Csehországban
az Érchegység mentén minden szép várost igyekszem megnézni. Évente néhányat
bejárok. Az idén (2018-ban) kettővel 13 -ra bővült a térségben tett
kirándulásaim száma.
A jól bevált éjszakai Metropol vonattal Prágáig utaztam,
majd ott másfél órás reggeli várakozást követően egy belföldi gyorsra léptem fel
Kadaň-Prunéřovig. Ez a fővonali vasútállomás tulajdonképpen egy óriási szénerőmű
mellett található. Innen indult egy kis motorvonat a 6 km-re fekvő tizennyolcezer
lakosú Kadaň / Kaaden (an der Eger) felé. A végállomás Kadaň predmesti, amióta a további
szakaszon leállították a vonatközlekedést. Tíz óra után kezdtem meg az óváros
bejárását. Erre mindegyik település, így Kadaň / Kaaden is legalább 800 éven át németek által volt
lakott a második világháború végéig. A vasúti töltésről egy völgybe visz az út,
majd ismét fel a történelmi központba.
Körbástya vagyis barbakán védi a délkeleti kapuját.
 |
| Kadaň / Kaaden barbakán |
A
gótikus, címeres boltív alatt a macskaköves utcán értem fel a hatalmas főtérre
az egykori Marktplatz-ra (Vásártér).
 |
| Kadaň / Kaaden városi címere |
Közepén áll a nagy járvány után 1753-ban felállított
pestis oszlop, amelyet tulajdonképpen Szentháromság-oszlopnak is neveznek,
mivel a tetején a Szentháromság szobra van.
 |
| pestisoszlop Kadaň / Kaaden |
A legfeltűnőbb épület a városháza,
amely egykoron vásárcsarnoknak épült és csupán az 1362-es tűzvész után építik
át erre a funkcióra. A hozzá simuló fehér gótikus tornyot 1402-ben húzták fel
mellé.
 |
| városháza Kadaň / Kaaden |
 |
| Fehér torony Kadaň / Kaaden |
A XVIII. században barokk homlokzatot kapott, amely stukkói között a
magyar címer is felfedezhető, hisz hazánk Csehországgal együtt akkor a Habsburg
birodalom része volt.
 |
| városháza Kadaň / Kaaden |
A vaspántos kapuja mindenki számára nyitva van, így én azt
kihasználva bementem, ahol az aulában a város címere alatt üvegvitrinekben régi
szobrokat állítottak ki. A lépcsőház emeleti ablakából a teret fotózhattam.
A városházával szemben a szűk 66 cm széles Hóhér
sikátor vezet a városfalhoz, amelyhez simulva állt a hóhér lakása.
 |
| Kadaň / Kaaden Hóhér sikátor |
A Vásártér
szélén megszürkült párkányköveivel barokk szökőkút áll.
A kéttornyú Szent
Kereszt templom és kolostor homlokzati fülkéiben több szent szobra díszíti a külsejét.
A parókián becsöngettem a plébános úrhoz, aki készséges volt a templombelső
kapurácsának kinyitásában és így teljes belső szépségét láthattam és
fotózhattam.
A Vásártér mentén számos árkádos ház kávézóként, vendéglőként vagy
boltként várja az arra járó turistákat. Rajtam kívül csupán két család
gyönyörködött a műemlékekben.
 |
| Vásártér Kadaň / Kaaden |
Még akad néhány ház, amely felújításra szorul, de
a csehek nagyon ügyesen és jó tempóban végzik országszerte a renoválásokat, így
vélhetően azok is hamarosan visszakapják teljes pompájukat.
A városháza mögötti utca végén áll a Niklastor (Nikolaustor - Miklóskapu), amely az egyetlen megmaradt kaputornya a város erődítésének a XIV. századból. Alatta átmenve az utcán egyenesen tovább a városi park stációi mentén, a ferences kolostorhoz értem.
