Vonattal fél óra sem kellett, hogy
Bilinából Jirkovba (Görkau) egy másik külszíni kitermelésű szénmedence melletti
városkába érjek. A fővonali megálló kopottsága és a távolból a lakótelepek
szorításában látszó húszezres városka nem tartozik a leggazdagabb építészeti
örökségekkel rendelkező települések közé az Érchegységben, de számomra mégis megnézésre
érdemesnek találtatott. A magas vasúti töltésről lépcsőn jutni az autópálya
feletti közúti hídra, ami után a másik vasútállomás mellett elhaladva az óváros
szélét jelentő körforgalomhoz és általános iskolához érni.
Jirkov általános iskola |
Az innentől lejtős úton a kicsiny
belváros hamar körbejárható.
Jirkov Szent Egyed templom |
A várost átszelő Bilina folyócska
túlpartján a másik téren található a városháza és mellette a patika. Mögöttük
virítanak a panelházak, amelyeket az értékromboló szocializmus idején a régi
utcasorok szép házai helyébe emeltek.
Jirkov városháza |
Jirkov patika |
A város határában emelkedik a
Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastély. Szállodának és hadtörténeti múzeumnak
üzemel. Kristálytermét házasságkötő teremként is használják.
Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastély |
Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastély |
Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastély |
Jirkov (Görkau) még a
szerencsésebbek közé tartozik, nem úgy, mint a szomszédos Most (Brüx). A
szénbányászat terjedésével elértek a határáig. Nem álltak ott meg, hanem arra
hivatkoztak, hogy a múlt építészete nem gátolhatja a szocializmus fejlődését,
ezért teljes egészében lerombolták az óvárosát. Az 1964-ben kezdődött folyamat
során egy teljesen új várost építettek fel néhány kilométerre a korábbi
központtól. A korábbi történelmi épületek helyett a szocializmusra jellemző
panelházak és közintézmények épültek. Csupán néhány korábbi külvárosi épület
maradt meg. Ezt ahhoz hasonlítanám, mintha Kádárék Sopront semmisítették volna meg
és mellé egy Ajka, Komló jellegű város épült volna.
A Szűz Mária Mennybemenetele
Templomot annak kulturális értéke miatt meg akarták menteni. A késő gótika
egyik legkiválóbb alkotása a korábbi óváros főterén állt, amelyet 1517-32
között építettek, korabeli reneszánsz és barokk képzőművészeti alkotásokkal.
Több terv közül végül a templom
"elszállítását" választották. A munkálatok során a 71 méter magas
tornyot lebontották, és az új város mellett újra felépítették. A templom többi
része köré egy betongyűrűt építettek, a szerkezetet acéllal erősítették meg.
Így akarták az újonnan felépített torony mellé tolni. A vontatás előkészítése
hét évig tartott: a vontatási útvonalon álló épületeket is el kellett bontani,
valamint a külszíni fejtés miatt az úton lévő mélyebb területeket is fel
kellett tölteni.
A síneket a templom alá építették,
és a Škoda gyár által gyártott speciális vasúti emelőkocsikat helyezték a
statikailag fontos pontokra. Összesen 53 db ilyen gépet használtak fel. A
templomot a lakótömböktől, hívektől távolra 1975-ben 28 nap alatt vontatták az
új helyére. A sebessége mindössze 1-3 centiméter volt óránként. Miután a
helyére került az egyházi épület, megkezdődött a felújítás, ami 1988-ig
tartott.
Az egykori Brüx szépségéről és annak lerombolásáról szól az alábbi 2 link.
Görkau / Jirkov múltjáról
németből fordítottam
Az Érchegység lábánál az Elba
mellékfolyója a Biela két partján gyümölcsösökkel ölelt környezetben fekszik
Görkau. Itt a földnyelvnél vezetett Prágából a meisseni vásárba a fontos
kereskedelmi út. Régebbi történetét homály fedi. A Rothenhaus (Cerveny Hradek)
kastéllyal kezdődik Görkau története, mert az ahhoz tartozó birtokon jött létre
eddig pontosan nem ismert időpontban. Őrvárként emelték II. Premysl Ottokár
cseh király uralkodása alatt 1296-ban a kastélyt. A meglévő dokumentumok
hallgatnak a XIV. század elejéről Görkauval kapcsolatban. A város a nevét
vélhetően az első telepestől „Jörg”-ről kapja. A város legkorábbi
feljegyzésekben Jörke formában tűnik fel. A szájhagyomány szerint viszont ezen
a területen egy Georg nevű vadász élt a kunyhójában, akivel kapcsolatban
nevezték el Georg erdejének a környéket.
Első írásos emlék 1443-ban
Rothenhaus kastély uraságának Wilhelm Illenburgnak adott kiváltságjogokat
említi, amelyben a polgárok megadóztatása, sörfőzde építése, gabonaadó, törvénykezés
és építkezésre fakitermelés engedélye szerepel. II. Wladislav király 1455-ben
városi rangra emeli és megerősíti a kiváltságjogokat és azt szerdai
vásártartási joggal bővíti.
Lorenz Glatz von Altenhof
birtokos 1480-tól a polgároknak világos és barna sörkimérést engedélyezett,
illetve 1488-tól mentesítette a szénagyűjtés és aratás kötelezettségétől őket
továbbá új öröklési törvénykezést vezetetett be. Ezek alkalmazásával lett
Görkau a többi cseh várossal 1507-től IV. Wladislaw király idején egyenlő törvénnyel
rendelkező, továbbá évenként nyolc napig tartó Egyed napi vásártartásra kapot
jogot és a szerdai heti vásárt péntekre tették át. A város jogosult lett
fallal, bástyákkal, kapukkal és vizesárokkal körül venni magát. Lebontásukat
1828-1834 között végezték.
Sebastian Weitmühl 1516-tól
házasság lévén a környék birtokosa lesz. Pestisjárványok 1531-ben és 1582-ben
szedik áldozataikat. A fehérhegyi csata után nyomor és szenvedés jellemzi
Görkaut, mivel Rothenhaus urasága a vesztes oldalon harcolt. Az új tulajdonosok
eltörölnek minden jogot és katolokus hit átvételére kényszerítik a lakosságot.
Görkau szomszédja a szépfekvésű
Rothenhaus kastély, amely története 1848-tól szorosan kapcsolódik a városhoz.
A XIX. században Komotau
(Chomutov) kerületéhez tartozik Görkau (Jirkov), de a kerületi bíróság mégis itt
székel.
Az I. világháború után a német
lakosság zaklatása, a közéletből való kiszorítása olyan kegyetlenséggel folyt a
csehektől, mint azt, ahogy a Felvidéken a magyarokkal tették.
A városnak 1930-ban mintegy 800
háza és mintegy 6700 lakosa volt. Görkau
akkor nyári üdülőhely és a közelében a téli sportok központja. Számos ipari és
kereskedelmi vállalkozások jelentették a város gazdasági erejét.
A szudétanémet Heimatfront
1933-ban alakul meg, majd megerősödve 1935-ben már pártként működve célul tűzi
ki a Szudéta vidék egyesítését a Német Birodalommal.
Cseh partizánok és szovjet
katonák felváltva ostromolják 1945-ben. A német lakosságot (kb. 6000 fő)
teljesen elűzik 1946 -ig. Az elnéptelenedett város gazdasága teljesen megsemmisült.
Üres utcák, üres házak, üres üzemek jellemezték akkor. Lassan töltötték fel új
telepesekkel a belső cseh területekről, akik az itteni környezetet, szokásokat,
kultúrát nem ismerték, ezért e vidék mezőgazdasága, ipara, bányászata csak
lassan indul meg.
Eine schöne und interessante Reise gewesen.Traurige Geschichte.
VálaszTörlés