A
harmadik, de egyben utolsó éjszakánk is kényelmesen telt az adersbachi szállodában. A
reggelinket 8 óra előtt nem kaphattuk meg, így azt megvárva indultunk csak haza.
Az erdőn át a szerpentinen lekanyarogtunk Trutnov (Trautenau) városába. Itt
csupán a dupla vasúti felüljáró lefotózásáért szálltunk ki egy pillanatra.
Célunk a 37 km-re lévő 15800 lakosú Dvůr Králové nad Labem (Königinhof an der Elbe) város állatkertje volt a cél. Szinte kizárólag afrikai állatokat láthattunk benne kiemelkedően sok patással.
Nem kétfejű sziámi az alábbi zsiráf, hanem kettő áll egymás mellett.
Egyes részeit gyalogosan jártuk be, de más területeinek megtekintésére nem saját autónkat használtuk, hanem az ablak nélküli Szafári Buszra fizettünk be.
A növényház és az akváriumok is éppúgy lekötötték a figyelmünket, mint az afrikai falu mása.
A csimpánzok teljesen emberi heverészésre emlékeztetve pihentek. Egyikük köteg szalmát megragadva mászott az ágak közé ágyat vetni, hogy aztán zöldséget nassolgasson. Még a lábujjaival is répát tartott.
A kétórás nézelődést - az utunk folytatása helyett - még röpke óvárosi kitérővel bővítettük. A Keresztelő Szent János templomnál parkoltunk le délben. Korábban román stílusú volt, de a XIV. század végén átépítették gótikus három hajóssá, 1588-ban az előcsarnokkal, 1644-ben pedig a toronnyal bővítik. A belső zárt ajtajáig jutottunk, ahonnan az üvegen keresztül csupán ízelítőt kaphattunk a belső szépségéből.
A városházát a korábban leégett 1572-es elődje helyén építették fel, amelyet sgraffito (kocka minta) és napóra díszít.
Árkádos házak sora szegélyezi a macskaköves főteret.
A város falaiból semmi nem látható, de tornyából is csupán egy áll magányosan.
Célunk a 37 km-re lévő 15800 lakosú Dvůr Králové nad Labem (Königinhof an der Elbe) város állatkertje volt a cél. Szinte kizárólag afrikai állatokat láthattunk benne kiemelkedően sok patással.
Nem kétfejű sziámi az alábbi zsiráf, hanem kettő áll egymás mellett.
 |
Egyes részeit gyalogosan jártuk be, de más területeinek megtekintésére nem saját autónkat használtuk, hanem az ablak nélküli Szafári Buszra fizettünk be.
A növényház és az akváriumok is éppúgy lekötötték a figyelmünket, mint az afrikai falu mása.
A csimpánzok teljesen emberi heverészésre emlékeztetve pihentek. Egyikük köteg szalmát megragadva mászott az ágak közé ágyat vetni, hogy aztán zöldséget nassolgasson. Még a lábujjaival is répát tartott.
A kétórás nézelődést - az utunk folytatása helyett - még röpke óvárosi kitérővel bővítettük. A Keresztelő Szent János templomnál parkoltunk le délben. Korábban román stílusú volt, de a XIV. század végén átépítették gótikus három hajóssá, 1588-ban az előcsarnokkal, 1644-ben pedig a toronnyal bővítik. A belső zárt ajtajáig jutottunk, ahonnan az üvegen keresztül csupán ízelítőt kaphattunk a belső szépségéből.
A városházát a korábban leégett 1572-es elődje helyén építették fel, amelyet sgraffito (kocka minta) és napóra díszít.
Árkádos házak sora szegélyezi a macskaköves főteret.
A város falaiból semmi nem látható, de tornyából is csupán egy áll magányosan.
Dvůr Králové nad Labem múltjából:
Valószínű itt a XII. században királyi központi gazdaságot hoztak létre, majd II. Premysl Ottokár uralkodása alatt királyi várost alapítanak a helyén, amiről 1270-ből van először írásos említés. Fallal és négy erős kaputoronnyal veszik körül. Trautenaui (trutnovi) hűbérbirtok, ami az ottani nemesek zálogtulajdona. 1392-ben IV. Wenzel király Trautenau (Trutnov) és Königinhof (Dvůr Králové nad Labem) városokat feleségének bocsájtja. Ezekután válik a város neve Königinhofra. A huszita háborúkban a husziták oldalán állt és protestáns (ultraquisten) igazgatású volt. A sziléziaiak 1450-ben betörtek és felégették. A cseh rendek felkelésében való 1547-es részvétele miatt a város hátrányokat szenvedett. A német egyesítési háború alatt 1866. június 29-én a poroszok és az osztrákok közötti csata itt zajlott. A vasúti hálózathoz 1859-ben csatlakozott, amely gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolta.
Valószínű itt a XII. században királyi központi gazdaságot hoztak létre, majd II. Premysl Ottokár uralkodása alatt királyi várost alapítanak a helyén, amiről 1270-ből van először írásos említés. Fallal és négy erős kaputoronnyal veszik körül. Trautenaui (trutnovi) hűbérbirtok, ami az ottani nemesek zálogtulajdona. 1392-ben IV. Wenzel király Trautenau (Trutnov) és Königinhof (Dvůr Králové nad Labem) városokat feleségének bocsájtja. Ezekután válik a város neve Königinhofra. A huszita háborúkban a husziták oldalán állt és protestáns (ultraquisten) igazgatású volt. A sziléziaiak 1450-ben betörtek és felégették. A cseh rendek felkelésében való 1547-es részvétele miatt a város hátrányokat szenvedett. A német egyesítési háború alatt 1866. június 29-én a poroszok és az osztrákok közötti csata itt zajlott. A vasúti hálózathoz 1859-ben csatlakozott, amely gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolta.
A
csendes főtérről 13 óra körül indultunk haza további programot nem tervezve.
Mégis Lázně Bohdanečben (Bohdanetsch) a 3460 lakosú város kínálta a lehetőséget,
amikor a központjába érve váratlanul veterán autókiállításba csöppentünk. A mi
35 éves BMW-nk itt fiatalnak számított, ezért nem sorakoztunk be az öreg
járgányok közé, hanem a többi vendég parkoló autói mellé álltunk be. Valószínű a városnapi ünnepség keretében volt az egyik rendezvény.
A trolik vezetékei lebegtek a főtéren. A közeli Pardubicéből járnak ki a villanyhajtotta buszok. A reneszánsz városháza 1530 óta uralja a városmagot, de a Mária Magdolna templom vele szemben „csupán” 1715-től áll. Az árkád melletti standon a sokaságból hasznot remélve aláírásokat gyűjtött egy migráns ellenes párt. Mikor előttük elhaladva meghallották, hogy magyarok vagyunk, akkor az országunk politikája iránt kinyilvánították felénk a tetszésüket.
Régi fényképeket összehasonlítva sokkal több szép épület volt egykoron, mint most, ráadásul a megmaradtaknak a felújítások során nem állították vissza teljes díszítésükben.
A trolik vezetékei lebegtek a főtéren. A közeli Pardubicéből járnak ki a villanyhajtotta buszok. A reneszánsz városháza 1530 óta uralja a városmagot, de a Mária Magdolna templom vele szemben „csupán” 1715-től áll. Az árkád melletti standon a sokaságból hasznot remélve aláírásokat gyűjtött egy migráns ellenes párt. Mikor előttük elhaladva meghallották, hogy magyarok vagyunk, akkor az országunk politikája iránt kinyilvánították felénk a tetszésüket.
Régi fényképeket összehasonlítva sokkal több szép épület volt egykoron, mint most, ráadásul a megmaradtaknak a felújítások során nem állították vissza teljes díszítésükben.
Lázně Bohdaneč múltjából:
Az Elba a cseh törzsek határvidéke a X. században. Ezt a területet akkor a csehhorvátok népesítik be a zlicsánok szomszédjaként. Feltehetőleg Bohdaneč ebben az időben alakult meg, neve a Bohdan személynévből származik. Az első okleveles említés 1343-ban történt a plébános és egy Kříž nevű polgár közötti verekedés alkalmából, amelyben a templom oltárképe megsérült. A terület birtokosa ekkor a Cimburg nemesek. Ők 1377-ben eladják a városkát más birtokaikal és várukkal együtt. Miután a bencés kolostor 1421-ben elpusztult a huszita háborúban, Zsigmond király Bohdanečet más egykori kolostorfaluval együtt zálogbirtokként Diviš Bořek von Miletínek adja, amelyből a Kunburg uradalom alakul ki. Miután a Kunburgoktól 1491-ben megveszi a Pernstein uraság a várost, attól kezdődik el annak a felvirágzása. A Pernstein család számos olyan előjogot oszt, amelytől megkezdődött a kézművesség és a kereskedelem fellendülése. A halászatot is kimagaslóan jövedelmezővé tették, amihez 44 halastavat alakítottak ki az Elba-völgyi síkságon, amelyek többsége a XIX. századra megszűnt. Miután a bohdaneči uradalom megszűnt a város Pardubice (Pardubitz) kerülete lett. 1897-ben egy sárfürdőt nyitnak. Csehország első buszjárata 1907-ben itt indul el a sárfürdő és Pardubitz között. Bohdanečet 1963-ban nyilvánítják gyógyfürdőnek, a nevében 1980-tól a Lázně előnév erre utal. Városi rangját 1971-ben kapja vissza.
Az Elba a cseh törzsek határvidéke a X. században. Ezt a területet akkor a csehhorvátok népesítik be a zlicsánok szomszédjaként. Feltehetőleg Bohdaneč ebben az időben alakult meg, neve a Bohdan személynévből származik. Az első okleveles említés 1343-ban történt a plébános és egy Kříž nevű polgár közötti verekedés alkalmából, amelyben a templom oltárképe megsérült. A terület birtokosa ekkor a Cimburg nemesek. Ők 1377-ben eladják a városkát más birtokaikal és várukkal együtt. Miután a bencés kolostor 1421-ben elpusztult a huszita háborúban, Zsigmond király Bohdanečet más egykori kolostorfaluval együtt zálogbirtokként Diviš Bořek von Miletínek adja, amelyből a Kunburg uradalom alakul ki. Miután a Kunburgoktól 1491-ben megveszi a Pernstein uraság a várost, attól kezdődik el annak a felvirágzása. A Pernstein család számos olyan előjogot oszt, amelytől megkezdődött a kézművesség és a kereskedelem fellendülése. A halászatot is kimagaslóan jövedelmezővé tették, amihez 44 halastavat alakítottak ki az Elba-völgyi síkságon, amelyek többsége a XIX. századra megszűnt. Miután a bohdaneči uradalom megszűnt a város Pardubice (Pardubitz) kerülete lett. 1897-ben egy sárfürdőt nyitnak. Csehország első buszjárata 1907-ben itt indul el a sárfürdő és Pardubitz között. Bohdanečet 1963-ban nyilvánítják gyógyfürdőnek, a nevében 1980-tól a Lázně előnév erre utal. Városi rangját 1971-ben kapja vissza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése