszállt oszmánok miatt, de még kiűzésük után is 1563 és 1830 között itt koronázták meg uralkodóinkat a Habsburg - házból. Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet.




mellékoltár a Szt. Márton dómban
Habsburg IV. Károly

Alamizsnás Szent János kápolna (1732)


Szt. Márton huszár ruhás szobra (1734)

A XIII. századtól a bajor hospesek betelepedésével elkezdődött a város polgárosodása és német jellege. A lakosság többségét 1919-ig ők adták. 

A várhegytől a négysávos úttal elvágott óvárost jártuk be. A kettős falrendszerből alig maradt pár száz méter. Az 1633-ban Pázmány Péter jóvoltából épült egykori jezsuita gimnáziumot és kollégiumot védte.


egykori pozsonyi jezsuita gimnázium és kollégium 



Mögötte számos általam a XVI. századinak vélt ház rejlik, amelyek még pár éve förtelmes lepusztultságukkal riasztották el a turistákat. A vakolatok alól előkerült festményeket megmentették. Néhol a régebbi ablakok és ajtókeretek részleteit is meghagyták.










A Pázmány (Prepoštská) utcából a Zichy palotánál értünk ki a Mihály (Michalská) utcára. 

Pázmány Péter utca (Prepoštská ulica)

A Zichy palota a Mihály utcában

A város egyik lényeges szimbóluma a Mihály – kapu áll a végében. Messziről szembetűnik jellegzetes zöld rézcsúcsa. A várost ölelő fal négy kapujából ez az egyetlen északi maradt fenn. A XIV. század végén építették. Nevét az előtte lévő településről kapta, ahová a kapu vezetett. A nyolcszögletű felső rész 1511-1517 között épült. Mai barokk stílusú alakját 1753-1758 között kapta, a Szent Mihályt ábrázoló szoborral együtt. A toronyban fegyverkiállítás tekinthető meg. 



A Segner-házat a XVII. században Andreas Segner gazdag kereskedő építtette északi reneszánsz stílusban. 

Segner-ház Pozsony







Balra a Bástya utca, amely a legszűkebb és egyben a legrégebbi utcája Pozsonynak. 


A Pozsonyi Csárda a saroktornyos épületben fogadja a vendégeit a boltívvel szemben.


Pozsonyi Csárda

Jobbra a Lakatos (Zámočnícka) utcából a hasonló korú házak mentén értünk a ferencesek kolostorához.  A csehek feletti morvamezei győzelem örömére IV. László királyunk alapította 1290-ben, viszont 1297-ben szentelték fel. A templom külső kapuja nyitva volt, de a belső vasrács már zárva. Azon keresztül tudtam csak a belsejét megörökíteni. A XIV. században a templomhoz kolostor is épült. Kezdettől fogva itt volt Magyarország legrégibb ferences rendtartománya. Tizenkilenc Habsburg-házi magyar király 1563-tól 1830-ig itt ütötte aranysarkantyús lovaggá az arra érdemes nemeseket, mindjárt a koronázási szertartás után. A templom eredetileg gótikus hajóját a Pozsonyt 1586-ban és 1590-ben sújtó földrengések után reneszánsz stílusban építették újjá.







A ferencesek mögött az Orsolya - szüzek temploma, zárdája, elemi iskolája és tanítónőképző intézete. A mai épületet gróf Esterházy Imre érsek építtette 1731-ben. A hozzá tartozó egyszerű templom eredetileg az evangélikusoké volt, ami 1640-ben épült. Ezt az apácák 1672-ben kapták meg.



A ferences templom főbejáratával szemben emelkedő, látványos palotát Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768-1770 között. Két kocsibehajtó kapun is bejuthatunk az udvarra. A palotának fennállása alatt számos ismert nemesi családbéli tulajdonosa volt. Birtokolta gróf Csáky Imre, gróf Nyáry Károly - az ő családi címere díszíti a főhomlokzat timpanonját - és végül "utolsó" tulajdonosa, akiről az épületet ma nevezik: gróf Mirbach Emil. A palota most a város képzőművészeti galériájaként működik.

Spech / Csáky / Nyáry / Mirbach palota

A jezsuita templomnak az evangélikusok kezdeményezésére és adakozásából 1636 -ban tették le az alapkövét a Fő tér szélén. A nádor kikötötte, hogy nem lehet tornya. A jezsuitákhoz 1672 tavasza után került, miután azt az evangélikusoktól elvették. 




