Húsvét
hétfőn „sógorékhoz” ruccantunk át nézelődni a magyar határhoz közeli Vorauba.
Kis fogyasztású Suzukinkkal Pinkamindszentnél hagytuk el hazánkat és Güssing (Németújvár),
Hartberg érintésével haladtunk. Az 54-es főútról Rohrbachnál fordultunk le. A
Lafnitz patak fölött átívelő vasúti híd magas pilléreinél időztünk pár percet.
vasúti híd a Lafnitz patak felett |
Még
10 km-t kanyarogtunk az erdős dombos tájon az 1500 lakosú kisvárosig. A 856 éves
Ágoston-rendi apátságáról a legnevezetesebb. A Joglland gerincéről leereszkedve
bukkant fel a fák takarásából a tájat uraló soktornyos egyházi épület. A parányi
központ szélén parkoltunk le, majd a dombot megmászva értünk a főbejárathoz. Több
épület komplexumból áll, amely védelmi feladatot is ellátott a középkorban a
XV. századi megerősítését követően. A főkapu előtt pestisoszlop áll emlékül a
járvány kétszeri pusztításának.
A torony felhúzott rácskapuja alatt értünk a gyepes
külső udvarra.
Vorau apátsági kaputorony |
Szemben a barokk kolostorszárnyakkal a román stílusjegyeket is
magánviselő kéttornyú Szent Tamás templom áll.
apátsági barokk kapu Vorauban |
Belseje leírhatatlanul gazdagon
díszített. A szentek aranyozott szobrai, a freskók, az oltárak a barokk ízlés
magas fokát bizonyítják.
Szent Tamás templom tornyai Vorauban |
szószék a voraui apátsági templomban |
orgona a voraui apátsági templomban |
A templom mindkét feléhez az apátság háromszintes
árkádsoros épülete csatlakozik. Az oldalajtókon jutottunk ki mindkét udvarra. Szent
Ágoston szobra hátterével kerekes kút áll az egyik közepén.
az apátság belső udvara Vorauban |
Római sírkövet is
látni a falra rögzítve.
Az értékes kéziratokat őrző látványos könyvtárat zárva
találtuk, de nem elsősorban az ünnep miatt, hanem a restaurálás okán.
a híres voraui könyvtár bejárata |
A török és magyar
betörések ellen már a XV. században erődítés-jellegű megerősítéseket kapott, várárokkal
vették körül, védelmi tornyokat, felvonóhidat építettek, amelyek egy részét 1844-ben
megszüntettek.
a voraui apátság bástyája |
A szovjet repülőgépek bombázásától 1945. április 24-én a
kolostor egy része leégett, de a templom megmenekült. Teljes mértékben csak a
60-as évek végére állították helyre. A háború után a szerzetesek
visszaköltözhettek az apátságba. A tavaszi pompájukban virágzó fák szegélyezte bástyák
mentén is körbejártuk az apátságot.
tavaszi kép a voraui apátságról |
A dombhát folytatásán a temető kápolna felé
indultunk tovább. A falában meghagyott román és gót ablakok bizonyítják régebbi
múltját.
stukkó utánzatú falfestés Vorauban |
A temető mellett 18 kisebb, nagyobb régi stájer faházból álló együttes
mutatja be a vidéki gazdálkodás egykori eszközeit. Gazdag tárgyi emlékekkel
zsúfolták teli az alacsony mennyezetű lakó- és gazdasági épületeteket.
a voraui temető kápolna és a tájház |
Innen a Szent
Egyed templomot övező városka központjába sétáltunk le. Távolban a hegyek ormán még hófoszlányok voltak.
Vorau panorámája az apátságtól |
Vorau városközpont |
Vorau Szent Egyed templom |
Vorau Szent Egyed templom belülről |
freskó a Szent Egyed templomban Vorauban |
Vorau szomjoltó |
Vorau városháza |
A városházától a
parkolóba tartottunk, hogy délután a hasonlóan szép Pöllauba nézelődjünk.
Hat
települést egyesítve 4500 lakosú stájer városka csupán egy óra autózásnyi
távolságra van a magyar határtól. Voraut először 1149-ben említik az írott
források. Nem sokkal ezután, 1163-ban III. Ottokár stájer őrgróf hálából megalapította
az Ágoston-rendi kolostort, mivel fiúörököse született.
Tűzvész pusztítja
1237-ben és maga II. Bernhard apát is odaveszett a lángok között. A lassan
újjáépült apátságnak I. Habsburg Rudolf német király 1277-ben védlevelet adományozott.
Az épületegyüttes 1384-ben ismét leégett. III. Frigyes 1453-ban címert adott és
engedélyezte egy fegyvertár létesítését és védelmi céllal erőddé alakítják. A
pestisjárványnak 1503-1505-ben 800 és 1598-ban 611 áldozata volt. I. Miksa
császár az apátságnak törvényszéki jogosultságot és pallosjogot adott. A
reformáció hatására jelentősen megcsappant a szerzetesek száma és 1542-re már
csak egy kanonok maradt; a helyzet egy új apát kinevezése után rendeződött. Átépítését
1625-ben kezdték meg, mai egységes barokk formáját a XVIII. század közepén
nyerte el. Az eredetileg román stílusú, háromhajós bazilika maradványaira építették
1660-62 között a jelenleg is látható barokk stílusú templomot. A XVII. század
elején átépítették az egész apátságot, a munkálatokat 1635-re fejezték be.
Vorau 1681 |
A
kolostor 1736-ban érte el létszámának csúcspontját 46 kanonokkal. Középiskolát
alapítottak benne 1778-ban, amely a XIX. század elején gimnáziummá, a század
közepén pedig magángimnáziummá alakult. Egyike
volt annak a kevés kolostornak, amelyet II. József nem oszlatott fel, és a mai
napig is Ágoston-rendi szerzetesek népesítik be. Az Anschluss után 1940-ben a
kormányzat felszámolta a kolostort, épületeit elkobozta és nemzetiszocialista
irányultságú iskolát rendeztek be benne. A - jelenleg nem látogatható - dongaboltozatos
könyvtárterem, barokk kori freskó- és stukkódíszítésű. A mintegy 20 000 kötetet
számláló könyvtár rokokó tárlóiban kilenc évszázad könyveit őrzik. A hajdani
szkriptóriumba, kézíró-szobába kettős csigalépcső vezet fel, ahol régi kéziratokat
és ősnyomtatványokat őriznek, köztük az 1190-ből származó Voraui Kódexet, amely
a német kora középkori költészet legrégibb gyűjteménye.
További
látnivalók a település alatti járatok, alagutak labirintusok. Közülük a
legrégebbieket az őskori emberek ásták ismeretlen célból és több mint 10 ezer
évesek is lehetnek. A megalitikus korszakból építmények is maradtak a föld
alatt. Más járatok közép- vagy újkoriak. Az alagutak vezetővel látogathatók.
Vorau
környékén Ausztriában egyedülálló módon mintegy 550 megalitikus menhir, állókő
található. Számuk valószínűleg az ezret is meghaladta, de sokáig nem ismerték
fel történelmi jelentőségüket és sokat eltávolítottak a helyéről. A legnagyobb
7,6 m magas és súlya meghaladja az 50 tonnát.
https://austria-forum.org/af/Wissenssammlungen/Sakralbauten/Steiermark/Augustiner-Chorherrenstift_Vorau
https://austria-forum.org/af/Wissenssammlungen/Sakralbauten/Steiermark/Augustiner-Chorherrenstift_Vorau