Szép
szeptemberi vasárnapon a Balti – tengertől délutánra Berlinbe értem és közel 4,5
órát töltöttem el a német fővárosban. Az egykor 1868-ban épült Lehrter Bahnhofnak hívott fejállomás hasonlított a budapesti Keleti pályaudvarra. Mára Hauptbahnhof a neve. A hatalmas üvegcsarnokából gyalog értem el a főbb látnivalókat.
A Spree folyó hídján átmenve először egy üres grundra értem, amit szerintem előbb-utóbb be fognak építeni. A zsúfolt sétahajók folyamatosan viszik a turistákat a kockaházak szegélyezte mederben a Moltkebrücke felé.
A híres porosz királyi haderő vezérkari főnökéről Helmuth von Moltkeról elnevezett hidat 1891-ben adták át, amelyet a világháborút követően csak 1947-ben helyeztek ismét forgalomba, viszont az 1980-as években teljes pompájában felújították.
A Reichstag lett a következő nevezetesség, ami mellett elhaladtam.
A Német Birodalom parlamentjeként működött az 1894 évi megnyitásától egészen az 1933-as tűzvészig. Egy hónappal Adolf Hitler
hatalomátvétele után máig sem teljesen
tisztázott körülmények között leégett. Magát az épületet a tűzvész után rendbe
sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Németország kettéosztása után a
Reichstag épülete Nyugat-Berlinbe került. A háború után az épület
romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása Bonnba az ideiglenes fővárosba költözött. Az épület felújításáról 1956-ban
született döntés. Az újraegyesítési ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag
épületében tartották. Új, üvegből készült kupolája belülről körbejárható, ami
Berlin látványosságává vált. Hosszú sorokban várnak a turisták a bejáratnál a
bejutásért.
A Reichstag mellett a szörnyű új betonépület kirívóan ronda. Ebben is az ország irányítói tevékenykednek.
 |
| abszurd ez a stílus Berlin centrumában |
 |
| abszurd ez a stílus Berlin központjában |
Több helyen láttam parkolni és használni a Simson
Schwalbe motorokat utánzó új elektromos robogókat, amiket bérelni lehet, mint a
bubi bicikliket.
 |
| elektromos Simson Schwalbe Berlin utcáján |
A parkon átvágva rövid sétával értem Németország és Berlin legfőbb jelképének számító Brandenburgi kapuhoz, amit II. Frigyes porosz király építtetett 1791-ben. Két oldalán egykor a katonai
őrség és az adószedők őrházai álltak. A berlini vámfal 1867-68-as lebontásakor
oszlopcsarnokokat helyeztek el a helyükre, amelyek stílusukban a kaput
követték. A kapu tetejére a győztes porosz háborúkat követően 1793-ban helyezték
a négyes fogaton álló szárnyas görög győzelem istennőjét, ahogy behajt a
városba.
 |
| a Brandenburgi kapu a háború végén |
 |
| a berlini fal építése 1961-ben a Barandenburgi kapunál |
A 4 sorban húzódó hársfákkal széles hatsávos Unter den Linden úton lovaskocsit, vagy
kezdetleges automobilt utánzó elektromos járművet is bérelhet a turista, de akár
nyitott emeletes busszal is megismerheti Berlint. A modern házak mellett a
lovaskocsi látványa éppen úgy nevetséges volt a számomra, mint a
főpályaudvarról jövet a Spree folyón a kockaházak tövében úszó sétahajók.
A porosz
királyi udvar operaháza 1743-ban készült el, amely ekkor Európában a
legnagyobbnak számított. Száz évvel később leégett. A felújításakor 1800 fősre
bővítették a nézőteret. A Második világháború során 1941. április 10-én
súlyosan megrongálták az angol bombázók. Adolf Hitler elrendelte az azonnali
újjáépítést. A nézőtér 1942. december 12-én ismét megtelhetett vendégekkel. A második légitámadás 1945. február 3-án még nagyobb pusztítást
végzett a színházházban. Az újjáépítését 1951-ben rendelték el, majd még 2010-ben
is, de az hét évig tartott, amely költsége nagy vitát és kivizsgálást követett.
 |
| Berlini Állami Opera |
 |
| operaház Berlinben |
A protestáns Berlinben vallási tolerancia szimbólumaként 1747-ben II. Frigyes porosz király új katolikus templom építését engedélyezi, mivel a városba tömegesen települtek be a katolikusok, főleg a háború sújtotta Felső-Sziléziából. A II. világháborúban az épületet kétszer is lebombázták, majd az alapoktól az eredetihez hasonlóan 1952 és 1963 között újraépítették.
 |
| St. Hedwig katedrális az első angol bombázáskor |
 |
| St. Hedwig Katedrális |
A porosz oktatási reformer és nyelvész, Wilhelm von Humboldt kezdeményezésére létesült Berlin első egyeteme 1810-ben, III. Frigyes Vilmos idejében.
