Már megint Szlovénia. Hát igen, mert olyan szép. Most az egyik legnépszerűbb vidéket, Bledet (Veldes) és környékét választottuk úti célként a kollégámmal. Tőlünk a Balaton térségéből pár km-t kivéve autópályán érhetjük el. A várhegy alatti fizetős parkoló árnyékos részén hagytuk a Suzukimat. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében található. Az alsókapun belépve a sarokbástya tornyosul fölénk.
A belsővárudvarba jutáshoz már jegyet kell váltani. A félig nyitott placc déli felén korláttal védett lelátó nyílik a csodálatos azúrkék Bledi tóra és a közepén kibukkanó szigetre.
Mögöttünk a bástyák között a védőfalhoz épült méregdrága kávézó található. A fekete kortyolása után a múzeum szerény kiállítási anyagát a kápolnával együtt végignéztük.
A várszikla alatt elterülő ötezer lakosú városka központjában a méretéből adódóan elég volt fél óra nézelődés.
Onnan a kristálytiszta azúrkék tó partján a kikötőhöz mentünk, ahonnan tíz fő összegyűlte után evezte át a pletnát a pletnár.
Ez a velenceiektől átvett gondolák után modellezett 7 méter hosszú és 2 méter széles evezős csónak. A pletnár nagyon megbecsült szakma. Mária Terézia uralkodása alatt ezt a jogot olyan gazdálkodók kapták, akik rosszabb minőségű szántófölddel rendelkeztek. A szakmát azóta nemzedékről nemzedékre adják át. Összesen 23 pletna található a Bledi-tónál. Csak visszafelé kérte el a fejenkénti 15 eurot a pletnár. A spórolás kedvéért nem vállaltuk úszással a kb. 22 C fokos vízben a visszajövetelt. A tó helyén egy tektonikus medence állt, amelyet gleccser faragott ki. Útjában akadályozta egy hatalmas szikla, amelyet annyira egyenletesen csiszolt, hogy csak a mai sziget maradt. A jég megolvadt, a medencét elárasztotta a víz, és kialakult a néhol 30 méter mély Bledi tó. A tektonikus kialakítása nemcsak a tó egyedi formájáért felelős, hanem a tó keleti oldalán lévő sok termálforrásért is, amelyek hőmérséklete nem csökken 20 ° C alá. A húszperces vízi utazást belga, német és magyar családok körében töltöttük.
A sziget lépcsőjénél kötött ki a vízi jármű. A 99 fokon felérve a templomtérhez jutottunk. A vőlegénynek a menyasszonyt kötelessége ölben felvinni, ha itt tartják az esküvőt.
A teljesen aranyozott oltárt csak ajtón kívülről láttuk, mert a belépő 12 euros árát nem tartottuk értékarányosnak. Igaz ebben benne foglaltatik a toronyba felmenési lehetőség is. A több stílusjegyet magánviselő XV. századi Szűzanya templom elődje egy pogány szentély helyére épült.
Háromnegyed óra szigeten tartózkodás után visszaindultunk a pletnával. Az evezős németül elmondta, hogy kevés a turista, amit mi is sejtettünk, viszont parkolót mégis alig találtunk.
A parton mindkét irányban rövid sétát tettünk a gyönyörű villák, panziók előtt. Az oszlopos kapu mögött az egykori jugoszláv diktátoré, Titoé volt. Valakik bérelt lovaskocsiban kerülték meg a tavat. A vasútállomás is még az osztrák idők ízlését idézi.
Bledtől kb. 4 km-re északnyugatra Gorje falu közelébe folytattuk napi programunkat az ott húzódó Radovna (Rothwein) folyó által faragott 1,6 kilométer hosszú Vintgar-szurdokban. A név a német Weingarten szóból származik a közelben található szőlőültetvényekre utalva. A meredek falak oldalában függő sétányokon és fahidakon követtük a zubogó folyót, amely a 13 méter magas szivárványos Šum-vízeséssel zárul. Majdnem felette ível át a vasúti viadukt. Sajnálatunkra akkor éppen nem jött a vonat.
A völgy csak egy irányba járható, így visszafelé az erdőn keresztül nagy kerülővel vezet az út, majd a Szent Katalin kápolnánál a hegy oldalában a kerítéssel és kapukkal védett legelőkön át.
Innen a Bledi - medence szépsége tárult elénk. A telt fizetőparkolóból napunk utolsó látványosságához, a Bledtől 7 km-re egy másik, de száraz szurdok a Pokljuka soteska lett. Krnica település buszmegállójánál kellett a főút mellett egy alig észrevehető keskeny útra jobbra lekanyarodnunk. Innen még kb. 1,5 km-re van a szurdok bejáratánál kialakított ingyenes parkoló. Óvatosan vezettem, mert az egy kocsi széles murvás úton félrehúzódási lehetőség nem lett volna. Ez a szurdok egy igazi rejtett kincs. A hajdani gleccser által vágott 2 km hosszú sziklaszorost néhol nehezen járható ösvényeken, buja, dzsungelszerű növényzettel benőtt csapásokon, ledőlt fákon jártuk be. A leglátványosabb szakasz a sziklafalra erősített, meglehetősen összetákoltnak tűnő, de biztonságos padlósétány ill. az egy ember szélességű pokoli hasadék. A majdnem sötétben a lecsöppenő víztől nedvesen a szűk járatban jutottunk át a szurdok további részébe. A három ablakos barlang sem hétköznapi látványosság ezen az izgalmas, közepesen nehéz gyalogtúrán.
A sötétedés okán a kevés fotóm nem tükrözi kellő mértékben a hely szépségét. Innen visszakanyarodtunk a bledi kempinghez, de az tele volt, így a Száva mellett kerestünk és találtunk másikat. A fenyőfák között vertük le sátrunkat és egy éjszakán át rezgettük a tűleveleket a horkolásunkkal. (x)
források:Bled és stb. https://www.bled.si/hu/mit-n%C3%A9zzunk-meg-%C3%A9s-mit-csin%C3%A1ljunk/l%C3%A1tnival%C3%B3k/
Bled: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bled
Vintgar szurdok: https://www.bled.si/hu/mit-n%C3%A9zzunk-meg-%C3%A9s-mit-csin%C3%A1ljunk/l%C3%A1tnival%C3%B3k/6/vintgarszurdok
Pokljuka szurdok: https://kirandulastippek.hu/juliai-alpok/pokljuka-vad-sziklaszurdok-buja-novenyzettel-a-bledi-to-mellett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése