Fizetett
olcsó buszos kirándulással Bajmócra indultunk. Ritkán szoktunk nejemmel
ugyanoda kétszer elmenni, de a harminc évvel ezelőtti nászutunkon erre is
megfordultunk, így kivételt tettünk. Négy órakor indultunk Keszthelyről
Zalaegerszeg, Szombathely, Győr érintésével a vámosszabadi határátkelőhöz. A
Dunán átkelve jó pár magyar falun keresztül és Nyitra mellett elhaladva értünk
úgy 11 óra körül a 4900 lakosú Bajmócra. A programban a városka központjának
megnézése nem szerepelt, de kettőnknek ez kihagyhatatlan lett volna, így amíg a
többiek a parkoló mosdójában időztek, addig mi szétnéztünk. A tatarozást igénylő XVII.
századi városkapun kívül a még rövid szakaszokban meglévő kőfallal kerített óvárosban
sok látnivaló nincs.
Bajmóc (Bojnice)
Ezek is a Szent Márton római katolikus templom körül
találhatók. Csupán a zárt védőrácson keresztül sikerült a XVII. – XVIII.
századból való faragott és aranyozott oltárt és szószéket látni. Vélhetően az orgona
is ilyen művészi lehet. A XIV. század második felében épült a templom egy
régebbi már 1244-ben említett másik helyén. Gótikus kápolnáját a XV. század
második felében emelték.
 |
| a bajmóci városfal egy kis szakasza |
Bajmóc (Bojnice)
A plébánia a másik megmaradt városkaput magába foglalva
áll a szomszédban. Falán egy szlovák nemzetébresztő, történész, néprajzkutató pap
emléktáblája áll.
Bajmóc (Bojnice)
Bajmóc (Bojnice)
Bajmóc (Bojnice)
A templomtorony közelében a hársfák árnyékában húzódik meg a
Nepomuki Szent János kápolna.
 |
| Nepomuki Szent János kápolna Bajmóc |
Bajmóc (Bojnice)
Bajmóc (Bojnice)
Bajmóc (Bojnice)
Innen a macskaköves burkolaton indultunk vissza a
Pálffy várkastély főbejáratához.
Bajmóc (Bojnice)
Bajmóc (Bojnice)
A közelében áll a Felvidék legöregebb, több
mint 700 éves fája. A hagyomány szerint még Csák Máté ültette 1301-ben. Úgy
tartják, hogy Mátyás király is tartott országgyűlést alatta, és mint király a
fa hűs árnyékában hozott elég
sok rendeletet.
Csoportunk az előrejelzett időpontban 12 órakor lépett be a várkapun.
Csoportunk az előrejelzett időpontban 12 órakor lépett be a várkapun.
Bajmóc (Bojnice)
Bajmóc (Bojnice)
Bajmóc (Bojnice)
Bajmóc (Bojmice)
Bajmóc (Bojmice)
Az utolsó tulajdonos gróf
Pálffy János alakíttatta át a várkastélyt 1889-1910 között francia mintára egy
szép francia hölgy kedvéért, akit feleségének kívánt, de az végül máshoz ment
férjhez. A külső udvarban címeres halottaskocsi tűnt fel még mielőtt a múzeum
termeibe léptünk volna.
A szinteken haladva az egykor 100 szobás kastélyból sok bejárható, jórészt eredeti bútorzatával maradt meg. Egyik teremőr sem beszélt magyarul nem úgy, mint 30 évvel ezelőtt.
A kék szalonban eredeti a lambéria, a korlátok, a lépcső a kutyák szobraival, a kazettás mennyezet és a kék festésű fal a címerekkel, magyar királyokról, nemesekről. Mátyás király, Thurzók és Pálffyak, akik egykor tulajdonosai voltak a kastélynak és birtoknak.
A vastag falak alatt a sziklában kisebb barlang, mint egy óvóhely rejtőzik. Ide is lementünk majd a kriptán keresztül távoztunk, ahol Pálffy János márvány koporsója található.
A várkastély előtti sétányt emléktárgyárusok veszik körül. Magyarul egyik sem tudott, még a háromszor elismételt köszönésünket sem értették. Ez annál furcsább, mivel sok a hazánkból jövő turista. A félnapra jövőktől pedig ne várják, hogy szlovákul fognak tanulni. Aki a turizmusból akar hasznot húzni az a vendégekhez tudjon néhány szót szólni azok nyelvén!
A várárok másik oldalán tértünk vissza a buszunkhoz.
A Felvidék leglátogatottabb várkastélyának egyes falszakaszain facsemeték hajtottak ki. Vajon, ezeket miért nem távolítják el?
A parkban arrébb pedig állatkerti sétára van lehetőség. Kíváncsi lettem volna, hogy most is ki vannak-e írva magyarul az állatok nevei, mint 30 évvel ezelőtt. Sajnos nem volt a programunkban a zoo, így beszálltunk a buszunkba és kirándulásunk második helyszínére Garamszentbenedekre indultunk.
Bajmóc (Bojnice)
A szinteken haladva az egykor 100 szobás kastélyból sok bejárható, jórészt eredeti bútorzatával maradt meg. Egyik teremőr sem beszélt magyarul nem úgy, mint 30 évvel ezelőtt.
 |
| Bajmóc: képtár |
 |
| Bajmóc: képtár |
 |
| Bajmóc: képtár |
 |
| Bajmóc: képtár |
 |
| Bajmóc: képtár |
 |
| Bajmóc: galéria |
 |
| Bajmóc: zeneszalon |
A kék szalonban eredeti a lambéria, a korlátok, a lépcső a kutyák szobraival, a kazettás mennyezet és a kék festésű fal a címerekkel, magyar királyokról, nemesekről. Mátyás király, Thurzók és Pálffyak, akik egykor tulajdonosai voltak a kastélynak és birtoknak.
 |
| Bajmóc: Corvin János |
 |
| Bajmóc: kicsi mosdó |
 |
| Bajmóc: a várkastélyból a város és a Sztrázsó-hegység látványa |
 |
| Bajmóc: nagyterem |
 |
| Bajmóc: a 700 kg-os csillár a bálteremben |
 |
| Bajmóc: az aranyterem mennyezete |
 |
| Bajmóc: házasságkötő terem |
 |
| Bajmóc: kápolna oszlopai |
 |
| Bajmóc: kápolna |
 |
| Bajmóc: gróf Pálffy János kriptája |
A vastag falak alatt a sziklában kisebb barlang, mint egy óvóhely rejtőzik. Ide is lementünk majd a kriptán keresztül távoztunk, ahol Pálffy János márvány koporsója található.
A várkastély előtti sétányt emléktárgyárusok veszik körül. Magyarul egyik sem tudott, még a háromszor elismételt köszönésünket sem értették. Ez annál furcsább, mivel sok a hazánkból jövő turista. A félnapra jövőktől pedig ne várják, hogy szlovákul fognak tanulni. Aki a turizmusból akar hasznot húzni az a vendégekhez tudjon néhány szót szólni azok nyelvén!
A várárok másik oldalán tértünk vissza a buszunkhoz.
A Felvidék leglátogatottabb várkastélyának egyes falszakaszain facsemeték hajtottak ki. Vajon, ezeket miért nem távolítják el?
A parkban arrébb pedig állatkerti sétára van lehetőség. Kíváncsi lettem volna, hogy most is ki vannak-e írva magyarul az állatok nevei, mint 30 évvel ezelőtt. Sajnos nem volt a programunkban a zoo, így beszálltunk a buszunkba és kirándulásunk második helyszínére Garamszentbenedekre indultunk.
A bajmóci várkastély
múltjából:
Az eredeti vár már a
magyar honfoglalás korában is állhatott, a monda szerint korábban a szláv Bojnik
nevű rablólovag építtette. Az első írásos emlék a vár létéről 1113-ból való.
Eredetileg favár, majd kővárrá Kázmér ispán leszármazottai építik át. A
mészkőtufa dombon épült erősség a király birtokából Csák Máté kezébe került,
később ismét a királyé, majd Mátyás fiáé, Corvin Jánosé lett. Corvin János
ellen itt követtek el sikertelen merényletet. A nagyhatalmú Thurzó család 1527-ben
vette birtokba, akik az akkori gótikus kastélyt reneszánsz stílusban alakították
át. A Pálffy család 1637-ben szerezte meg a várat. A törökök két ízben is
ostromolták, de bevenni nem tudták. A legnagyobb
átalakítást gróf Pálffy János végeztette, de nem érte meg a munkálatok befejezését,
mivel 1909-ben agglegényként meghalt. Nagy értékű műkincseket gyűjtöttek itt a
Pálffyak. Az utolsó gróf még halála előtt úgy rendelkezett, hogy a gyűjteményt,
ill. a kastélyt mutassák meg időnként a nagyközönségnek. A két világháború
között még a híres cipőgyáros Bata tulajdonában is volt a várkastély. A II.
világháború után állami tulajdon lett, múzeumi és rendezvényközponti szerepet
betöltve.
Bajmóc város
múltjából:
A mai város területén
már az őskorban is éltek emberek, erre utalnak a területén fekvő
Prépost-barlangban talált őskori leletek. A honfoglalás előtti időkben várral
megerősített korai szláv település volt a helyén. A magyarok a X. században
vették birtokukba. A települést 1113-ban említik először a zobori bencés
apátság birtokainak határleírásában. Ekkor már ismertek volt ak melegvizű forrásai
és vásárai. Nyitra várának tartozéka volt, majd 1299 és 1321 között Csák Máté
volt az ura, halála után a királyé lett. I. Lajos királytól városi rangot
kapott 1366-ban, a XV. századtól vásártartási joggal rendelkezett. 1395-től nemesi
város, uradalmi központtá válik. A török 1530-ban és 1599-ben kirabolta és
felégette, de a várat eredménytelenül ostromolta. Bethlen Gábor hajdúi 1623-ban
pusztították el továbbá Thököly Imre 1683-ban, Rákóczi kurucai pedig 1704-ben
fosztogatták. Rákóczi serege a várat is elfoglalta. A XVI - XVII. században
lakói sáfránnyal, sóval, vassal kereskedtek.
A busz
elejéből a tájat fényképezve értünk Nyitrabányán keresztül a 80 km-re fekvő Garamszentbenedekre.
Bencés templomáról és kolostoráról nevezetes, amit Árpádházi I. Géza
király alapított. A Garam fölé magasodik két 48 méteres tornyával. Erődített
korszakából való kapuján érhető el a díszes főbejárat.
 |
| Garamszentbenedek 1900 körül |
Csoportunk nézelődése
alatt esküvőhöz érkező szlovákok miatt hamarabb kijöttünk, mint ahogy szerettünk volna. A pap tekintetén lerítt, hogy kívül szeretne látni minket. A perselyen a nyomtatott szöveg szlovákul, angolul és németül volt olvasható. Nem dobtam be pénzt, mert majd azok tegyenek, akiknek írták. Az ország tizede és a turisták zöme magyar, ezért tiszteletlenségnek tartom a nyelvünk mellőzését. Az oltárt
a gyenge fényben lámpa nélkül nem igazán sikerült jól megörökíteni.
Az üresen
álló kolostor részbe néhány lépést tettem, ahol a falkutatás nyomait, régi
ajtókeretet illetve ablakot fedeztem fel.
Külsején is részleges felújítás
tapasztalható. Amíg lesétáltak a buszhoz a többiek, addig rejtettebb szögből is lencsevégre kaptam a templom külsejét.