 |
| Humboldt Egyetem Berlin |
 |
| Humboldt Egyetem keleti szárnya Berlin |
 |
| Humboldt Egyetem könyvtára Berlinben |
 |
| Humboldt Egyetem Berlin |
Berlin
első neogótikus templomaként 1824 és 1831 között épült a Friedrichswerdersche Kirche. A poroszok és franciák
egyidejű protestáns egyháza volt 1872-ig francia nyelvű istentisztelettel. A
második világháborús kárait csak 1980-as években hozták helyre teljesen. Az
1990-es évek vége óta a Berlini Nemzeti Galéria múzeumaként működött 2012-ig bemutatva Karl
Friedrich Schinkel festő és grafikus munkáit és jó pár XIX. századból való
szobrot. Be
kellett zárni a templomot és a kiállítás anyagát elvinni, mert szerkezeti károkat
szenvedett a szomszédos új kockaépület kétszintes mélygarázsának építése során.
 |
| Fridrichswerderi templom, ami galériaként működött 2012-ig |
Mindenütt építkezés folyik Berlinben. A lebombázott klasszikus intézményeket sorra állítják vissza eredeti pompájukban, úgy mint Drezdában. A lakosság megunta a belvárosban az új építészeti formákat és közkívánatra egyre több helyen igyekeznek visszaállítani a háború előtti Berlint meghatározó stílust. Van amelyiket teljesen az alapokról építik vissza, de azért bánatomra még mindig a modern épületek dominálnak.
Az 1702-től épült és 1871-ig folyamatosan bővült porosz királyi majd császári palota sorsát mutatom be az alábbi öt képpel. A világháborúban ez is súlyosan megsérült, de nem annyira, hogy ne lehetett volna újjáépíteni kellő akarattal, mint ahogy azt több más intézménnyel tették. Az NDK államtanácsának kocka épületét húzták a helyébe. Most viszont annak a helyére építik vissza császári palota mását. Sok sikert nekik!
 |
| porosz császári palota 1900-ban |
 |
| az NDK államtanácsának székhelye 1977-ben a császári palota helyén |
 |
| császári palota mása épül 2018-ban |
 |
| császári palota mása épül 2017-ben |
 |
| ilyen lesz a császári palota mása 2020-ban |
A
berlini Múzeum-sziget (Museumsinsel) a Spree folyó szigetének északi részének a
neve a főváros központjában. A legfontosabb berlini múzeumok közül öt itt jött
létre. A középkorban ez a rész mocsaras liget volt, amit a berlini porosz királyi majd császári palota vagyis a városi kastély (Berliner Stadtschloss) kertjeként kezdték hasznosítani a XVII.
században a Spree bal oldali ágának szabályozása után. Ez lett a Lustgarten
nevű park, amelyben II. Frigyes Vilmos porosz király Alois Hirt régész felkarolásával
és a művészettörténész javaslatára az antik és újkori műkincsek kiállítására 1830-ban
múzeum épült. Ma
Altes Museum (Régi Múzeum) néven ismert. A főépületében található az antik
gyűjtemény egy része, a görög kultúrából származó szobrokkal, fegyverekkel,
aranyékszerekkel és ezüst tárgyakkal.
Mögötte található a Régi Nemzeti Galéria (Alte Nationalgalerie), amely antik templomot formázva építették negyedikként 1876-ban. A bejárat előtt IV. Frigyes Vilmos porosz király lovasszobra áll. Az építményt délről és keletről szobrokkal díszített dór stílusú oszlopsor veszi körbe.
A második világháború során a múzeumok több mint 70%-ban elpusztultak a bombázások és harcok során.
A berlini
evangélikus katedrális a berlini dóm is a Múzeum-szigeten áll, akár a császári
palota. Az 1894 és 1905 között olasz reneszánsz illetve barokk jegyekben épült.
A központi kupolája alatt történik az istentisztelet. Alagsorában számtalan Hohenzollern-házi uralkodó
nyugszik.
A Múzeum – szigetet a
Friedrichsbrückén hagytam el az Alexanderplatzra tartva.
A téren a Marienkirche és a Rotes Rathaus (Vörös városháza) kivételével minden történelmi épületet lebontottak, mert az NDK vezetésének egyik kimondott célja a terület átalakítása volt. A 368 méter magas tévétorony 1969-ben készült el. A funkcionális szerepén túl, szimbolikus jelentéssel is bírt. A szocializmus időszakában a keletnémet monumentális építészet és gigantikus beruházás utolérhetetlenségét is hirdette. A torony felállítása után sok találgatásra, viccelődésre adott okot a gömb üvegfelületéről kereszt formában visszacsillanó napfény. Ez az ateista NDK-vezetésnek roppant kínos volt.
A gömbben 207,5 méter magasan található a panorámaétterem, amely fél óránként fordul körbe, teljes rálátást biztosítva a városra.
Az Alexanderplatz szélén, a tévétorony tövében áll az 1294-ben épült három hajós Marienkirche,
amelyet Szűz Mária tisztekletére szenteltek fel 1294-ben. A tornyát 1415-ben a
barokk csúcsát 1789-ben húzták fel hozzá. A templom az evangélikusoké lett
1540-ben, amely során eltávolítják az oltárokat.
A
templom előtt ontja vizét 1891-től a 18 méter átmérőjű szökőkút. A görög
istenről elnevezett kút középen Neptun, körülötte pedig Németország négy nagy
folyóját (Elba, Rajna, Visztula, Odera) megtestesítő női alakok ülnek a kút
káváján.
 |
| Neptun kút és az Alexanderplatz 1900-ban Berlinben |
Az
1869-re megépült Rotes Rathaus (magyarul Vörös városháza) Berlin szenátusának
és mindenkori polgármesterének székhelye. Az épület az Alexanderplatz másik
szélén áll. A második világháború során a szövetségesek légitámadásai alatt
súlyosan megsérült, de 1951 és 1956 között újjáépítették. Székhelye lett a
kelet-berlini önkormányzatnak, valamint a megosztott város keleti
főpolgármesterének. Az egyesített berlini városi önkormányzat és főpolgármester
székhelye 1991 óta.
A Régi
Városháza ami Vörös városháza mögött áll és valójában annál fiatalabb, amely az előbbi tehermentesítésére épült
fel 1911-ben. A trapéz alaprajzú tömb az NDK időkben a miniszterelnök
hivatalaként, illetve a minisztertanács székhelyeként funkcionált; ma újra a
városigazgatás használja. Az épület tornyának kupolájára a Fortuna-szobrot visszarakták,
amit az ötvenes-hatvanas években antennára, később pedig zászlórúdra cseréltek.
 |
| Régi városháza Berlinben, kupoláján a Fortuna szobor |
A
városnézésre szánt időm felénél voltam, így innen visszafordultam a
vasútállomás felé.
Az NDK idején épült régieskedő stílusú panelek igyekeztek olcsón
pótolni a belváros egykor porig rombolt házait.
A
Gendarmenmarkt tér 1688-ban épült, amely nevében utal arra, hogy a csendőrök (Gendarmen)
hadiszállása volt ez a terület. Valaha piactérként (Markt) is szolgált. A
hidegháború alatt az NDK részeként Platz der Akademie nevet kapta, de 1991. óta
újra az eredeti nevét viseli. A tér két oldalán klasszicista stílusban
magasodik a Német és a Francia Dóm, amelyek messziről egymás
tükörképeinek tűnnek.
A
Francia Dóm (Französischer Dom) használatos csak egyházi célokra,
amelyet 1705-ben építették az itt menedékre lelt francia hugenottáknak. A II.
Világháború okozta károkat 1977-re kijavították. Most a Huguenot Museum a
hugenották brandenburgi, berlini és franciaországi hányattatásait mutatja meg.
 |
| Francia Dóm Berlin |
A Német Dóm (Deutscher Dom) a berlini protestánsok számára épült 1708-ban.
Manapság vallási célra nem használják.
 |
| Német Dóm Berlin |
A Gendarmenmarkt tér nyugati oldalán a Berlini
Koncertterem áll, ami előzőleg a Schauspielhaus néven emlegetett színház volt.
Az eredeti épület először 1817-ben égett le, majd a II. Világháború során szenvedett
ismét súlyos károkat, végül 1984-re sikerült teljesen rendbe hozni. Jelenleg a
Berlini Szimfonikus Zenekar épülete. Előtte a romantikus drámaíró és költő
Friedrich Schiller márványszobra.
Az
egykor meghatározó berlini polgárházakból rendkívül kevés maradt meg, így a
világháború végétől mindenütt a kockaházak uralják az utcafrontokat.
Végül
ismét a Brandenburgi kapuhoz értem. Onnan napi programom utolsójaként megnéztem
a parkban a Berlin elfoglalása közben meghalt szovjet katonák, vagyis a
megszállók síremlékét. Szélén 2 darab T34-es
tank áll. Vajon Berlin védelmében hősi
halált halt német katonák síremléke hol lehet? Az egyik aljas diktatúrát 1945-ben
felváltotta egy másik.
A főpályaudvarra visszaérve
még maradt fél órám a prágai vonat indulásáig, ezért mellette elhaladva az
Invaliden úton még negyed órát nézelődhettem. A zebránál biciklitaxi vitte
kofferjével utasait a közeli hotel felé.
Ez is
épp annyira jellemző Berlinre, mint a nyitott tetejű emeletes panoráma busz.
A Spree folyó Sandkrug hídján a bíróság és a minisztérium épületéig mehettem csak, ahonnan már kénytelen voltam visszafordulni.
 |
| a prágai vonat a berlini főpályaudvaron |
Legalább
egy teljes napot kellett volna eltöltenem még Berlinben, hogy az általam tetsző
épületeit lefényképezzem. Majd igyekszem minden évben néhány órát ott töltve
bővíteni ezt a képgalériámat.
