Heves megyei kiruccanás 3. rész: Pétervására, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Kisnána

Újabb szép napra ébredtünk a bükkszéki parasztházban. Mára is a környék megismerése volt a cél. A párába burkolt hegyek korlátozták a látóhatárt. 

Bükkszék panoráma

Pétervásárán, ebben a kétezer lakosú, járási központban álltunk meg először. A polgármesteri hivatal a főtér sarkán áll. Vásári árusok kínálták a portékáikat a placcon, de mi inkább csak elmentünk mellettük. 

Pétervására önkormányzat

Az iskolától lépcsősoron érhető el a plébánia mellett a kéttornyú neogótikus Tours-i Szent Márton katolikus templom. Gróf Keglevich Károly emeltette az 1719-ben épült korábbi kisebb templom helyén, 1812–17 között. A környék népe csak úgy hívja: péterkei vagy palóc székesegyház. Altemplomában van a Keglevichek kriptája, amelyet 1980-ban, az utolsó leszármazott halálát követően befalaztak. 

Pétervására 1920-ban

általános iskola Pétervására

Tours-i Szent Márton katolikus templom Pétervására

Keglevich Károly

A templom mögötti utcán jöttünk le a főút mentén az U alakban elterülő 1760-ban épült barokk grófi kastélyhoz. 

Keglevich kastély Pétervására

Bejutási lehetőséget nem találtunk. Tudtommal iskolaként és kollégiumként működik. Belső látványossága a pinceajtó a hozzá tartozó ötnyelves zárral, valamint a lépcsőkorlát, illetve az emeleti díszterem nagyszerű rokokó freskói. A kastély a II. világháború után sokáig elhagyatottan állt. Felújítására 1964-től került sor. A romos uradalmi magtárat majdnem lebontották. Most felújításra vár. 

A központ szélén a posta előtti kereszteződésénél áll az 1722-ben barokk stílusban épült, kisméretű körtemplom.

Az országhatár közeli járási székhelyről a Bükki Nemzeti Park felé vettük az irányt a háromezer fős Bélapátfalvára. A település nevét az e tájon szállásbirtokos a kun Bél nemzetségtől kapta.

Az erdős-ligetes emelkedésen a Bél-kő hegyen fakadó forrás (Háromkút) mellett található az apátság, amelyet II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. Az 1966-ban feltárt kolostor alapfalai szélén van a parkoló és a jegyiroda.

Bélapátfalva

IV. Béla király seregei a tatárok elől a települést érintve menekültek és az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal. Az egri püspökség birtoka lesz 1495-től. A szerzetesek 1534-ig éltek a monostorban, amikor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, s Eger vidékén meghonosíttatta a protestantizmust. Ekkor a szerzetesek a zaklatások elől elmenekültek a monostorból. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor omladozni kezdett, a templom megrozzant.

I. Lipót király 1678-ban az egri káptalannak adta a falut. Bélapátfalva 1761 előtt mezővárosként szerepelt. Ezt a rangját 2004-től újraviseli, pedig külsejében teljesen falu úgy, mint a nevében. Ipari jellege az 1815-ben épült papírgyárral kezdődött, majd 1843-ban keménycserépgyár is létesült, de végül az 1910-ben emelt régi cementgyár lett a meghatározó. A korszerűbb új cementgyár 1980-ban lett átadva, amely 2001-ig csúnya sebet ejtett a Bél-kő hegyen. 

Bélaátfalvi Cementgyár vasúti megálló

Külön vasúti megállót is létesítettek a dolgozni járóknak, de mára csupán a simára gyalult gyárudvar maradt. A gőzmozdony a termelés kiszolgálójaként töltött be feladatot, ami mára a peron dekorációja lett.

A szomszéd községben, Szilvásváradon viszont működő vasút van. Igaz keskenynyomtávú és csak a turistáknak van fenntartva 3,2 km hosszban. A Szalajka-völgyben a szilvásváradi lovaspályától a Fátyol - vízeséséig zötyög. A legmeredekebb vonalvezetésű hazai kisvasút, amely építése 1908-ban kezdődött Wessely Károly erdőbirtokain a rönkszállítás céljából. A személyszállítás egészen 1953-ig nem is volt jelen a profiljában. A vonalon 1963-ban jelent meg az első dízelmozdony, ami a mai napig szolgálatban áll. A fizetős parkolóból átsiettünk az állomásra, ahol pont annyi időnk volt, hogy a pénztárnál megvegyük a jegyet és fellépjünk a fedetlen, zsúfolt kocsik egyikére. A sűrű lombok leszorították a kipufogógázt a kaptatón erőlködő mozdonyból. A kanyarok a hegy oldalába vájva lettek kialakítva. 

Szalajka - völgy

A végállomás tisztásáról feljebb is haladhattunk volna, de mi a többséggel tartottunk lassan sétálva. 

A Fátyol – vízesésnél a fotózkodók nyugalommal várták, hogy sorra kerüljenek. 

A Szalajka patak mentén haladtunk lefelé a madarak énekével kísérve. A pisztrángsütödében két halat rendeltünk magunknak ebédre. A padon falatozgatva egy cinke röppent le hozzánk a fáról. Kéretlen asztaltársunkat csipetnyi darabka hallal kínáltuk. 

A Szikla – forrás újabb szépsége a völgynek. A pisztrángtelep avarjában kalapos gomba rejtőzött. Az ehető tinórut meghagytuk másnak. 

Szikla - forrás a Szalajka - völgyben

Az erdészeti múzeum előtt csak elhaladtunk. A faszobor a Kolozsvárrott felállított, de ott elpusztult KÁRPÁTOK ŐRE szobor hű másolata. 

erdészeti múzeum Szalajka - völgy

Kárpátopok Őre

A Szalajka – völgyéből kijövet az emléktárgy árusoknál nézelődtünk, majd a kastély parkjába indultunk, ami jelenleg szálloda. Az egykori úri építményt Keglevich Béla gróf építtette még úgy 150 évvel ezelőtt. 

Keglevich kastély Szilvásvárad

A család 1666 – 1894 között volt befolyása a falura. Ebben az időben jelentek meg Szilvásváradon az első manufaktúrák: keménycserépgyár, téglagyár, üveghuták, vashámorok és hamuzsírfőzők is üzemeltek a Szalajka-völgyben. Őket rövid ideig az Erdődy majd a Pallavicini grófok váltották. 

Parkoló autónkhoz a zöld gyep ölelte ménesgazdaság előtt elhaladva igyekeztünk.

Szilvásvárad

Innen a Bükkből a Mátrába gurultunk át Kisnánai várhoz. Ez a magyar nemesi rezidenciák egyik késő középkori emléke. Az Aba nemzetséghez tartozó Kompolti család birtoka a terület. Ők építik a várat, amely védelmi rendszerét egyre jobban megerősítik először a belháborús viszonyok miatt, majd a török hódítókkal szemben. Ennek ellenére az oszmánok 1543-ban elfoglalják és védműveit lerombolják. A további pusztulását a lakosság végzi a köveinek építőanyagként való széthordásával. A XX. század közepén némi állagmegóvást hajtottak végre rajta, de csak a 2010-es években került sor a teljes felújítására. Ennek során megerősítették a falakat, az Öreg-toronyban kiállítótermeket hoztak létre, a tetején toronyterasz létesült. Háromdimenziós filmvetítés során ismerhettük meg a vár történetét.

Kisnána vár

Kisnána harangtorony a várban

A vár tövében, 1880-90 között épült szlovák parasztházat tájháznak rendeztek be. Ezzel fejeztük be a nézelődést.

tájház Kisnánán

További két parasztházat találtam szépnek. Az egyik könyvtárként működik.

Napi programunkat a szállásunk, Bükkszék gyógyfürdőjében folytattuk, majd alaposabb sétát tettünk a többi utcában is. 

Bükkszék utca részlet

A faluról a legkorábbi források 1275-ből valók. Többször elpusztult. Fellendülését az olajkutatás alkalmával feltört gyógyvíz hozta meg.

A település fölé emelkedő temetődombon álló egyhajós Árpád – kori templom déli homlokzatán román kori ablak, alatta gótikus kő kapukeret, szemöldökén 1472 felirat látható. A török idők alatt rommá lett. Berendezése 1760 körüli. Közelében egyszerű, zömök, hasáb alakú, sátortetős fa harangláb áll.

Végül, mint előző nap a Király sörözőben ittunk két korsó habosat a sötétedésig.