Először 1469-ben emeltek itt egy kis kápolnát. A környék ura Johann Lobkowitz von Hassenstein támogatásának köszönhetően három hajós templommá építik át és kolostorral bővítik 1481-re. Díszes márványkoporsóját a vastag falak őrzik. A Lobkowitz család a reformáció során lutheránus lett. Elűzték a kolostorból a barátokat, akik helyébe evangélikus lelkészeket hívtak, de ez a lakosságnak nem tetszett, így kénytelenek voltak visszaengedni őket. A Lobkowitz család ezen ága a továbbiakban nem támogatta a kolostort és a fehérhegyi csata után elhagyta Csehországot, viszont Popel von Lobkowitz ág igen.
Bizonyos rövid időszakokban látogatható a restaurátorok munkája zavarása nélkül. Én nem jó időszakban értem ide.
A városháza mögötti utca végén áll a Niklastor (Nikolaustor - Miklóskapu), amely az egyetlen megmaradt kaputornya a város erődítésének a XIV. századból. Alatta átmenve az utcán egyenesen tovább a városi park stációi mentén, a ferences kolostorhoz értem.
 |
| Niklastor Kadaň / Kaaden |
 |
| II. József császár szobra |
Először 1469-ben emeltek itt egy kis kápolnát. A környék ura Johann Lobkowitz von Hassenstein támogatásának köszönhetően három hajós templommá építik át és kolostorral bővítik 1481-re. Díszes márványkoporsóját a vastag falak őrzik. A Lobkowitz család a reformáció során lutheránus lett. Elűzték a kolostorból a barátokat, akik helyébe evangélikus lelkészeket hívtak, de ez a lakosságnak nem tetszett, így kénytelenek voltak visszaengedni őket. A Lobkowitz család ezen ága a továbbiakban nem támogatta a kolostort és a fehérhegyi csata után elhagyta Csehországot, viszont Popel von Lobkowitz ág igen.
Bizonyos rövid időszakokban látogatható a restaurátorok munkája zavarása nélkül. Én nem jó időszakban értem ide.
 |
| ferences kolostor Kadaň / Kaaden |
A ferences kolostor alatt folyik az Ohře/Eger folyó, amelyen egy 1971-ben épült duzzasztóval szabályozzák a
vizét.
 |
| duzzasztó Kadaň / Kaaden |
A parti
sétányon ismét az óváros felé indultam az ódon városfalak mentén a
várkastélyig.
A négyszárnyas
palota szikla talapzaton ül. Egykoron a Habsburgok idején a térség adminisztratív
székhelye volt. A harmincéves háborúban a várat részben megsemmisítették, de
1750-ben kaszárnyává építették újjá Mária Terézia parancsára. Ma a kastélyban
található a városi könyvtár, egy internet kávézó, egy rendezvényterem, egy
galéria és az öregek otthona.
 |
| a Kadaň-i várkastély |
 |
| Ohře / Eger folyó partjáról nézve Kadaň / Kadden városfala |
Ebédidő
lévén megéheztem, de étterem helyett a Csehov utcai sarki cukrászda
ellenállhatatlan finomságaival töltöttem meg a bendőmet.
 |
| Csehov utca háza a cukrászda mellett (Kadaň / Kaaden) |
A
barbakán felé – ahol bejöttem - hagytam el ezt a gyönyörű Szudéta kisvárost. A félóra
gyakorisággal közlekedő kis motorvonattal Kadaň predmesti megállóból 15:19
órakor indultam a másik Szudéta - vidéki város Ústi nad Labem (Aussig an der Elbe) felé.
Kadaň / Kaaden (an der Eger) múltjából:
Az itt letelepedett emberek legrégebbi régészeti bizonyítékai tizenhatezer évesek. A Krisztus előtti IV. században a kelta törzsek jöttek ide, és magukkal hozták a laténi kultúrát. A legenda azt mondja, hogy a kelták alakították ki az itteni völgyben az első Kad An nevű települést, ami „fényes tüzet” jelent. A térségben a VI. században jelentek meg először a szlávok. Nagy Károly 805-ben megpróbálta meghódítani ezt a vidéket, amely során sokáig hadakozott Canburg-nál, ami feltehetően a mai Kadaň helyén volt. A mostani település létrejötte a XI. század végére tehető. Friedrich herceg 1186-ban a jezsuitáknak adományozta ezt a kereskedőhelynek számító települést. Néhány évtizeddel később 1259-ben várfallal védett szabad királyi város lett. A minorita kolostor és a Szent Mihály templom is ekkor épült. Tűzvész pusztította el a várost 1362-ben, de IV. Károly császár sok kiváltságot adott, amitől újra virágzásnak indult a város. Erre a dicső időszakra a Császárnapon emlékeznek meg 1993 óta minden augusztus végén. A XV. század második felétől a nemes Lobkowitz család hatása jellemezte. A ferences kolostor 1481-ben Johann Lobkowitz von Hassenstein támogatásával épül fel. A várost a reformáció már 1524-ben elérte. A kiváltságait 1547-ben elvesztette, és később sokat szenvedett a harmincéves háború idején is. Az első világháború idején osztrák – magyar hadsereg helyőrséget hoznak létre. Az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolják Kaaden-t 1919-ben. Az Ausztriában maradás mellett demonstráltak 1919. március 4-én az itteni csehországi németek is. Az itt állomásozó cseh katonák brutálisan feloszlatták a tömeget, amely során 17-en meghaltak és 110-en megsérültek. A rendszerváltás után a temetőben jelképesen újra temették az áldozatokat egy új sírkő felállítása mellett. A müncheni egyezményt követően Kaaden-t 1938 és 1945 között a Német Birodalomhoz csatolják. A háború után a Beneš – dekrétumok alapján elkobozzák az itteni németek vagyonát és azt követően majdnem mindegyiküket brutálisan elűzik.
.
Kadaň / Kaaden (an der Eger) múltjából:
Az itt letelepedett emberek legrégebbi régészeti bizonyítékai tizenhatezer évesek. A Krisztus előtti IV. században a kelta törzsek jöttek ide, és magukkal hozták a laténi kultúrát. A legenda azt mondja, hogy a kelták alakították ki az itteni völgyben az első Kad An nevű települést, ami „fényes tüzet” jelent. A térségben a VI. században jelentek meg először a szlávok. Nagy Károly 805-ben megpróbálta meghódítani ezt a vidéket, amely során sokáig hadakozott Canburg-nál, ami feltehetően a mai Kadaň helyén volt. A mostani település létrejötte a XI. század végére tehető. Friedrich herceg 1186-ban a jezsuitáknak adományozta ezt a kereskedőhelynek számító települést. Néhány évtizeddel később 1259-ben várfallal védett szabad királyi város lett. A minorita kolostor és a Szent Mihály templom is ekkor épült. Tűzvész pusztította el a várost 1362-ben, de IV. Károly császár sok kiváltságot adott, amitől újra virágzásnak indult a város. Erre a dicső időszakra a Császárnapon emlékeznek meg 1993 óta minden augusztus végén. A XV. század második felétől a nemes Lobkowitz család hatása jellemezte. A ferences kolostor 1481-ben Johann Lobkowitz von Hassenstein támogatásával épül fel. A várost a reformáció már 1524-ben elérte. A kiváltságait 1547-ben elvesztette, és később sokat szenvedett a harmincéves háború idején is. Az első világháború idején osztrák – magyar hadsereg helyőrséget hoznak létre. Az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolják Kaaden-t 1919-ben. Az Ausztriában maradás mellett demonstráltak 1919. március 4-én az itteni csehországi németek is. Az itt állomásozó cseh katonák brutálisan feloszlatták a tömeget, amely során 17-en meghaltak és 110-en megsérültek. A rendszerváltás után a temetőben jelképesen újra temették az áldozatokat egy új sírkő felállítása mellett. A müncheni egyezményt követően Kaaden-t 1938 és 1945 között a Német Birodalomhoz csatolják. A háború után a Beneš – dekrétumok alapján elkobozzák az itteni németek vagyonát és azt követően majdnem mindegyiküket brutálisan elűzik.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése