Lakóhelyemhez közel,
de már Zala megyében a nevét adó folyójának két partján fekszik az 1100 lakosú
Kehidakustány. A derekam gyógyulásáért jöttem a község fürdőjébe. Azontúl
szokásomhoz híven körbejártam az utcáit a fényképezőgépemmel.
A szerényebb házakból
álló egyutcás Kustány a keleti oldalon fekszik. Neve ómagyar személynévből
származik, ami török eredetű. Kehidához hasonlóan az Árpád-korban alakult ki
mint részben királyi birtok. Első említése 1275-ből való, majd 1411-ben Csapi
András kapta meg a települést. Birodalma azonban felbomlott, és a kialakult két
községrész (Alsó-, Felsőkustány) más-más családok birtokába került.
A zalaparti erdőben
áll egy téglafalazatú templomocska romja, amelyet a XIV. században emeltek. Ma
már csak nyugati homlokzatának egy része, valamint az északi és a déli fal
egy-egy kis szakasza áll. A középkorban Alsókustány (avagy Egyházaskustány)
plébániatemploma volt. Papját megemlíti az 1333-ban kelt pápai tizedjegyzék. Az
árokkal, földsánccal és sejthetően palánkkal körbevett templomocska a török
időkben erősen megrongálódott. A falu népét igyekezett védeni. A XVIII.
században helyreállították, majd a XIX. században pusztulásnak indult. Jó
minőségű földúton a sportpálya felől megközelíthető.
 |
| Kehidakustány (Alsókustány) romtemplom |
 |
| alsókustányi templom belülről fotózva |
Kustány főutcáján áll
a XIX. században ácsolt és 1987-ben helyreállított fa harangláb. Harangját minden délben meghúzzák.
 |
| harangláb Kehidakustányban a tájházzal szemben |
A szemközti tájházban
barátságos fogadtatással kalauzolják végig az ide betérőket. Az 1900-ban épült
cseréptetős parasztház és annak használati eszközei az egykori falusi életbe
adnak betekintést.
Az ágyak kicsik voltak - mai szemmel gyerek méretűek - mivel az emberek
átlagmagassága régebben alacsonyabb volt, illetve párnával megtámasztva szinte
ülve aludtak. Azt tartották, hogy csak a halottak vannak vízszintesen.
Az utca túloldalán
ügyes kezek igyekeznek egy másik öreg ház és melléképületeinek a megmentésén.
Mellette új, de ebbe a
környezetbe jól illő tornácos ház teszi szebbé az utcaszakaszt.
 |
| Zala |
 |
| gémeskút a Zala árterében Kustányban |
 |
| a Zala hídja Kehidakustányban |
Kehida
Elnevezése valószínű
az Árpád-kori építtetőjének (Ketűd) a személynévi rövidüléséből eredhet a „Ke”
, a "hída" pedig a hídja alakból. Stratégiai szerepe volt az itteni
átkelési helynek, mivel délebbre az alsóbb mocsaras területek miatt az nem volt
lehetséges. Első említése 1232-ből való, amikor itt ülésezett az ország első
nemesi bírósága. A XIII. és XIV. század során több oklevél is készült itt,
illetve több megye- illetve nádori gyűlés színtere volt. Legnagyobb birtokosai
1322-ig a Koppányi, majd a Kanizsai család volt. A Kanizsai család 1441-ben a
trónért vívott harcban Erzsébet királyné mellé állt, így I. Ulászló a kehidai
vámot a Pethő családnak adta, miközben megtartotta a Kanizsaiakat korábbi
birtokukon, akik fő bevételük elvesztésével 1523-ig tetemes adósságot halmoztak
fel, így ekkor a falut a Hassági családnak adták, akik hamarosan udvarházat is
építettek itt. A török támadások hatására a földesurak 1554-ben udvarházuk
körül erődítéseket végeztettek. A védelmi feladatot 1588-ig sikeresen látta el,
amikor a törökök Kanizsát megkerülve végigrabolták a Zala völgyét elpusztítva
többek között Kehidát is. A két falu a XVII. század elején lassan ismét
benépesült bár a törökök többször portyáztak a területén. Kehida lassú
fejlődést mutatott: Kustányban malom működött a Zalán, majd 1678-tól vám is. A
falu földesura 1681-ben a Hertelendy család lett. Birtoklásuk idején Kehida
ismét jelentős településsé alakulhatott, ahol a XVIII. század elején iskola is
nyílt, ahova a kustányiak is jártak.
Házasság révén
1757-ben jutott a Deák család tulajdonába a település, és 1854-es eladásáig
náluk is maradt. Ekkor Széchenyi Ödön vásárolta meg Deák Ferenctől, majd adta
tovább a Beronyi bankárcsaládnak, akiktől végül a Károlyiakhoz került.
A kúriát az 1740-es
években építtette korábbi épületek elemeit felhasználva a Hertelendy család. Ma
látható, végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el. A
kincstár tulajdonába 1925-ben került, 2003-ban helyreállították. Deák Ferenc
alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítást még a
fürdőzés előtt megnéztem. A kúria régi ebédlőjében a Kehidán megfordult neves
személyiségek arcképcsarnoka, Deák 1848-as igazságügy-miniszterségének,
valamint az önkényuralom idején a passzív ellenállás példaadó politikusának
tárgyi és írásos emlékei láthatók. Szívesen faragott és készített különböző fatárgyakat ajándékoknak. Az utolsó helyiségben Deák Ferenc kedvenc,
szépen hímzett fotelja áll, amelyben 1876. január 28-án hunyt el.
A részben
kiparcellázott akkor már Károlyi-birtokon Gróf Klebersberg Kuno közoktatásügyi
minisztersége idején 1924-ben egy mezőgazdasági szakiskola nyílt meg, amely
most üresen áll kihasználatlanul a Deák-kúria szomszédságában. Néhány ablakát
kővel betörték.
Falán a koronás címert a világháború után megrongálták, de teljes munkát
nem végeztek.
A közeli Gyümölcsoltó Boldogasszony katolikus templom XV. századi
alapokon 1740-50 között épült, a birtokos Hertelendy család segítségével. A
szentélyét gótikus ablakok veszik körül, ami régebbi eredetére utal. A torony is több árulkodó részletekkel igazol.
Kehida temetője az
elpusztult Kiskallos (más néven: Karacsfölde) falu területén van, amely felett
a megmaradt Szent Miklós-kápolna áll. Karacs építtette a XIII. század közepén.
A falucska miután a XV. században a Kanizsaiak tulajdonába került
beolvasztották Kehidába. A templom a XVII. században megrongálódott, ezért
1719-ben kijavították és azóta temetőkápolnának használják. Hajója alatt van a
Deák család a XIX. században épített kriptája Deák Ferenc felmenőinek
sírjaival. A kriptát 1945-ben feltörték, a barokk berendezést szétverték, a
sírokat feldúlták.
 |
| Szent Miklós kápolna Kehidakustány |
A vasút 1895-ös
megérkeztével komoly lendületet kap Kehida fejlődése.
A szocializmus idején
az 1960-as évektől viszont lassú elvándorlás jellemzi az akkor még két
települést, amely a 70-es években felgyorsult, mivel 1974-ben megszűnt a
környéket kiszolgáló vasútvonal, illetve 1977-ben a mezőgazdasági szakiskola
is.
A két település
egyesülésére 1977-ben került sor. Kehidakustány számára komolyabb gazdasági
fejlődést a termálfürdő kiépítése hozta, amelynek révén jelentős idegenforgalmi
és vendéglátó hálózat épülhetett ki a 90-es és 2000-es évek során.
Az ófaluban néhány
jobb sorsra váró vályogház áll, de számos szép üdülővel büszkélkedhet a kehidai
rész.
Bosszankodtak az itt élők, amikor 1964-ben a
Dunántúli Kőolajtermelő Vállalat száznyolcvan munkása vette be magát a faluba
hetekre. A nagy erőlködésnek, kutakodásnak nem volt eredménye. A vasútnál viszont kutat fúrva zavaros víz jött fel, amit tovább fúrva 46 Celsius fokos termálvíz tört fel, ami már akkor megmozgatta néhányak
fantáziáját. A tsz az öntözés, a fűtés és melegházi termelés lehetőségét
vetette fel, a község vezetői egy termálfürdőt álmodtak. Ez az álom pontosan
húsz évvel később valósult meg, amikor 1984. június 2-án átadták a termálfürdő
első egységét, amelyet akkor Komplex Ifjúsági Szabadidős Sportközpont névre
kereszteltek. Ezt követően szinte minden évben épült, szépült valamicskét a
létesítmény. Az 1990-es évek politikai és gazdasági változásai még inkább
lendítettek a fürdő sorsán, olyannyira, hogy a harmadik évezred elején Kehida –
azaz Kehidakustány – nevének hallatán a legtöbb embernek már nem a híres
kehidai oklevél vagy Deák Ferenc, hanem éppen ez a mind szélesebb körben ismert
és népszerű termálfürdő jut eszébe. Az egykori vasútállomást is magában
foglalva épült ki egyre nagyobbra a gyógyfürdő a külső és belső medencéivel. A
forgalmi iroda felújítása folyamatban van, amit a vasútbarát fürdő tulajdonosa
szívügyének érez.
 |
| Kehida - Kustány egykori vasútállomása felújítás alatt a fürdőben |
Különös festmények találhatók a termálfürdő folyosóján. Merkel asszony könyökénél a kirakatlan Rubik-kocka is érzékelteti a gondját úgy, mint a fanyar ábrázata.
Az egykori malom - ami nem azonos a középkorival - a fürdővel szemben
más funkciót kapva étteremmé lett átalakítva az új tulajdonosok által.
 |
| Pipagyújtó Malom Étterem Kehidakustány |
 |
| a kehidai műmalom 1981 szeptemberében |
