2019. május 7., kedd

Pöllau és Pöllauberg (Ausztria)

Második kirándulási célként - a szép húsvéti napon - szintén a Joglland dombok között rejlő, Vorautól 20 percnyire található kétezer lakosú Pöllaut választottuk. A kellemes tavaszi időben a délutánt itt töltöttük. A motorosok raja több figyelmet kívánt a közlekedésben. Az egyik bank parkolójában álltunk le a Suzukinkkal pár lépésre a parányi központtól. A téglalap alakú főteret övező tíz másik tarka ház sorában áll a városháza.  Homlokzatán figurális festmények, az ablakai közé a XVI. századvégi pestis járványok áldozatainak emlékére egy oszlop van süllyesztve. 

Vorau főtere

Vorau főtere


Vorau főtere és a városháza




A muskátlis ládák melegebb időre várva még hiányoztak a tartóikból. Az autók nincsenek kitiltva a macskaköves placcról. Föléjük magasodik az aranyozott Szűz Mária oszlop. 




Hátterében az Ágoston-rendi apátság impozáns épületegyüttese, amely egy középkori vizivár maradványaira épült. A vár és a település birtokosa 1482-ben úgy végrendelkezett, hogy halála után az erődöt kolostorrá alakítsák át. Az apátságot sógora alapította meg 1504-ben. Déli udvara két kapun keresztül kapcsolódik a főtér északi oldalához. 




A kupolás Szent Vitus templom barokk pompája, élénk színű freskói, orgonája és szószéke bizonyítja az egyházi építészet magas fokát. A perselyt megzörgettük néhány euró bedobásával hálából a látványért. Kapuja minden nap reggeltől estig tárva van a hívők és a turisták számára is. 








A két másik háromszintes árkádsoros belső udvar is látogatható. A nagyobbik közepén a világháborúkban meghalt katonák emlékműve. A kolostor sarkain egy-egy nyolcszögletű torony magasodik. 







A városkapukon kijutva tettünk egy sétát a parkban, majd végül néhány figyelemre méltó házat örökítettem meg. 











A parkolóból az 5 km-re lévő pöllaubergi Szűz Mária kegy- és plébániatemplomhoz kanyarogtunk fel.  



Már a XII. század végétől búcsújáróhely. Az egykor román stílusú kápolna helyén a zarándokok tömege miatt 1340 körül a most látható nagyobb gótikus templomot emelték. Tornya 1674-ben egy villámcsapás miatt megrongálódott és 1678-ban barokk stílusúval cserélték fel. Pöllau völgyére néző, nyugati homlokzatán a lépcsősor tetején nyílik a bélletes főkapu. 





A templombelső is a két építészeti stílus csodálatos keveréke. 







A templom északi oldala mellett áll a felállványozott barokk stílusú, de eredetileg román kori, kis Szent Anna-kápolna. 


A plébánia boltíve alatt egy teraszos vendéglőhöz értünk ki, ahol ebédünket elfogyasztva pihentünk meg. 


A domboldalban elterülő temető mentén indultunk vissza. 





Több ausztriai látni valót erre a napra nem terveztünk, így még világosban hazaértünk.


Pöllauról bővebben:
A kilenc társközséggel együtt hatezer lakosú kisváros a Safen patak mentén a Joglland dombságnál terül el. Pöllau első írásos említése 1163-ból származik. Nevének jelentése a szlávból "mező" vagy "széles völgy". A két kereskedőútvonal találkozásánál fekvő településen virágzott a kézművesség és a kereskedelem. 


Pöllaui kolostor 1681

A térség ura Hans von Neuberg végrendelete alapján várát Ágoston-rendi kolostorrá alakítják, ezért új kanonok és nyolc apát költözött a szomszédos Vorauból. Hosszas átépítését 1677-ben Michael Josef Maister apát kezdte el, amely teljes mértékben csak 1779-ben fejeződött be a Szent Vitus (Stiftskirche Sankt Veit) apátsági templom főoltárának elkészültével. A Carlone és Horner vezetésével 1701-12 között épült a templom, amely kialakításában és kupolájával a római Szent Péter bazilikára hasonlítják és gyakran akasztják rá a „stájer Szent Péter-dóm” jelzőt is. Méretei impozánsak, 62 m hosszú és 37 m széles, a kupola 42 m magasra emelkedik. Egyetlen hajóját dongaboltozat fedi, két oldalán, a tér szigorúságát kissé feloldó három-három oldalkápolna van, fölöttük karzattal. Freskókkal, stukkókkal, szobrokkal gazdagon díszített. Olyan érzésünk támad, mintha egy színes képeskönyvben lennénk. A mennyezet és a kupola csodálatosan élénk színű, illúziónisztikus falfestményei Matthias von Görz stájer művész munkái, a hatalmas munka 18 év alatt készült el. A főoltár hatalmas méretű, Szent Vitus vértanúságát ábrázoló képe Joseph Adam von Mölk alkotása. A harmadik oldalkápolnában Altomonte 1725-ben festett oltárképe alatt egy 1420 körül készült gótikus Pieta-szobor található. A végső munkálatok után pár évvel később II. József császár valamennyi kolostort felszámolta, köztük a pöllauit is, amelynek épületei és földbirtokai átkerültek az állam tulajdonába. Utána kastélyként kezdte nevezni a lakosság a kolostort. A kastélyban zeneiskola és egyházi iskola működik, egy részét a városi önkormányzat használja, és a régió turisztikai információs irodája is itt található. A freskóterem rendezvények és ünnepségek helyszíne, farsang előtt itt tartják a pöllaui kastélybált.


Pöllaubergről bővebben:
Pöllau felett a Joglland dombjain fekszik. Három társközséggel együtt 2000 lakosú. I. Lipót stájer őrgróf 1125-1128 között adományozott miniszteriálisi birtokot a Stuberberg család ősének, Wulfingnak; ebbe beletartozott a mai Pöllauberg területe is. Wulfing telepeseket hozatott, akiknek a Pöllau feletti lejtőkön adott földeket. A XIII. századtól a Szt. Anna-templom és annak elődje búcsújáró hely, amit főleg szombatonként látogattak. Emiatt a hegy a Szombathegy (Samstagsberg) nevet kapta. Gótikus bővítését 1339-től Katharina Stubenberg támogatta. A templom belső tere kéthajós,  nagy belmagasságú, a csillagboltozattal fedett szentély pedig háromhajósra bővül. Gazdag faragottkő-díszítéseket láthatunk, záróköveket, figurális oszlopfőket, a szentélyben ülőfülkéket. A szentély csillagboltozatának bordái valószínűtlenül vékony pillérkötegekbe futnak össze. A berendezés barokk kori, különösen szép a stukkókkal díszített orgonakarzat a rokokó freskókkal és a díszes orgona 1684-ből. A főoltárt Horner tervezte 1710-ben, szobrait a Schokotnigg fivérek faragták 1714-ben, kivéve a kegyszobrot (Mária a gyermek Jézussal) amely 1480-ból származó, késő gótikus alkotás. Figyelemre méltó még a pompás díszítésű szószék is. A tűzvész előtti korból, a kegyszobron kívül még a középső pillérnél található Mária-szobor (1616) maradt meg az eredeti berendezésből.
A pöllaui kolostor apátja, Michael Josef Maister 1685-ben iskolát alapított Pöllaubergben. Utódja, Ortehhofen apát 1707-ben egyházközségi rangra emelte a települést.