A hétvégi öreg autómat még hosszabb útra nem próbáltam ki. Kissé féltem, hogy kudarcot vallok a járgánnyal, de aggódásom alaptalannak bizonyult. Gondoltam kirándulással kombinálva a megrendelt felnikupakokat személyesen átvéve felrakatom az eladóval Budapesten. Óbuda egyik Lidl üzletének parkolójában megtörtént az autóm csinosítása a kiegészítők felhelyezésével. A nagy forgalmú 10-es úton nagy kerülővel tartottam haza a Balaton felé. Az ország ezen a részén még nem jártam, így a nézelődés volt a célom és nem a gyors hazajutás. Piliscsaba szélén a Pázmáneum egykor szebb napokat látott különös formájú Makovecz Imre által tervezett épületegyüttesét jártam körbe. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem sajnos mára jórészt kísértet épület. A területet a kollégiumával együtt őrök vigyázzák.
A falu központjában a katolikus templomnál Tinnye felé kanyarodtam. Az út mellett található a Garancsi-tó, amely környéke kedvelt kirándulóhely. Itt forgatták az Üvegtigris című film jeleneteinek többségét. A büfé még áll.
Tinnye lakossága a főváros közelsége okán folyamatosan gyarapodik és lassan 2000 fő lesz. A zsidó temető bozotlanítását végezték a néhány megmaradt sírkő körül. Az egyszerű külsejű református templom román kori részeket is tartalmaz.
A Kossuth utcában található Kossuth Lajos egyszerű külsejű kúriája, amelyben 1842-1846 között élt. A közelben 60 holdnyi birtoka volt.
A szomszédos Perbál község lélekszáma már kétezer feletti. A rómaiak idején is lakott hely volt. A nevét állítólag István király gyóntató papjáról Perbáldusról eredeztetik. A török idők után svábokat és tótokat telepítettek az elpusztult falu helyére. Építészetüket alig pár épület őrzi.
Zsámbék előtt, de mára már azzal egybeépült Tök szépséges pincéinél álltam meg falatozni és néhány fotót kattintani.
A község határában földúton megközelíthetően van egy romtemplom és azon túl egy kétlyukú rómainak mondott híd is. Ezeket megnézni kihagytam.
Zsámbékra érve a névtábla németül (Schambeck) is olvasható, mivel a lakosság még kb. 7 százaléka német nemzetiségű. Persze ennél többen is német gyökerűek, de már magyarnak vallják magukat a népszámláláskor. Az 1946-os kitelepítések Németországba a sváb lakosság 95%-át érintette. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek. Az ősidők óta lakott kisváros magyar neve nem a zsombékra eredeztethető vissza, hanem személynévből alakult. A városháza mentén hajtottam fel a templomdombra a parkolóba.
Szépen felújított parasztházak gyönyörködtetik az arra járókat.
A fémkerítéssel lezárt rom közelébe belépőjegy ellenében lehet jutni. Szombat lévén egy esküvő szép ceremóniájának is nézelődője lehettem.
III. Béla király feleségének, a francia király húgának a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi 1050-ben épült templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A pincében kőtár van.
A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár.
A település első lakói az
udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos
kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a
templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. Mátyás király
1467-ben mezővárosi rangra emelte. A törökök 1541-ben elfoglalták és 145 évig
bitorolták. Az ekkori harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor. A
török kiűzése után 1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az
1710-es években lerombolt vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. Az
elmenekült illetve kihalt lakosok helyére sváb telepesek érkeztek. Nekik
köszönhető, hogy a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a
mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával
és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék
erdőinek kitermelése is, amelyek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A
rom templomot ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor
újra megrongálódott, azután nem építették újra. Csupán a XIX. század végétől –
amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni. A második
világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő
hadmozdulatok egy része itt zajlott, ami bizonyítékai a templom falain látható
belövések formájában.
Újra autóba ültem és Bicskét kihagyva a felcsúti vasútállomáson álltam meg. Egykor innen Székesfehérvárra és Bicskére is el lehetett jutni normál nyomtávon közlekedő vonaton 1898-tól, de annak közlekedését 1979-ben megszüntették. A felcsúti 760 mm nyomtávú kisvasút építése 2015 nyarán indult meg. A felcsúti stadion és az alcsúti arborétum közötti szakaszt 2016. április 30-án adták át a nagyvasút egykori nyomvonalán. A felcsúti állomásépületet teljesen felújították, mellé kocsiszín épült. Szerencsémre a kis vonat éppen tízperces pihenőt tartva állt az állomáson. Két kocsija félig tele volt boldog gyerekes kiránduló utasokkal.
Gyalogosan szétnéztem a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiájáról híres faluban. Az érdekes és szép stílusú Pancho Aréna 2014-től nevezetessége a falunak 2022-től pedig a Pancho Hotel is. (Azt sokan tudják, hogy Puskás Ferenc spanyol beceneve volt Pancho, de azt már kevesen, hogy sváb gyerekként Purczeld vezetéknévvel született.)
Felcsúton a községházát, a Tamássy-Margalit kúriát és 3 parasztházat találtam fotózni érdemesnek. A tájház zárva volt és a kapun lévő telefonszámot hívva sajnos a gondnokasszonyt nem tudtam odainvitálni, hogy nyissa ki. A település fejlődését nagy mértékben az is segítette, hogy innen származik az ország ötödször is megválasztott miniszterelnöke.
Felcsútról a már egybeépült Alcsútra gurultam át az autómmal. Az arborétum előtt igyekeztem leparkolni, de csupán a biztonsági emberek irányításával sikerült, mivel tömegek látogatták a hóvirágmezőket. József nádor 1825-től telepítette ide a növényeket, ami előtte egy birkalegelő volt. Az arborétumban 300 olyan növényfajt ültettek el, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt.
A fák
között József nádor elpusztult kastélyának oszlopsoros főbejáratára bukkanni. A
pompás, klasszicista stílusú úri építményt József nádor 1820 és 1827 között
nyári rezidenciaként emeltette. A kastély és a park átvészelte a második
világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély
valószínűleg gyújtogatás miatt leégett, köveit a lakosság és a vállalatok
széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van már csak meg.
Az arborétumból hazatartva
nem volt tervben, hogy megálljak nézelődni még valahol, de Lovasberény kerítés
nélküli parkmaradványában rejlő Cziráky kastélyra és kápolnájára jutott 5 percem. Az
épületegyüttes legkorábbi része a Buzlay család birtoklása idején a XV. század
végén épült, amely ma a délnyugati épületrészek alatt található. A kastély mai
képét 1804–1810 között nyerte el. Az államosítás után megindult a kastély és a
park állapotának leromlása. A növényállomány nagy részét kivágták, kivéve a
kastély előtt álló két hársfát, a park berendezéseit pedig széthordták. Gépállomás
és irodák voltak benne 1951-től. Felújítása 1996 óta folyik.
A februári nap rövidsége okán
szürkületben értem Székesfehérvárra, ahol a körgyűrűn a várost kikerülve a régi
balatoni útra fordultam amin akár már csukott szemmel is hazataláltam volna.
források:
https://www.makovecz.hu/epuletek/stephaneum-pazmany-peter-katolikus-egyetem-piliscsaba/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tinnye
https://hu.wikipedia.org/wiki/Perb%C3%A1l
https://www.tok.hu/app/TokApp/index?id=15
https://balays-c.blog.hu/2021/01/19/romai_hid_tok_kozseg_hataraban