A Templom (Kostolná) sikátor választja el az óvárosházától, amely tornya templomszerű. Alsóbb szakaszán gótikus ablakokon jön be a fény, de feljebb már teljes barokk az óra és a rézsüveg. Eredetileg egy XIII. századi román stílusú erődített lakóház állt, amely a város előkelői közé tartozó egyik család tulajdonát képezte. A XIV. század végén a házat megvásárolta a város, hogy ott ülésezzen a városi tanács. Idővel túl kicsinek bizonyult, és később a szomszédos házakat is megvették és hozzáépítették. A nagyszabású késő gótikus átalakításokat követően a pozsonyi városháza 1436-ban kezdte meg teljes körű működését az épület falai közt. A XVI. században reneszánsz árkádsorral bővült az udvar, majd a barokk korban történtek nagyobb átalakítások, bővítések, ekkor épült a ma is látható torony. Mai végső formáját 1912-ben kapta. A benne található múzeum sok magyar vonatkozású emléket őriz.




Óvárosháza Pozsony

A Fő tér (Hlavné námestie) adventi tömegén átfurakodtuk magunkat a középen álló Maximilián kúthoz. A város önállóságának jelképének számít rajta Roland vitéz szobra.  Az 1572-ben átadott kutat a Habsburg – házi I. Miksa magyar király parancsára készült, elsősorban tűzoltás céljából. Az ő koronázásának napján 1563-ban hatalmas tűzvész pusztított a városban, ami erre az elhatározásra késztette.



A Fő tér sarkán áll az Esterházy-palota (más néven Kutscherfeld-palota), amelyben ma a pozsonyi Francia Intézet székel. Építtetője Leopold von Kutscherfeld volt 1762-ben, aki 1760-tól a Magyar Kamara élén állt, és igazgatta a Habsburgok mosonmagyaróvári uradalmát.  Vétel útján 1813-ban  Esterházy Imre gróf birtokába jutott.


A Fő tér sarkán és egy kissé távolabb is fém alakokba botolhatunk. Itt fotózkodnak szinte tolakodva a turisták az 1930-60 -as évek jellegzetes városi figurájával, a Schöner Nacival (alias Lamar Ignac), aki közel negyven éven át reggelente elindult a városba szokásos sétájára, hogy tökéletes úri eleganciával sorra járja Pozsony kávéházait, cukrászdáit. 



Harminc méteren belül egy újabb fémbe öntött figura, a kukkoló csatornás ember. Leguggolva pózolnak mellette a világ minden részéről jött városnézők.



Az Óvárosháza mögötti Prímás tér (Primáciálné námestie) meghatározó épülete a Prímás-palota. Miután a törökök bevették Esztergom városát is, az érsek Nagyszombatra és Pozsonyba költözött. A Prímás-palotát az egykori püspöki ház helyén Batthyány József bíboros és hercegprímás építtette 1778-ban. A magyar katolikus egyház feje, az esztergomi érsek, a hercegprímások székhelyeként 1820-ig működik. Az épület tetején ma is ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött.

Prímás-palota Pozsony



Még húszpercnyi nézelődésre volt időnk, mert alkonyatkor már szerettünk volna a soproni vonatra beülni. A téli nappal rövidsége miatt nem minden nevezetességhez sikerült eljutnunk. 








A színházat 1886-ban Városi Színházként nyitják meg a Bánk bán díszelőadásával. A megnyitón részt vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán miniszterelnökkel. Az ünnepségen Jókai Mór is jelen volt (Lidércfény címmel „prológot” írt ez alkalomra), Erkel Ferenc pedig személyesen vezényelte a Magyar Királyi Opera előadását. Az épület jelenleg az opera és a balett székhelye. A színház előtt Tilgner Viktor pozsonyi szobrász Ganümédész kútja. (Zeusz madár alakjában elragadja a szép fiatal Ganümédész királyfit és felviszi az Olimposzra az istenek gyönyörködtetésére.)


Városi Színház Pozsony

A dóm alatt a Rudnay tér felé hagytuk el az óvárost. Ez egykoron a koronázások felvonulási terének is volt mondható. Még korábban a székesegyház temetője terült el ezen a domboldalon, de közegészségügyi okokból a XVIII. században megszüntették. Reprezentatív lépcsőzetes átalakítását 1910-ben végezték.




Rudnay tér Pozsony


II. Lipót koronázása 1790-ben
Van még mit látni a koronázó városban, így biztos, hogy visszatérek.



Decemberben megfogadtam, hogy még egyszer visszajövök Pozsonyba és megnézem azokat a részeit, amiket akkor nem sikerült. Már a következő év (2020) január végén sor kerülhetett erre.

Az eljutást most másképpen szerveztem. A Balatontól autóval Lébény – Mosonszentmiklós nevű vasútállomásig autóztam, így Győrt kihagytam és vele az ottani parkolási nehézséget. A személyvonattal Rajkáig utaztam, s perceken belül egy másikkal tovább, ami Pozsonligetfaluig vitt. Közben a határ menti magyar faluban Rajkán sok szlovák állampolgár lépett fel, akik hazánkból járnak be Pozsonyba dolgozni. Egyik asszonyt megkértem, hogy segítsen busszal bejutni a belvárosba. Az aluljáróból nem az állomás felőli oldalon jöttünk fel, hanem a Panónska cesta (Pannon út) felől. Itt a megállóban az automatából jegyet vettem a hölgy segítségével és a 93-as busszal az UFO hídon át az elnöki palotához juthattam. Ez egykor a Grassalkovich grófok kastélya volt, amely 1760-ban épült. 


Grassalkovich kastély Pozsony

Az előtte lévő macskaköves nagy tértől a Karachon palota irányába indultam számos szép épület előtt a közlekedési múzeumba. 

Karachon palota




A Palugyay palota palladiánus stílusban épült. Egyszerre szolgált lakhely- és borüzemként, kiterjedt pincerendszerével együtt. A XIX. század végén a közeli vasútállomással földalatti borvezeték kapcsolta össze. Főleg reprezentációs célokra használják. Legutóbb 2002-ben újították fel.


Palugyay palota

Még egy órám volt a nyitáshoz, ezért a vár alatti utcákban „kényszerültem” nézelődni. A még magyar időkben épült emeletes házak tornyos sarkukról a legszebbek. Látszik, hogy új gazdáik az utóbbi pár évben igyekeznek rendbe tenni azokat. Sajnos két pusztulóban lévő is az utamat szegélyezte. 








A várdombot is megjártam ismét, de a múltkor kihagyott részeit fotóztam csak. A Duna felőli oldalon a többsoros bástyák mentén a XV. század első feléből származó gótikus Zsigmond-kapu irányában lépkedtem le az óvárosba. 


lépcsősor a pozsonyi várba

a pozsonyi vár a barokk kertből nézve



a pozsonyi vár déli bástyái



a pozsonyi vár D-Ny-i sarokbástyája



Zsigmond-kapu

A Dunára nézve az „UFO” hídra fel- és levezető utak fonódása látszik. Legalább 60 öreg ház esett áldozatául, mert a lebontásukkal alakították ki ezt a forgalmi csomópontot.





A közlekedési múzeum 10 órás nyitására visszatértem. A gyalogos felüljárón lehet átkelni a forgalmas út felett a bejáratához. Az egykori vasúti rakodóállomásból alakították ki. A vágányokról hiányoltam a gőzmozdonyokat, amelyek mások szerint itt szoktak állni. Néhány kopott régi dízelmasina állt csak. A fedett részeken a kerékpárok, motorkerékpárok mellett az autók többségét a Škoda és Tátra típusai tették ki. 






















utazási kedvezmények a magyar időből
A veterán járművek múzeumából újra az óváros felé tartottam a koronázó templomhoz, amit előbb kívülről körbejártam.






Északi falánál a Pálffy grófok kriptája viszonylag jó állapotban maradt meg. Mögötte a fal másik oldalán más neves személyiségek sírfülkéi vannak, de a turisták elől lezártan, így csak fényképről láthattam azokat miután az egyházi kincseket bemutató részbe beléptem. 




A kedves, de csak szlovákul tudó hölgy 2,5 euroért engedett be. Két szinten volt a kiállítás, majd külön az orgonához is kinyitotta a feljáró ajtót nekem.
Pázmány Péter (1570-1637) jezsuita hittudós, bíboros és esztergomi érsek sírja és földi maradványai a szentély alatt találhatóak.


a pozsonyi Szent Márton dóm oltára az orgonától nézve
A klarisszák templomának gótikus tornya a régi házak fölé magasodik. Második rendházukat Magyarországon Pozsonyban 1297-ben hozzák létre. A magyar elit leányainak neveltetése mellett, fontos szerepet töltöttek be a szegényekről való gondoskodás terén.
A klarissza apácarend tulajdonképpen az Assisi Szent Ferenc által alapított ferences rend női ágának képviselői. Alapítójuk Assisi Szent Klára.
A XIV. században gótikus stílusúvá építették át. A mintegy 34 méter magas, gazdagon díszített, faragott tornya is ebből az időből való. Az épület történetéhez hozzátartozik, hogy egy ideig itt őrizték IV. Béla király lányának, Margitnak földi maradványait. Az épületben manapság hangversenyeket, kiállításokat szerveznek.





klarissza templom Pozsony


Az óvárost védő egykori vizesárok helyén széles körutat fektettek, amely közepén villamosok járnak. A Vármegyeház téren (Župné námestie) áll a trinitárius rend kéttornyú temploma, amelyet 1725-re építettek fel, az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára. A templom a rend egyik alapítójának, Mathai Szent Jánosnak van szentelve.

Tiritárius-templom Pozsony

Mathai Szent János templom Pozsony
A tér másik végében – a vár hátterével - a kapucinusok pozsonyi Szent István-temploma található 1709 óta, torony nélkül, kolostorral. Az egyhajós templom főoltárán a koronát Szűz Máriának felajánló Szent István magyar király látható, a háttérben az egykori Pozsony látképe is felismerhető (1737). A főhomlokzaton, a bejárat fölötti szoborfülkében Szent István. 

a kapucinusok pozsonyi Szent István-temploma



A főhomlokzaton, a bejárat fölötti szoborfülkében Szent István. A barokk Immaculata-oszlop pedig 1725 óta áll a templom előtt.



A Mihály-kapu alatt ismét a történelmi központba, a Főtérre igyekeztem. Az adventi nyüzsgéstől és turistáktól most mentes volt a placc.

Esterházy-vagy Kutscherfeld-palota, ma a pozsonyi Francia Intézet 

Maximilián kút Pozsony

az óvárosháza templomszerű tornya Pozsonyban


Az óvárosháza múzeuma a leglátványosabb a Pozsony értékeit bemutatók tekintetében. A 2011-ben csodálatosan felújított épület különböző építészeti stílusokat ötvöz, kívülről alapvetően gótikus, tornya barokk, gyönyörű árkádos udvara pedig reneszánsz. A nagy kiterjedésű épület a Fő tér (Hlavné námestie) és a Prímás tér (Primáciálné námestie) között húzódik, mindkét térről nyílik egy-egy bejárata. Érdemesnek tartottam végigmenni a keskeny kis sikátorszerű Templom (Kostolná) utcán is, ahonnan látható az épület legrégebbi fala és párkányzata, amely még Jakab bíró korából, a XIII. századból származik.
A gótika számos részlettel van jelen az elülső homlokzaton, pl. a Szent László-szobor és a gótikus ablakok. 


A reneszánsz jegyeit az árkádos, loggiás belső udvaron csodálhatjuk meg, míg a barokk stílus a tornyot jellemzi. Az udvar átjáróként is funkcionál a két tér között.





Rengeteg magyar vonatkozású dolgot fedezhetünk fel. Impozánsak az emeleti dísztermek. A gótikus Szent László-kápolna falain XV. századi freskók láthatóak, amelyen többek között Szent László királyunk arcképe jelenik meg. Az épület több termét is díszítik reneszánsz stukkó dekorációk és barokk kori freskók.










óvárosháza Pozsony


óvárosháza Pozsony

Szent László kápolna Pozsony óvárosházában

A gazdag várostörténeti kiállításon a tárgyi emlékek mellett magyar tájékoztató feliratokra még se számítsunk, de az angol nyelvű feliratok némiképp segítettek. A teremőr nénikék jó indulatúak segítőkészek, de csak szlovákul beszélnek.







a nagyszentmiklósi avar aranykincsek másolata



Szép időt fogtam ki, így a toronyból fantasztikus kilátás nyílott.


a Fő tér (Hlavné námestie) a pozsonyi óváros tornyából

panoráma a pozsonyi óvárosháza tornyából


A körútra a Kalapos utca egykor Hutterergasse most Klobučnícka ulica felől ismét kimentem. A sarkon a régi vásárcsarnok szürke eklektikus homlokzata tűnt fel. A pozsonyi Régi Vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a XV. századból, amely a város erődítménye volt. A mostani épület, amely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910. október 31-én adták át rendeltetésének.


Itt a régi vásárcsarnok előtti téren 1919. február 12-én az akkor még többségében német (41%) és magyar (40%) lakosú város több ezres tüntető tömege gyűlt össze békés tiltakozásul a csehszlovák megszállás ellen, amit a Csehszlovák Légió vérbe fojtott. Bár a tüntetést a várost irányító olasz katonai parancsnok engedélyezte, a cseh-szlovák legionáriusok mégis több irányból belelőttek a fegyvertelen tömegbe. Ezt később azzal indokolták hazudva, hogy a tömeg hógolyóval dobálta őket. A sortűz 9 halálos áldozatot és 23 sebesültet követelt.



A Régi Vásárcsarnokkal szemben az Ispotály utcába (Špitálska ulica) is benéztem. A klasszicista Szent László-templom és a hozzáépült négyszárnyas kórház 1832-re készült el. A főoltárán található kép Szent László király apoteózisát ábrázolja.

Szent László - templom Pozsony

Száz méterre az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom áll, ami a Szent Erzsébet-rendi apácáké. A barokk korban építették 1739-1745 között, aminek a költségét Esterházy Imre érsek és prímás fedezte. A rendszerváltozás után a rend visszakapta a templomot és a mellette lévő kolostort és kórházat, a rendtagok jelenleg főképp rákos betegek ápolásával foglalkoznak.

Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Pozsony




A körútra újabb szakaszára a Baross Gábor útra (Štúrova ulica) újból visszamentem és a Duna irányába tartottam, miközben a homlokzatokat szemléltem.

Baross Gábor utca (Štúrova ulica) Pozsony

Baross Gábor utca (Štúrova ulica) Pozsony

András király tér (Šafárikovo námestie, König Andreas-Platz) Pozsony

András király tér (Šafárikovo námestie, König Andreas-Platz) Pozsony

Kihagyhatatlannak tartottam egy újabb kisebb kitérőként Pozsony-Újváros részen a Kék-templomhoz a Raneyss István utcába (Bezručova ulica, Raneyssgasse) befordulni.
A XIX–XX. század fordulóján Pozsony az óvároson túl főleg kelet felé terjeszkedett. Elkezdődött az új, Ferenc Józsefről elnevezett városrész (a későbbi Pozsony-Újváros) kialakítása a királyi katolikus főgimnáziummal és a mellette található katolikus plébániával és templommal. Lechner Ödön egyik szép magyar szecessziós munkája mindkettő. A Grössling Gimnázium épülete 1906–1908 között készült el. A templom alapkőletételére 1909. augusztus 23-án került sor Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából. Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Habsburg Ferenc József feleségének Erzsébet királynénak szimbolikus mauzóleumaként építették („Sisit” 1899-ben ölték meg Genfben).


Kék-templom Raneyss István utca (Bezručova ulica, Raneyssgasse)



A Duna lett a következő cél. A folyó apró fodrai felett a zöld Öreg (Starý most) híd húzódik, ami nevében megtévesztő, hisz a 2015-ös újjáépítése után csak a pillérjei azok, amik még 1890-ben a Ferenc József híd részeként kerültek a Dunába. Jelenleg villamos, kerékpáros és gyalogos közlekedés van rajta.

Öreg híd Pozsony


A II. világháború vége felé ezt a hidat is felrobbantották a visszavonuló német katonák. A régi fotón a macskakövek között látható két vágány a Bécs és Pozsony között 1939-ig közlekedett POHÉV-é volt. A kép jobb oldalán az egyvágányos vasúti híd is kivehető. A helyén 1945 – 2014-ig állt a német hadifoglyokkal újjáépíttetett második nevén Vörös hadsereg hídjának nevezett szerkezet, amit a köznyelv Öreg hídnak hívott, ami végül a hivatalos lett. 

