2017. december 26., kedd

Hartberg Ausztria

A Karácsony előtti péntek hajnalán megenyhült az idő. A hideg utakra lecsapódott a pára és ráfagyott. Végig sózták a zalai utakat, amelyek így nem csúsztak viszont fehér permetként felverődve beborították az autókat. Világosban indultam az Őrvidék szomszédságába lévő 4 ezer lakosú Hartbergbe. Tankolással együtt sem kell 3 óra eljutni Körmend, Pinkamindszent, Németújvár (Güssing) irányába tartva a kelet – stájerországi városkába. Előtte az 50-es úton a Klaffenau - kastély hívta fel magára a figyelmet. A négy saroktornyos úri lak magánkézben van, így azt csak tisztes távolságból volt illő lefényképezni.
Klaffenau kastély Hartberg szélén

Fél kilóméterre a körforgalomnál járműszoborként egy úthengert állítottak ki.

A közeli Lidl parkolójában álltam le, hogy innen kezdjem a városnéző programomat. A szemközti szürke vasútállomásra átsétáltam, de induló vagy érkező vonatot nem találtam.
Sok évvel ezelőtt a Kröpfl Mercedes – Benz márkakereskedő által fenntartott autómúzeum csodálattal töltött el. Azt sajnos már 3 éve bezárták. A kb. 60 autó szépséget most szűkebb helyen tárolják. Némelyik meg is vásárolható közülük. Az egyik értékesítő volt olyan szíves és beengedett. Még a veterán javítórészleg munkálataiba is betekinthettem.










Kröpl MB Márkakereskedés szakszerű veteránautó javítása

Innen az óváros felé vettem az irányt. Az egykori városfal megmaradt 3 tornyából az egyik a forgalmas 54-es főút mellett áll, amelyre a galambok pihenni szálnak rá.

Az általános iskoláig mentem. A kis tér körüli házak egyikének sarkát a várost ábrázoló dombormű díszítette.
általános iskola Hartberg







Az 1658-ban épült kapucinus kolostor előtt karácsonyi árusok kínálták portékáikat. A templomban a világítás felkapcsolásával jobban láthatóvá vált a barokk belső szépsége.
kapucinus kolostor Hartbergben




Innen a lépcsőkön a XII.-XIII. századból megmaradt városfal és a második torony (Reckturm) mellett értem fel a várkastélyhoz. Elődje a XII. században várként épült, amit a XVI. században reneszánsz stílusú kastéllyá alakítottak át.




a Reckturm Hartbergben


a várkastély Hartbergben





A lejtőn a Herrengasse felőli kapun kijövet az óváros további utcáiban tekeregtem.

a kapu mögött a Herrengasse Hartbergben

A szálloda is középkori hangulatot áraszt.





Egy boltív alól az oldalsó szűk Kirchengasse végén álló templom is felettébb festői.
a Kirchengasse Hartbergben

A Michaeligasse sarkán álló ház ablakát majdnem elfedi egy másik épület.
a Herrengasse Hartbergben






a Michaeligasse Hartbergben





Innen a késő román stílusú csontkápolnához jutottam el. Ausztriában szokás volt, hogy a temetők területének korlátozottsága miatt az elhantoltak csontjait kb. 20 év múlva kiemelték és azokat megjelölve a csontkápolnákban helyezték el. A kétkörös kőépület falait teljesen freskók borítják.


a csontkápolna a Szent Márton templommal Hartbergben






Mellette áll a Szent Márton templom, amely 1157-ben épült, de azt 1745-ben barokk pompában átépítve kibővítették. Oldalába római sírköveket is beillesztettek.
a Szent Márton templom Hartbergben

a templomba beépített római sírkövek  Hartbergben





A mögötte álló plébánia pincéje és földszintje is megőrízte a múlt építészeti emlékeit, de azokat a zárt ajtó miatt nem tekinthettem meg.



A templomtorony felől kerülve a főtérre értem ki, amely a közelgő Karácsony hangulatát tükrözte az adventi árusok bodéival és a betlehemi jelenettel. A városháza (1898) és még több más épület teljes szépségében nem volt fényképezhető tőlük.

a hartbergi városháza


a Fekete Medve Patika Hartbergben





Az 1675-ben emelt Mária-oszlop mögött 10 év alatti gyerekeknek ideiglenes korcsolyapályát alakítottak ki.
Mária-oszlop a főtéren Hartbergben


a Mária-oszlop másik szögből



a 3. torony a Brühl utcában

A közeli ház ablaka körül ügyes festéssel stukkókat imitáltak a falra.

A Wienerstrasse-’n át hagytam el az óvárost a Polo Pizzéria felé tartva.











Az egykori Alhóban (Allhau) egy percre érdemesnek találtam kiszállni az autómból.
Alhó (Allhau)


Hartberg területe már az őskorban is lakott volt, a Ringkogelen a régészek újkőkori települést tártak fel. A hegyen a vaskori hallstatti és a La Tène-kultúrák erődített oppidumot tartottak fenn. A római időszakról árulkodnak egy vidéki majorság és a templom alatti 2. századi római épület maradványai.

Hartberget I. Lipót stájer őrgróf alapította 1125-1128 között. 1286-ban már városként hivatkoznak rá. Egészen 1529-ben hercegi tulajdonban maradt, amikor eladták az akkori tartományi kormányzónak, Siegmund von Dietrichsteinnek.

A várost 1469-ben elfoglalta az osztrák herceg ellen fellázadó Andreas Baumkircher, néhány évvel később pedig Mátyás magyar király dúlta fel. 1532-ben a Kőszeg ostromából visszavonuló törökök csak elhaladtak Hartberg mellett, de külvárosait elpusztították. 1605-ben Bocskai István hajdúi is megostromolták a várost; elfoglalni nem tudták, de környékét feldúlták.

1715-ben egy tűvész során néhány ház kivételével az egész város leégett.


1944-ben a Hartberg környéki erdőkben bujkált a Wehrmachtból dezertált Gustav Pfeiler, aki mintegy 40 fős náciellenes ellenálló csoportot hozott létre. 1945 márciusában felrobbantottak három Fieseler Fi 156 futárrepülőgépet és megpróbálták elfogni Erich Heumann Ortsgruppenleitert és eközben megsebesítették. Az SS a csoport néhány tagját elfogta, május 4-én közülük kilencet agyonlőttek, négyet pedig felakasztottak. A Vörös Hadsereg közeledtére május 7-én a menekülő SS-egységek további szimpatizánsokat végeztek ki; a kivégzettekkel együtt összesen 27-et.