Árpádházi I. Géza király által 1075-ben
alapított bencés templomáról és kolostoráról kapta a nevét. A Garam fölé
magasodó dombon emelt monostort a XIV. században gótikus stílusban átépítették,
de a husziták tönkretették. A XV. században már erődített hely volt. A selmecbányaiak
1528-ban bevették, de később visszaadták. János király hívei még 1529-ben megvédték,
de 1530-ban I. Ferdinánd serege már elfoglalta. Az esztergomi érsek birtoka
lett 1536-ban, de fokozatosan elvesztette egyházi jellegét, 1547-ben már csak
katonák találhatók benne. A török előretörésével a végvári rendszer része lett,
de csak csekély őrség állomásozott benne. A török rövid időre többször is
elfoglalta, 1559-ben el is pusztította, de újjáépítették. Bethlen Gábor hadai 1623-ban
elfoglalták. A kuruc háborúkban császári kézen maradt. Falai a harcok után is
megmaradtak. Tűzvész pusztította 1881-ben, de utána helyreállították. A Szent
Vér kápolnát 1489-ben építették, benne a pápa által Mátyás királynak adományozott
Szent Vér díszes ereklyetartójával. A kápolna búcsújáróhely. A templom alatti
sírboltban a hajdan nagy hatalmú Koháry család tagjai nyugszanak.
Buszos kirándulásunk utolsó
helyszíne a Zsitva parti malonyai arborétum volt. Ambrózy-Migazzi István
alapította 1892-ben százholdnyi területen 1500 fafajtából. Annyira nem volt
lenyűgöző, mint reméltük, mert a parkgondozás sem látszott első osztályúnak és a különleges
fákat sem értékeltük túlságosan. A kaputól felsétáltunk az 1894-ben épült
neoklasszicista mára megkopott kastély irányába, ami kutatóintézetként működik.
Lefelé pedig a rózsakerten át jöttünk.
A faluban három tornácos régi parasztház keltette fel a figyelmemet.
Malonyát (Mlyňany) 1209-ben említik először. Kezdetben helyi nemesek
birtoka, majd mások is szereztek birtokot a településen. 1527-től a
Tapolcsányiaké, később a XVI. században a Horváth és Kereskényi család birtoka.
Hazafelé Komáromnál az Erzsébet hídon gurultunk át a Duna felett és 23 óra körül értünk Keszthelyre.
Hazafelé Komáromnál az Erzsébet hídon gurultunk át a Duna felett és 23 óra körül értünk Keszthelyre.
Ha Szlovákiában
a Csehszlovák időkben gerjesztett magyar gyűlölet, lenézés megváltozna és egy
baráti politika alakulna ki a közös múltunkra épülve, akkor sokkal több magyar
utazna a Felvidékre. Ez megnövelné a turisztikai bevételüket, de nekik ez eddig
nem számít. Az euro bevezetése óta megdrágult Szlovákia, így a cseh turisták
száma is alaposan megcsappant. Őket a magyarokkal lehetne pótolni, de ehhez
másképpen kellene a magyarsághoz viszonyulni a szlovák politikának. Náluk még uniós
országként is hatályban vannak a náci magyarellenes Beneš-dekrétumok. Mit szólna a világ, ha nálunk pl. a zsidóellenes törvények még mindig hatályban lennének??? Amíg többségében
egykori megszállók leszármazottaiként viszonyulnak hozzánk és nem, mint közös
történelmünk másik népéhez, addig így lesz. Ebből kifolyólag a Balatonnál és
hazánk más nevezetes látnivalóinál is befolyásolja a szlovákiai látogatók arányát
a rossz szemlélet. Az, hogy 73 év után kirakták már magyarul is a magyarok lakta településeken a vasútállomásokon a településneveket az csak egy apró gesztus. Ennél még sokkal többre lenne szükség! Szlovákia tanulhatna Szlovéniától a nemzetiségi politikában!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése