Az autómra új gumikat vettem, amit az autópályán egyből ki is próbáltam, majd arról Lengyeltóti, Buzsák felé tértem le Csisztafürdőre. Az ütközőbak közelében parkoltam le.
Az állomásépület nincs még kész. Mögötte a Berek Látogatóközpont már igen, de azt még nem adták át hivatalosan.
Az üdülőtelep átalakulása egyre látványosabb. Az olajkutatók 1950-es évekbeli sikertelensége okán gyógyvizet találtak. A nagyon egyszerű kis medencés pancsoló köré a parányi telkekre, amelyek kb. 25 – 50 m2 nagyságúak voltak bódékat húztak. Ezekből már alig van néhány. Helyükre egyre korszerűbbeket húznak fel.
Miután a keskeny sikátorokat végigjártam az állomáson a vonat érkezését, a mozdony körbejárását fotóztam, majd felléptem a nyitott kocsiba.
A zötyögő szerelvényből a berek növényzetét ismerhettem meg Balatofenyvesig.
Az itteni állomásépület felújítása sincs még kész. A belső munkálatok során a falban találtak egy betonba írt szöveget, amely arra utal, hogy a Rákosi diktatúrában politikai foglyok építették. Abban az időben csapolták le a vizenyős területet és akkor kezdték el a mezőgazdasági hasznosítását. Ebben a kisvasút is fontos szerepet kapott. Mára turisztikai céllal sok év üzemszünet után két óránként újra járnak a zöld kocsis vonatocskák. Manapság a vasút fejlesztések és nem a vasútvonalak bezárásai a jellemzők. Csisztafürdőre több kocsis szerelvény indul és a mozdony is erősebb, mint ami Somogyszentpál felé kanyarog.
Miután visszaértem Csisztafürdőre azután mentem be a gyógyvízbe. A neve a szláv csiszta vagyis a tiszta szóból ered. Két szabadtéri ülő-, és két fedett medencében lehet élvezni a hidrokarbonátos, kénes gyógyvizet, amely nagy mennyiségű szénsavat is tartalmaz. Kedvező összetétele alkalmassá teszi mozgásszervi és reumatikus betegségek, nőgyógyászati, bél és gyomorpanaszok kezelésére jó. Nyáron borús időben és hétvégén rengetegen vannak. Négy kollégámmal is összetalálkoztam a medencében, akik közül kettőnek nyaralója van itt.
A fürdő fejlesztése óta rohamosan nő az ingatlanok ára, így most egy parányi területen egy viskó állapotú is irreálisan sokba kerül, de mégis veszik. Haza tartva Buzsákon néztem körül. A Nagy-Berek szélén elterülő 1300 lakosú község helyén a középkorban Akcs és Magyari falvak feküdtek, és területe eredetileg a somogyi vár tartozéka volt. A magányosan álló XIII. századi Fehér kápolnába egykor Akcs lakosai jártak misére.
A XV. – XVI. században számos délszláv család települt le. Az általuk hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Ekkortól nevezzük Buzsáknak a települést, ami a buszák szláv szóból ered és sarkot, szegletet jelent. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző. Ennek eredményeképpen Buzsák országszerte ismert népművészetéről, ezen belül a hímzéseiről, fafaragásairól, táncairól. A falu központjában található tájház muskátlis ablakaival és kiállítási anyagával ingyen látogatható minden nap. Hímző asszonyok vigyáznak a rendre, miközben a faluról is szívesen mesélnek.
A falu határában két pincesorban is találni műemlék nádfedeles pincéket, amelyek gazdagabbá teszik Buzsák örökségét. Némelyek omladoznak és új gazdákra várnak, mert jelenlegi tulajdonosaik megöregedtek.
Forrásd:https://termalonline.hu/furdok/buzsak-csiszta-furdo
https://buzsak.hu/buzsaki-nepmuveszeti-tajhaz/
