2019. április 25., csütörtök

Vorau (Ausztria)

Húsvét hétfőn „sógorékhoz” ruccantunk át nézelődni a magyar határhoz közeli Vorauba. Kis fogyasztású Suzukinkkal Pinkamindszentnél hagytuk el hazánkat és Güssing (Németújvár), Hartberg érintésével haladtunk. Az 54-es főútról Rohrbachnál fordultunk le. A Lafnitz patak fölött átívelő vasúti híd magas pilléreinél időztünk pár percet. 

vasúti híd a Lafnitz patak felett


Még 10 km-t kanyarogtunk az erdős dombos tájon az 1500 lakosú kisvárosig. A 856 éves Ágoston-rendi apátságáról a legnevezetesebb. A Joglland gerincéről leereszkedve bukkant fel a fák takarásából a tájat uraló soktornyos egyházi épület. A parányi központ szélén parkoltunk le, majd a dombot megmászva értünk a főbejárathoz. Több épület komplexumból áll, amely védelmi feladatot is ellátott a középkorban a XV. századi megerősítését követően. A főkapu előtt pestisoszlop áll emlékül a járvány kétszeri pusztításának. 




A torony felhúzott rácskapuja alatt értünk a gyepes külső udvarra. 

Vorau apátsági kaputorony



Szemben a barokk kolostorszárnyakkal a román stílusjegyeket is magánviselő kéttornyú Szent Tamás templom áll. 



apátsági barokk kapu Vorauban


Belseje leírhatatlanul gazdagon díszített. A szentek aranyozott szobrai, a freskók, az oltárak a barokk ízlés magas fokát bizonyítják.

Szent Tamás  templom tornyai Vorauban




szószék a voraui apátsági templomban


orgona a voraui apátsági templomban



A templom mindkét feléhez az apátság háromszintes árkádsoros épülete csatlakozik. Az oldalajtókon jutottunk ki mindkét udvarra. Szent Ágoston szobra hátterével kerekes kút áll az egyik közepén. 

az apátság belső udvara Vorauban



Római sírkövet is látni a falra rögzítve. 


Az értékes kéziratokat őrző látványos könyvtárat zárva találtuk, de nem elsősorban az ünnep miatt, hanem a restaurálás okán. 

a híres voraui könyvtár bejárata

A török és magyar betörések ellen már a XV. században erődítés-jellegű megerősítéseket kapott, várárokkal vették körül, védelmi tornyokat, felvonóhidat építettek, amelyek egy részét 1844-ben megszüntettek. 



a voraui apátság bástyája

A szovjet repülőgépek bombázásától 1945. április 24-én a kolostor egy része leégett, de a templom megmenekült. Teljes mértékben csak a 60-as évek végére állították helyre. A háború után a szerzetesek visszaköltözhettek az apátságba. A tavaszi pompájukban virágzó fák szegélyezte bástyák mentén is körbejártuk az apátságot. 




tavaszi kép a voraui apátságról








A dombhát folytatásán a temető kápolna felé indultunk tovább. A falában meghagyott román és gót ablakok bizonyítják régebbi múltját. 


stukkó utánzatú falfestés Vorauban







A temető mellett 18 kisebb, nagyobb régi stájer faházból álló együttes mutatja be a vidéki gazdálkodás egykori eszközeit. Gazdag tárgyi emlékekkel zsúfolták teli az alacsony mennyezetű lakó- és gazdasági épületeteket. 

a voraui temető kápolna és a tájház
















Innen a Szent Egyed templomot övező városka központjába sétáltunk le. Távolban a hegyek ormán még hófoszlányok voltak. 

Vorau panorámája az apátságtól



Vorau városközpont

Vorau Szent Egyed templom

Vorau Szent Egyed templom belülről



freskó a Szent Egyed templomban Vorauban





Vorau szomjoltó



Vorau városháza





A városházától a parkolóba tartottunk, hogy délután a hasonlóan szép Pöllauba nézelődjünk.

Hat települést egyesítve 4500 lakosú stájer városka csupán egy óra autózásnyi távolságra van a magyar határtól. Voraut először 1149-ben említik az írott források. Nem sokkal ezután, 1163-ban III. Ottokár stájer őrgróf hálából megalapította az Ágoston-rendi kolostort, mivel fiúörököse született. 


Tűzvész pusztítja 1237-ben és maga II. Bernhard apát is odaveszett a lángok között. A lassan újjáépült apátságnak I. Habsburg Rudolf német király 1277-ben védlevelet adományozott. Az épületegyüttes 1384-ben ismét leégett. III. Frigyes 1453-ban címert adott és engedélyezte egy fegyvertár létesítését és védelmi céllal erőddé alakítják. A pestisjárványnak 1503-1505-ben 800 és 1598-ban 611 áldozata volt. I. Miksa császár az apátságnak törvényszéki jogosultságot és pallosjogot adott. A reformáció hatására jelentősen megcsappant a szerzetesek száma és 1542-re már csak egy kanonok maradt; a helyzet egy új apát kinevezése után rendeződött. Átépítését 1625-ben kezdték meg, mai egységes barokk formáját a XVIII. század közepén nyerte el. Az eredetileg román stílusú, háromhajós bazilika maradványaira építették 1660-62 között a jelenleg is látható barokk stílusú templomot. A XVII. század elején átépítették az egész apátságot, a munkálatokat 1635-re fejezték be. 

Vorau 1681

A kolostor 1736-ban érte el létszámának csúcspontját 46 kanonokkal. Középiskolát alapítottak benne 1778-ban, amely a XIX. század elején gimnáziummá, a század közepén pedig magángimnáziummá alakult.  Egyike volt annak a kevés kolostornak, amelyet II. József nem oszlatott fel, és a mai napig is Ágoston-rendi szerzetesek népesítik be. Az Anschluss után 1940-ben a kormányzat felszámolta a kolostort, épületeit elkobozta és nemzetiszocialista irányultságú iskolát rendeztek be benne. A - jelenleg nem látogatható - dongaboltozatos könyvtárterem, barokk kori freskó- és stukkódíszítésű. A mintegy 20 000 kötetet számláló könyvtár rokokó tárlóiban kilenc évszázad könyveit őrzik. A hajdani szkriptóriumba, kézíró-szobába kettős csigalépcső vezet fel, ahol régi kéziratokat és ősnyomtatványokat őriznek, köztük az 1190-ből származó Voraui Kódexet, amely a német kora középkori költészet legrégibb gyűjteménye.


További látnivalók a település alatti járatok, alagutak labirintusok. Közülük a legrégebbieket az őskori emberek ásták ismeretlen célból és több mint 10 ezer évesek is lehetnek. A megalitikus korszakból építmények is maradtak a föld alatt. Más járatok közép- vagy újkoriak. Az alagutak vezetővel látogathatók.

Vorau környékén Ausztriában egyedülálló módon mintegy 550 megalitikus menhir, állókő található. Számuk valószínűleg az ezret is meghaladta, de sokáig nem ismerték fel történelmi jelentőségüket és sokat eltávolítottak a helyéről. A legnagyobb 7,6 m magas és súlya meghaladja az 50 tonnát.

https://austria-forum.org/af/Wissenssammlungen/Sakralbauten/Steiermark/Augustiner-Chorherrenstift_Vorau