November végén
asszonyommal két baranyai sváb falut is volt szerencsénk megnézni. Véméndnél jóval
kisebb, de annál gazdagabb népi építészeti örökséget rejtő szomszédos Fekedre
is bekanyarodtunk.
Az erdős dombok
egyik völgyében bújik meg az alig 200 lakosú település. Csak közúton
közelíthető meg, mert a nagyon kanyargós Pécs – Bátaszék vasútvonal ezen
szakaszát már húsz éve megszüntették. Csendes egyutcás szalagtelkes zsákfalu,
amely a Karasica-patak egyik ágának két oldalán épült. A főútról lekanyarodva
könnyen megközelíthető, mert már onnan 100 méterre kezdődnek a feltűnő szépségű
házai. A kereszteződésben található a külső masszív buszmegálló, ami jól védi az időjárás viszontagságaitól az utazókat.
Kétnyelvű tábla köszönti a betérőket.
A templom közeli
önkormányzat előtt parkoltunk le az egykori tűzoltó szekér mellé, majd kisebb
sétát tettünk a gondozott faluban.
A szűk völgyben
csak keskeny, hosszú porták sűrű kialakítására volt lehetőség. Házait leginkább
két csoportba lehet sorolni a XIX. századi szerényebb külsejűekre és a XX.
század első felében épült magasabb és gazdagabb díszítésűekre.
"Tiszta udvar rendes ház." |
A falu arculatát
szerencsére Kádár-kockákkal nem tették tönkre. Számos házát viszont 2008-tól
kezdődően felújították, amelyek költségeihez támogatást is lehetett
ösztönzésképpen elnyerni. Ennek ellenére némelyik lemaradt a programból, ami
nagy kár, mert a homlokzatuk visszaállításával a falukép további szépségét
növelhetnék. Voltak olyanok is, amelyekre jó érzékkel most terveztek mintákat, mert azok lemaradtak a háborús időszak előtt megkezdett építkezések során. Két hosszú ajtó is visszaépítésre került, mivel azokat évtizedekkel ezelőtt elfalazással megszüntették.
Díszesebb homlokzat nemcsak a ház, de a fekedi utcakép szépségét is növelné. |
Az egykori
tulajdonos neve és az építés dátuma is sok helyütt olvasható az utca felőli
ablakok felett.
További jellemzők a
színes üvegablakokkal díszített keskeny és magas utcai bejárati ajtók, amelyek
az esztergált faoszlopos tornácokra vezetnek fel. A kovácsoltvas kapuk a
gazdagság további bizonyítékai.
A tájház külsejében az egyszerűbbek közé tartozik. Egykoron a Heller család élt benne.
A tájház külsejében az egyszerűbbek közé tartozik. Egykoron a Heller család élt benne.
A kiállítás anyagához jelentős mértékben járult hozzá a Müller család hagyatéka, akik használati
tárgyait, berendezéseit a helybéliek adományaival egészítették ki. Ezáltal némiképpen megismerhetjük a háború előtti svábok életét. A felnőttek
ruhaviseletében a fekete szín dominált, ami Mária Terézia halála után 1780-tól
terjedt el. Neki köszönhette a legtöbb magyarországi német, hogy őseik új
hazára leltek.
régi fotoaparát |
Feked lakói viszont
már a császárné uralkodását megelőzően 1720-tól települtek be a török időkben elpusztult Árpád-kori falu területére. A fuldai apátság
területéről érkeztek, amit elnevezésük is igazol. Ők a stifolderek azaz Stift
Fuldaer magyarul Fuldaapátságiak. A disznóölést követően Margit néni vezetett
körbe minket a hajlott mestergerendájú koros épületben.
A Szentháromság templom
a falu közepén magasodik.
Pap hiány miatt
Tibor segédkezik a helyi egyházi életben. Ő teológiát is végzett. A zajos
Budapestről költözött le családostul a csendes Fekedre, de dolgozni továbbra is
a fővárosba jár. Itt ő volt az idegenvezetőnk. A fuldai németek fekedi
letelepedésük után már 13 évre új templomukban imádkozhattak. Ez fából készült,
amely villámcsapás miatt leégett. Helyébe a másikat téglából emelték. Bővítése
az örvendetes lélekszám gyarapodás okán itt is elkerülhetetlenné vált.
Erősítésként a festett falak mellé boltíveket húztak fel.
A fekedi templom régi festése előbukkan a boltív rejtekéből |
A hajót
meghosszabbítva és tornyot emelve kapta 1846-ban a mai formáját. Belső bútorzata
a helyi mesterek ügyességét dicséri.
Külső-belső
felújításon esett át 2010-2011 között. A mellette folyó patak nem tudja már
gyengíteni az alapját, mert azt akkor szakszerű munkákkal megoldották. A
templombelső felújítása során javasolták, hogy azt a 21. századnak megfelelő stílusban fessék ki egyházi témával. Az viszont idegen lett volna ebbe a barokk környezetbe, így végül azt a fekediek képviseletében nem fogadták el. A festett
faldíszeket eredeti állapotukba lenne illő visszaállítani, ha azok a falkutatás során egyszer majd teljesen előkerülnek.
A templomtól
feljebb a legdíszesebb házak egyikén az udvar felőli falon házáldás
(Hausspruch) látható. Ez pogány időkből eredő szokás. Főként favázas házakra
(Fachwerkhaus) szokták írni, főleg régen. Célja a ház és lakói védelme, de a
szöveg általában a tulajdonos valamiféle élettapasztalatát, életeseményét is
kifejezi. Fekeden csak itt láttam szövegfestést, de mint kiderült nem is volt
szokásban, csupán a ház jelenlegi tulajdonosa látott egyet Németországban járva,
és onnan vette az ihletet. Ezzel még németesebbé tette a sváb falut. Mint egy
személyes rébusz, csak az tudja mire gondolt a házigazda, aki ismeri annak
életútját.
A temető a
falut kísérő dombháton terül el, amelyben a véméndihez hasonló élénk sírkövek
nincsenek, a kálváriától viszont jól belátható a környék.
A Fő utca két
oldala kőhajításnyi távolságon túl van egymástól, ezért nemcsak a templom, a
faluház és a kultúrház, hanem még egy tavacska is elfér a jobb és bal oldala
között. A falut átszelő patak vizét kiszélesítették, úgy, hogy az egy apró
mesterséges szigetecskét öleljen körbe. Habsburg Ottó bronzalakja a közelben
pihen a sziklán. Ő, a szülei és Sissi királyné is erős jelét mutatták a magyarság és a magyarországi németek iránti elkötelezettségüknek.
Szobrát a 2007-es
látogatása emlékére állították fel, amikor díszpolgárrá avatták. Az ezt követő
időszakban kezdődött el nagy összefogás keretében Feked felújítása, amely során a 70 projektből parasztházak kapták vissza eredeti vagy ahhoz közeli pompájukat, amelyből 40 védettséget is kapott. Ebben a
tulajdonosoknak a költségek harmadát kellett állnia. Sajnos még így is voltak,
akiknek a családi költségvetése még ennyi pénzt sem szánhatott ilyen nemes
célra, ezért az ő házaik lemaradtak a programból. Három ház sajnos végleg
megsemmisült, mert már menthetetlen állapotban voltak.
felújítás előtt a fekedi ház |
felújítás után a fekedi ház |
A borkultúra szinte
minden sváb falura jellemző volt. Pincéket Fekeden is találni.
Meseszép a falu, de
fénykorát mégis a XX. század elején érte el. Feked 1901-ben volt a legnépesebb
920 lakójával. A szűk völgy a terjeszkedést nem tette lehetővé és a birtokok
elaprózódásának elkerülése végett ekkortól egyre több család is az egykézést
választotta. A szerb megszállás 1921-ig
a fejlődést megtorpantotta. Bármennyire erőlködtek éveken át, hogy végleg
elcsatolják országukhoz Fekedet és Baranya vármegye nagy részét az végül nem
sikerült. Kivonulásuk után az 1920-as évektől egyre több szerényebb külsejű ház
helyébe díszesebb és magasabb épült. Ezt a fejlődést a második világháború és
az azt követő időszak tette helyrehozhatatlanul tönkre. Feked sem kerülhette el
tragikus sorsát. Az ország náci megszállását követően Fekedről 1944. május
15-én először 5 zsidó lakóját vitték lágerbe, majd fél évre rá a Vörös Hadsereg
november végi megszállását követően 30 főt málenkij robotra. A férfiak még
ekkor katonaként voltak távol, így főleg fiatal 16-30 év közötti nőt hurcoltak
el 1944. december 26-án, Karácsony másnapján a Szovjetunióba Horlovka térségébe vagy a kaukázusi Groznijba. Többet
is vittek volna, de többüknek sikerült megszökni még a bevagonírozás előtt és
voltak olyanok is, akiket kiváltottak élelemmel, ami akkor nagy valutának számított. Pécsett zsúfolták vagonokba a szerencsétlen sorsúakat, hogy aztán öt
évet dolgozzanak az ukrajnai donyecki szénbányákban vagy az építkezéseken Groznijban. A deportálásból további 3 főnek sikerült még Magyarországon a vagonokból megszöknie. Az embertelen
rabszolgamunkát csak 17 fekedi élte túl. Napi 13 mázsa szenet kellett
bányászni, hogy a sovány ételadagjukat megkapják. A vitaminhiány, az
alultápláltság a hideg tovább gyengítette a fizikai képességüket. Ha nem a munkában
szakadtak meg, akkor számos járvány végzett velük.
A jelenleg orosz – ukrán testvérháború sújtotta Horlovka/Horlivka polgári temetője mellett találni az úgynevezett „német temetőt”, ahol a 700 halott közül legalább 300 magyarországié. Vélhetően itt domborulnak a fekediek sírjai is. Amikor 1950-ben hazaértek a túlélők, akkor szembesülhettek, hogy szeretteik jó részét Németországba telepítették ki és idegenek élnek a házaikban. A kitelepített családok közül 3 kivételével visszaszivárogtak ahogy tehették és a betelepített idegen családokból mára csak egy van Fekeden. A hazaszökés is nagy kockázattal járt, mert akit elkaptak a magyar határon azt tiltott határátlépésért csukták börtönbe. A szocializmus vagyontalanított mindenkit. Kevesebb ember megélhetését biztosította a központosított föld- és erdőművelés, így a városokba való munkavállalásra ösztönözte az embereket. Leginkább Pécsre jártak be dolgozni. Sokuk be is települt, így a szülői házak elkerülték a lebontást. Nem épültek helyükre Kádár – kockák. A kor leegyszerűsödött építészete ezt a formát engedte, de ez Fekeden szerencsére nem vált jellemzővé. A fiatalok már csak hétvégére jártak haza, de onnan zöldséggel, gyümölccsel, hússal teli csomaggal utaztak vissza új otthonaikba. A vonat volt a közlekedés fő eszköze 1978-ig, mert csupán ekkor építik meg a főutat. Az autótulajdonosok száma is jelentősebben ez időtájt kezdett növekedni. Ez a dátum egyben az általános iskola bezárását is jelentette. Az 1911-ben átadott kanyargós vasútvonalon a döcögő vonatok utasai egyre fogytak, mert buszokkal és személygépkocsikkal gyorsabban és kényelmesebben lehetett eljutni. A személyforgalom végül 1997-ben megszűnt, ezért a vasutasként dolgozó polgármester sem tudja már innen kihasználni a szabadjegyét. A régi sváb házak állaga egyre erőteljesebben kezdtek lepusztulni, mert az egyre fogyatkozó és idős lakói sem anyagilag sem fizikailag nem győzték a karbantartásukat. Közintézményei sorra szűntek meg és a teljes elsorvadás várt az egykor szebb napokat látott Fekedre. Nagy változás kezdődött 2008-tól. Az elszármazottakkal összefogásban és pályázati pénzekkel megkezdték az értékmentést. Feked házaiból negyvenet az eredeti pompájukban vagy azt megközelítően állítottak vissza így élő skanzenhez hasonlóan nyűgözi le a turistákat majdnem úgy, mint Hollókő vagy Salföld. Az összehasonlítás teljessége akkor lehetne meg, ha további házai is megszépülnének és a közvilágítás jelenlegi betonvillanyoszlopait környezetbe illő stílusúakra cserélnék le. A falukép megőrzésével és a múlt ápolásával eddig nemcsak példaértékű értékmentést végeztek, hanem egyúttal a falusi környezetben kikapcsolódást kedvelők idecsábításával jövedelemhez is jutottak. Itt alig van más lehetőség. A paraszti munkákhoz, állattartáshoz keserves kitartás szükségeltetik a szorgalom mellett, amit kevesen vállalnak fel a mai generációból. Fekeden sem érezni a „falusias illatnak” nevezett állattartásból eredő szagokat, hisz néhány helyen gazdálkodnak csupán. Feked azzal, hogy felújította házait felértékelődött. Ide már zajos, bűnöző családok és az italboltokban megtelepedő „muslincák” nem fognak beköltözni, mivel azok az „occsó” házakat és a kocsmázós életmódra alkalmas településeket keresik. Helyettük építményadót fizető külföldiek vagy módosabb magyar állampolgárok vesznek házakat. Gondozásukra kiegészítő jövedelemként munkát adhatnak a helyieknek.
A német hagyományaikhoz erősen ragaszkodnak a helyiek, amit a Vegyeskarban és a Klumpenjäger Tánccsoportban gyakorolnak. Az elszármazottak is el szoktak jönni besegíteni.
a szénbánya maradványai Horlovkában |
A jelenleg orosz – ukrán testvérháború sújtotta Horlovka/Horlivka polgári temetője mellett találni az úgynevezett „német temetőt”, ahol a 700 halott közül legalább 300 magyarországié. Vélhetően itt domborulnak a fekediek sírjai is. Amikor 1950-ben hazaértek a túlélők, akkor szembesülhettek, hogy szeretteik jó részét Németországba telepítették ki és idegenek élnek a házaikban. A kitelepített családok közül 3 kivételével visszaszivárogtak ahogy tehették és a betelepített idegen családokból mára csak egy van Fekeden. A hazaszökés is nagy kockázattal járt, mert akit elkaptak a magyar határon azt tiltott határátlépésért csukták börtönbe. A szocializmus vagyontalanított mindenkit. Kevesebb ember megélhetését biztosította a központosított föld- és erdőművelés, így a városokba való munkavállalásra ösztönözte az embereket. Leginkább Pécsre jártak be dolgozni. Sokuk be is települt, így a szülői házak elkerülték a lebontást. Nem épültek helyükre Kádár – kockák. A kor leegyszerűsödött építészete ezt a formát engedte, de ez Fekeden szerencsére nem vált jellemzővé. A fiatalok már csak hétvégére jártak haza, de onnan zöldséggel, gyümölccsel, hússal teli csomaggal utaztak vissza új otthonaikba. A vonat volt a közlekedés fő eszköze 1978-ig, mert csupán ekkor építik meg a főutat. Az autótulajdonosok száma is jelentősebben ez időtájt kezdett növekedni. Ez a dátum egyben az általános iskola bezárását is jelentette. Az 1911-ben átadott kanyargós vasútvonalon a döcögő vonatok utasai egyre fogytak, mert buszokkal és személygépkocsikkal gyorsabban és kényelmesebben lehetett eljutni. A személyforgalom végül 1997-ben megszűnt, ezért a vasutasként dolgozó polgármester sem tudja már innen kihasználni a szabadjegyét. A régi sváb házak állaga egyre erőteljesebben kezdtek lepusztulni, mert az egyre fogyatkozó és idős lakói sem anyagilag sem fizikailag nem győzték a karbantartásukat. Közintézményei sorra szűntek meg és a teljes elsorvadás várt az egykor szebb napokat látott Fekedre. Nagy változás kezdődött 2008-tól. Az elszármazottakkal összefogásban és pályázati pénzekkel megkezdték az értékmentést. Feked házaiból negyvenet az eredeti pompájukban vagy azt megközelítően állítottak vissza így élő skanzenhez hasonlóan nyűgözi le a turistákat majdnem úgy, mint Hollókő vagy Salföld. Az összehasonlítás teljessége akkor lehetne meg, ha további házai is megszépülnének és a közvilágítás jelenlegi betonvillanyoszlopait környezetbe illő stílusúakra cserélnék le. A falukép megőrzésével és a múlt ápolásával eddig nemcsak példaértékű értékmentést végeztek, hanem egyúttal a falusi környezetben kikapcsolódást kedvelők idecsábításával jövedelemhez is jutottak. Itt alig van más lehetőség. A paraszti munkákhoz, állattartáshoz keserves kitartás szükségeltetik a szorgalom mellett, amit kevesen vállalnak fel a mai generációból. Fekeden sem érezni a „falusias illatnak” nevezett állattartásból eredő szagokat, hisz néhány helyen gazdálkodnak csupán. Feked azzal, hogy felújította házait felértékelődött. Ide már zajos, bűnöző családok és az italboltokban megtelepedő „muslincák” nem fognak beköltözni, mivel azok az „occsó” házakat és a kocsmázós életmódra alkalmas településeket keresik. Helyettük építményadót fizető külföldiek vagy módosabb magyar állampolgárok vesznek házakat. Gondozásukra kiegészítő jövedelemként munkát adhatnak a helyieknek.
A német hagyományaikhoz erősen ragaszkodnak a helyiek, amit a Vegyeskarban és a Klumpenjäger Tánccsoportban gyakorolnak. Az elszármazottak is el szoktak jönni besegíteni.
A háromszáz évvel ezelőtti migrációs hullám
hazánknak dicsőségére vált, mert olyan szorgos emberek érkeztek, akik az ország
gazdasági, kulturális, szellemi fejlődését eredményezték. A jelenlegi, Európát
sújtó migrációt viszont az agresszivitás, követelőzés, eltartatottság és
bűnözés jellemzi.
Fekedről bővebben olvasható az alábbi linkeken. Kivágással a keresőbe teendők, ha rákattintással nem sikerül:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/feked/a_falu_es_lakoi/
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/feked/die_alte_heimat_ruft/
http://www.feked.hu/index.php?page=1&cont=1_1