Ferenc József híd most Öreg híd (Stary most) 1939-1945 között

A Duna jobb partján, modern, magas házak hátterében kéttornyú építményt fókuszáltam a fényképezőgépemmel. 
A polgárok kedvelt kiránduló helyének számító, vízparti ligetben az első színház 1828-ban alakult meg. Eleinte nyitott, nyári színházként működött. Ebből az időszakból maradt fenn mai neve: Aréna. A mai eklektikus színházat 1898-ban emelték. Miután 1918-ban Pozsonyt a csehszlovák csapatok megszállták, a Séta (ma Hviezdoslav) téri Városi Színházból erőszakkal Szlovák Nemzeti Színházat alakítottak, immár magyar és német színészek nélkül. Emiatt - a még mindig 80%-ban német és magyar anyanyelvű városban - felértékelődött minden más fellépési helyszín. Így a két világháború között az Arénában nyaranta számos magyar és német nyelvű előadásra került sor.
A második világháború után az Arénát bezárták, később évtizedekig a csehszlovák televízió raktárként használta az épületet. 1997-től Újra 1997-ben nyílt meg, mint pantomim színház, 2003-tól pedig drámai előadásokat tartanak benne.

Aréna Színház Pozsony
A bal parton a Fadrusz János kőparton (Fajnorovo nábrežie) klinkertéglás ipari iskola 1904 óta fogadja a diákjait. Előterében sértetlen a két márványtábla, amelyek az alapítókat említi.

ipari iskola Pozsony

Mellette a Szlovák Nemzeti Múzeum, amely bejárata előtt Tomáš G. Masaryk szobra áll. Ide valahogy nem volt kedvem bemenni.


Néhány lépésre a Koronázási dombtér (Krönungshügelsplatz, Nám. Ľ. Štúra) a vigadóval. Mária Terézia 1773-ban magtárnak építette. Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült újjá. Ma a Szlovák Filharmónia székhelye. A rövid Híd utca (Mostová) egyik oldalán csak ez a jeles intézmény húzódik. 



pozsonyi vigadó, ami most a Szlovák Filharmónia

A másik sarkával szemben a Savoy és Carlton Szálloda. 



Itt a sétányon az UFO hídhoz tartottam, de nem léptem fel a 93-as helyi autóbuszjáratra, mert kellő időm volt a Pozsonyligetfalu (Bratislava Petržalka) vasútállomásra legyalogolnom. Több büfé is nyitva volt, de enni csak az egyikben tudtam egy pár rendkívül  rossz ízű főtt virslit.



Népirtás 1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élő magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. A szerencsétlen embereket 50-100 fős csoportokban hajtották át a Duna-hídon Ligetfalura, ahol a közelben húzódó erődrendszer falai közé zárták őket. Máig tisztázatlan körülmények között több száz embert lelőttek a foglyok közül. Minderről az utókor szinte semmit nem tudhat, a ligetfalui tábor egykor létét hallgatás övezte és övezi most is. 



Ligetfalut a szocializmus időszakában a földdel tették egyenlővé. Hatalmas tömbházakból álló lakótelepet húztak fel a falusi utcák helyén és ide, Közép-Európa legnagyobb lakótelepére, szinte kizárólag szlovákokat telepítettek. Az alábbi videón még tárgyilagosabban van részletezve:
https://mediaklikk.hu/video/nepirtas-pozsonyligetfalun/?fbclid=IwAR0ZWlaCeDLW2tasQ6Pc5UcpxCgLsryoC_WuTR1_rQ1q80wLhjyUUhPit2k

Források:
Rudnay tér: https://pozsonyikifli.sk/a-dom-ter-rudnay-ter-rovid-tortenete/
Klarisszk temploma: https://tajgazda.hu/index.php/hu/tajerinto/743-klarisszak
pozsonyi trinitárius templom: https://pozsonyikifli.sk/kostol-trinitarov/
óvárosháza: https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/pozsony-ovaroshaza
villamos Bécsből: https://pozsonyikifli.sk/100-eves-a-legendas-becsi-villamos-27-nagy-foto/
utcanevek:https://docplayer.hu/4332475-Ferenc-jozsef-varos-mesto-frantiska-jozefa-franz-josefstadt.html
Aréna Színház: http://muemlekem.hu/hatareset/Arena-Szinhaz-Pozsonyligetfalu--1303