Második
kirándulási célként - a szép húsvéti napon - szintén a Joglland dombok között rejlő, Vorautól 20
percnyire található kétezer lakosú Pöllaut választottuk. A kellemes tavaszi időben a délutánt itt töltöttük. A motorosok raja több figyelmet kívánt
a közlekedésben. Az egyik bank parkolójában álltunk le a Suzukinkkal pár lépésre a parányi
központtól. A téglalap alakú főteret övező tíz másik tarka ház sorában áll a
városháza. Homlokzatán figurális
festmények, az ablakai közé a XVI. századvégi pestis járványok áldozatainak
emlékére egy oszlop van süllyesztve.
Vorau főtere |
Vorau főtere |
Vorau főtere és a városháza |
A muskátlis ládák melegebb időre várva még
hiányoztak a tartóikból. Az autók nincsenek kitiltva a macskaköves placcról. Föléjük
magasodik az aranyozott Szűz Mária oszlop.
Hátterében az Ágoston-rendi apátság
impozáns épületegyüttese, amely egy középkori vizivár maradványaira épült. A
vár és a település birtokosa 1482-ben úgy végrendelkezett, hogy halála után az
erődöt kolostorrá alakítsák át. Az apátságot sógora alapította meg 1504-ben. Déli
udvara két kapun keresztül kapcsolódik a főtér északi oldalához.
A kupolás
Szent Vitus templom barokk pompája, élénk színű freskói, orgonája és szószéke
bizonyítja az egyházi építészet magas fokát. A perselyt megzörgettük néhány euró
bedobásával hálából a látványért. Kapuja minden nap reggeltől estig tárva van a
hívők és a turisták számára is.
A két másik háromszintes árkádsoros belső udvar
is látogatható. A nagyobbik közepén a világháborúkban meghalt katonák
emlékműve. A kolostor sarkain egy-egy nyolcszögletű torony magasodik.
A
városkapukon kijutva tettünk egy sétát a parkban, majd végül néhány figyelemre
méltó házat örökítettem meg.
A parkolóból az 5 km-re lévő pöllaubergi Szűz
Mária kegy- és plébániatemplomhoz kanyarogtunk fel.
Már a XII. század végétől búcsújáróhely. Az
egykor román stílusú kápolna helyén a zarándokok tömege miatt 1340 körül a most
látható nagyobb gótikus templomot emelték. Tornya 1674-ben egy villámcsapás
miatt megrongálódott és 1678-ban barokk stílusúval cserélték fel. Pöllau völgyére
néző, nyugati homlokzatán a lépcsősor tetején nyílik a bélletes főkapu.
A
templombelső is a két építészeti stílus csodálatos keveréke.
A templom északi oldala
mellett áll a felállványozott barokk stílusú, de eredetileg román kori, kis
Szent Anna-kápolna.
A plébánia boltíve alatt egy teraszos vendéglőhöz értünk
ki, ahol ebédünket elfogyasztva pihentünk meg.
A domboldalban elterülő temető mentén indultunk vissza.
Több ausztriai látni valót erre
a napra nem terveztünk, így még világosban hazaértünk.
A térség ura Hans von Neuberg végrendelete alapján várát Ágoston-rendi kolostorrá alakítják, ezért új kanonok és nyolc apát költözött a szomszédos Vorauból. Hosszas átépítését 1677-ben Michael Josef Maister apát kezdte el, amely teljes mértékben csak 1779-ben fejeződött be a Szent Vitus (Stiftskirche Sankt Veit) apátsági templom főoltárának elkészültével. A Carlone és Horner vezetésével 1701-12 között épült a templom, amely kialakításában és kupolájával a római Szent Péter bazilikára hasonlítják és gyakran akasztják rá a „stájer Szent Péter-dóm” jelzőt is. Méretei impozánsak, 62 m hosszú és 37 m széles, a kupola 42 m magasra emelkedik. Egyetlen hajóját dongaboltozat fedi, két oldalán, a tér szigorúságát kissé feloldó három-három oldalkápolna van, fölöttük karzattal. Freskókkal, stukkókkal, szobrokkal gazdagon díszített. Olyan érzésünk támad, mintha egy színes képeskönyvben lennénk. A mennyezet és a kupola csodálatosan élénk színű, illúziónisztikus falfestményei Matthias von Görz stájer művész munkái, a hatalmas munka 18 év alatt készült el. A főoltár hatalmas méretű, Szent Vitus vértanúságát ábrázoló képe Joseph Adam von Mölk alkotása. A harmadik oldalkápolnában Altomonte 1725-ben festett oltárképe alatt egy 1420 körül készült gótikus Pieta-szobor található. A végső munkálatok után pár évvel később II. József császár valamennyi kolostort felszámolta, köztük a pöllauit is, amelynek épületei és földbirtokai átkerültek az állam tulajdonába. Utána kastélyként kezdte nevezni a lakosság a kolostort. A kastélyban zeneiskola és egyházi iskola működik, egy részét a városi önkormányzat használja, és a régió turisztikai információs irodája is itt található. A freskóterem rendezvények és ünnepségek helyszíne, farsang előtt itt tartják a pöllaui kastélybált.
Pöllauról bővebben:
A kilenc társközséggel együtt hatezer lakosú kisváros a Safen patak
mentén a Joglland dombságnál terül el. Pöllau első írásos említése 1163-ból
származik. Nevének jelentése a szlávból "mező" vagy "széles völgy".
A két kereskedőútvonal találkozásánál fekvő településen virágzott a kézművesség
és a kereskedelem. Pöllaui kolostor 1681 |
A térség ura Hans von Neuberg végrendelete alapján várát Ágoston-rendi kolostorrá alakítják, ezért új kanonok és nyolc apát költözött a szomszédos Vorauból. Hosszas átépítését 1677-ben Michael Josef Maister apát kezdte el, amely teljes mértékben csak 1779-ben fejeződött be a Szent Vitus (Stiftskirche Sankt Veit) apátsági templom főoltárának elkészültével. A Carlone és Horner vezetésével 1701-12 között épült a templom, amely kialakításában és kupolájával a római Szent Péter bazilikára hasonlítják és gyakran akasztják rá a „stájer Szent Péter-dóm” jelzőt is. Méretei impozánsak, 62 m hosszú és 37 m széles, a kupola 42 m magasra emelkedik. Egyetlen hajóját dongaboltozat fedi, két oldalán, a tér szigorúságát kissé feloldó három-három oldalkápolna van, fölöttük karzattal. Freskókkal, stukkókkal, szobrokkal gazdagon díszített. Olyan érzésünk támad, mintha egy színes képeskönyvben lennénk. A mennyezet és a kupola csodálatosan élénk színű, illúziónisztikus falfestményei Matthias von Görz stájer művész munkái, a hatalmas munka 18 év alatt készült el. A főoltár hatalmas méretű, Szent Vitus vértanúságát ábrázoló képe Joseph Adam von Mölk alkotása. A harmadik oldalkápolnában Altomonte 1725-ben festett oltárképe alatt egy 1420 körül készült gótikus Pieta-szobor található. A végső munkálatok után pár évvel később II. József császár valamennyi kolostort felszámolta, köztük a pöllauit is, amelynek épületei és földbirtokai átkerültek az állam tulajdonába. Utána kastélyként kezdte nevezni a lakosság a kolostort. A kastélyban zeneiskola és egyházi iskola működik, egy részét a városi önkormányzat használja, és a régió turisztikai információs irodája is itt található. A freskóterem rendezvények és ünnepségek helyszíne, farsang előtt itt tartják a pöllaui kastélybált.
Pöllaubergről bővebben:
Pöllau felett a Joglland dombjain
fekszik. Három társközséggel együtt 2000 lakosú. I. Lipót stájer őrgróf 1125-1128
között adományozott miniszteriálisi birtokot a Stuberberg család ősének,
Wulfingnak; ebbe beletartozott a mai Pöllauberg területe is. Wulfing telepeseket
hozatott, akiknek a Pöllau feletti lejtőkön adott földeket. A XIII. századtól a
Szt. Anna-templom és annak elődje búcsújáró hely, amit főleg szombatonként
látogattak. Emiatt a hegy a Szombathegy (Samstagsberg) nevet kapta. Gótikus
bővítését 1339-től Katharina Stubenberg támogatta. A templom belső tere
kéthajós, nagy belmagasságú, a
csillagboltozattal fedett szentély pedig háromhajósra bővül. Gazdag
faragottkő-díszítéseket láthatunk, záróköveket, figurális oszlopfőket, a
szentélyben ülőfülkéket. A szentély csillagboltozatának bordái valószínűtlenül
vékony pillérkötegekbe futnak össze. A berendezés barokk kori, különösen szép a
stukkókkal díszített orgonakarzat a rokokó freskókkal és a díszes orgona
1684-ből. A főoltárt Horner tervezte 1710-ben, szobrait a Schokotnigg fivérek
faragták 1714-ben, kivéve a kegyszobrot (Mária a gyermek Jézussal) amely 1480-ból
származó, késő gótikus alkotás. Figyelemre méltó még a pompás díszítésű szószék
is. A tűzvész előtti korból, a kegyszobron kívül még a középső pillérnél
található Mária-szobor (1616) maradt meg az eredeti berendezésből.
A pöllaui
kolostor apátja, Michael Josef Maister 1685-ben iskolát alapított
Pöllaubergben. Utódja, Ortehhofen apát 1707-ben egyházközségi rangra emelte a
települést.