Az idei
Húsvétkor a virágba borult gyümölcsfák szépségét hozta el. A zalai dombok
megművelt oldalai fehérlettek a fehér szirmoktól. A méheknek sajnos hűvös volt,
így azok nem szorgoskodhattak a porzók körül. Nekem ideális idő volt, mert még
a lombok nem takarták a fényképezni kívánt présházakat.
Zalaegerszegtől északra az ötszáz lakosú Nagypáliba kanyarodtam le a 74 –es főútról. Lakóövezet terül el a különös buszmegálló mögött.
A gyerekeknek mesterséges dombon művárat építettek, amely alatt alagutakban bujkálhatnak.
Rendezett udvarai hangulatossá teszik a település képét. A temető felé vezető dombhátról a falu kis katolikus temploma jól látszik.
Itt is jellemző volt a szőlő - és gyümölcstermesztés, ami mára nagyon visszaszorult. Manapság sok a magára hagyott présház. A pusztulástól való megmenekülésüket némelyiknél a pihenőháznak való hasznosítás teszi. A víztoronynál jó minőségű aszfaltozott út kanyarog két adótorony mellett egészen az Egervár feletti Hegyi kápolnáig.
Néhány megmaradt hatalmas gesztenyefa tanúskodik arról, hogy fontos haszonnövény volt erre. Szúrós kupacsai még tavasszal is a földet borítják, hisz már alig van, aki összegereblyézze.
Innen az öntözőrendszerrel kiépített, védőhálós almáskert kerítésénél átgurultam a száz lakosú Kispáliba, ahol annak egyetlen nevezetességét a szépen felújított haranglábat vettem lencsevégre.
A nagy múltú szomszédos Egervár mocsárvédett középkori (XIII. század) eredetű vára messziről ragyog fehér színével. Múzeumába bemenni a tavasz későbbi időszakától lehet a téli szünet miatt. Bútorzata szerény és nem eredeti. A környék régészeti anyagából is lehetne egy vitrines terem. A török időkben Kanizsa eleste után végvárként védte a megmaradt keresztény országrészt. Utolsó nemesi birtokosa a Széchenyi család volt. Egykoron teljesen zárt udvarát Habsburg rendeletre megbontották a Rákóczi szabadságharc után. Most u alakban nyári sátorral védett színházat foglal magában.
Az ezer lakosú Egervár központjában az útkereszteződésnél áll 1495 óta a késő gótikus egykori ferences templom. Kolostor is állt mellette, amely pusztulása az 1560-as évek elejére tehető, amikor a terület birtokosai a Nádasdyak protestáns hitre tértek. Az 1664-es török hadjárat idején felgyújtják az oszmánok, a gótikus hálóboltozata is ekkor szakadt le. A templom helyreállítása, illetőleg barokk stílusban történt átépítése a terület új tulajdonosához Széchenyi Ignác nevéhez fűződik 1749 és 1757 között. A templomot újraboltozták, ablakait, homlokzatát átépítették, barokk berendezést kapott. Újraszentelése után Alexandriai Szent Katalin nevét viseli. A főoltár képén egy golyó ütötte lyuk tátong, amit a szovjet katonák okoztak.
Egervárhoz 1991-ig tartozó Lakhegyen is körülnéztem. Rendezett házai között érdemesnek tartottam a szép buszmegállójánál, hegyi kápolnájánál, a falu védőszentjének Szent Orbán a szobránál és végül egy csodálatosan felújított falusi házánál megállni.
Innen Zalaegerszegtől délnyugatra a 350 lakosú Petrikeresztúr
Patóhegy részére kanyarogtam el. Borházfalunak is mondják ezt a felújított présház
sort. A falucska szőlőhegyén több régi borospince egy merészet álmodó család
áldozatos munkájaként kedves, hangulatos apartmanházként született újjá. Büszke
vagyok az ilyen emberekre.
források:
http://nagypali.hu/telepulesunk/nagypali-tortenete
https://varlexikon.hu/egervar-templom
https://hu.wikipedia.org/wiki/Egerv%C3%A1ri_v%C3%A1rkast%C3%A9ly
