2022. június 3., péntek

Istria májusban (2. nap)

 


1.Nap: Buje, Grožnjan, Motovun, Buzet, Hum, Roč, Istarske Teplice. 2.Nap: Pazin, Vrsar, Limski kanal, Rovinj, Dvigrad, Kanfanar, Žminj, Trviž. 3. Nap: Bale, Vodnjan, Pula, Barban, Labin, Kršan, Gračišće. 4.Nap: Štanjel, Škocjan, Betinja, Trojane.

Istriai tartózkodásunk második napjának reggelén az előző napi kirándulásunkat kipihenve korán, már 6 órakor frissen ébredtünk. A Suzukit kimanővereztem a szállásunk előtti szűk parkolóból és már 7 óra után úton voltunk a 4300 lakosú Pazin/Pisino felé. Ez a városka az Isztriai-félsziget közepén, a környező magaslatok által körülvett medencében fekszik. A vár a Pazinčica-patak víznyelője, a tulajdonképpeni Pazini-barlang feletti 130 méter magas meredek sziklacsúcson helyezkedik el. Építésének ideje nem ismert, II. Ottó császár 983-ban kelt adománylevele "Castrum Pisinum" alakban említi először. Körötte alakult ki később a település. 

Pazin/Pisino

Pazin/Pisino

Pazin/Pisino

Pazin/Pisino

Pazin/Pisino

A szikla oldalában van a patak 20 méter széles víznyelője, amely 215 méter hosszan barlangban folytatódik a hegy gyomrában. Belépődíj fejében lehet lemenni az odavezető ösvényen. Mi nyitás előtt érkeztünk, így csak a panoráma hídról letekintve gyönyörködhettünk a természet ezen szépségében. Egy régebbi vár romja a lombok között rejtőzik, amelytől kb. 100 méterre áll egy ép és nagyobb. .Ennek bejáratát köztéri reklámtáblákkal tették nehezen fotózhatóvá. A nekem és még sokaknak undorító érzékenyítési témával, köztük rúzsozott szájú kopasz férfi fotójával. Külső kapuja nyitva volt, így az udvart védő rácsokig bejuthattunk. Külső kapuja nyitva volt, így az udvart védő rácsokig bejuthattunk.

Pazin/Pisino

Pazin/Pisino

Belső-Istriából a tenger felé vettük utunkat. A számtalan kanyar, emelkedő és lejtő gazdagította közel egy órás utunkat amire az 1700 lakosú Vsar/Orsera-ba értünk. Öbölben egy magaslaton fekszik. 


Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

Kikötőjét a tenger felől félsziget és kis szigetek oltalmazzák. 

Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

A városmag itt is dombtetőn épült ki. 


 
Vsar/Orsera

Vsar/Orsera


Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

A rómaiak az i.e. II. században hódították meg. Előttük a félsziget nevét adó hisztri és liburn törzsek uralták a területet. Az V. század második felében megszűnt a Nyugatrómai Birodalom és Isztria egy germán törzs a keleti gótok uralma alá került. I. Justinianus bizánci császár 538-ban legyőzte a gótokat és a félszigetet a Bizánci Birodalomhoz csatolta. Uralmuk a VIII. század végéig tartott. A szlávok első csoportjai a VII. század elején érkeztek a térségbe. A bizánci uralomnak a longobárdok hódítása (751-774) vetett véget, majd 788-ban a frankok foglalták el a félszigetet. Ursaria/Orsera/Vsar urai a X. század végétől egészen 1778-ig a püspökök voltak. Az Isztria nyugati része ekkor már a Velencei Köztársaság és az aquileiai pátriárka érdekövezetének ütközőpontja volt. Napóleon rövid uralmát a Habsburgok követték az első világháborúig, majd az olasz királyság részévé vált 1943-ig. A német megszállást követően Jugoszlávia része 1947-től 1991-ig.

A VIII. századi eredetű püspöki palota nagy épület, de külseje nem ragadta meg a figyelmemet. Mellette áll az 1935-ben Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplom. Alapkövét még 1804-ben tették le, majd az építkezés 1805 és 1813 között folytatódott, de ezután félbeszakadt. A templom építését végül 1927 és 1935 között fejezték be. A 40 méter magas harangtornya 1989 és 1991 között épült. 


Vsar/Orsera

Vsar/Orsera


A városkapu alatt álló árkádos előterű Szent Antal templom építési ideje 1656, ami a bejárati kapu felett olvasható.

Vsar/Orsera

Vsar/Orsera

Vsar/Orsera


A város határában nyúlik be több tíz km mélyen Isria közepébe a Lim-völgy Horvátország leghosszabb szurdokvölgye. Ez annak az egykor állandó folyómedernek a morfológiai folytatása, amely az isztriai mészkőlemez felemelkedése és a pazini víznyelő kialakulása előtt a mai Pazin városától keletre folyt. Az öbölben a kagylótenyésztők stégje mellé kanyarodtunk le egy kis pihenőre a 21-es főútról. 

Lim öböl

Lim öböl

Lim öböl

Híd hiányában nagy kerülővel lehet csak Vsar/Orsera-ból a tizennégyezer lakosú üdülőközpontba Rovinj/Rovigno-ba eljutni. A belváros szélén a halfeldolgozó üzem közelében, öreg fenyők árnyékában parkoltunk le. A tengerpart mentén lépkedtünk egyik oldalt klasszicista paloták köztük az 1808-ban épült városháza, a másik oldalt nosztalgikus sétahajók sorakoztak. 

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno városháza

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Itt 1763-ig csatorna és híd volt a sziget és a szárazföld között, de akkor ezeket feltöltéssel megszüntették. A piac zsivajában a lábunk előtt pihent egy fiatal sirály. Itt a galambok és a varjak helyett ő a morzsaszedő. 

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno



A mindig árnyékos szűk sikátorok az óváros legmagasabb pontjára a Szent Eufémia-templomhoz vezetnek. Erre igyekeztünk, miközben egy német turistacsoport haladt előttünk. Az idegenvezető "ellopott" mondatait a magunk hasznára lefordítottam.

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Az V. századi Szent György-templom már kicsinek bizonyult, ezért 950 körül épült egy új háromhajós, három félköríves apszissal rendelkező bazilika. A következő századokban többször javították, de 1725-re mégis új templomot építettek. A Szent Eufémia-oltár mögött található a márványból faragott III. századi szarkofág a vértanú szent drága aranyos ruhákba öltöztetett csontváza ereklyéivel. A falakat 1800-as években készült freskók borítják, amelyek közül az egyik az idesodródó kőkoporsó csodás ideérkezését, míg egy másik Eufémia történetét jeleníti meg az oroszlánokkal. A harangtorony építése 1651-ben kezdődött a velencei Szent Márk-székesegyház campaniléjének a mintájára. Az építés 26 évig tartott 1677-ben készült el. Szent Eufémia bronzból készült szobra 1758-ban került a torony tetejére. Úgy fordul el a tengelye körül, hogy mindig az aktuális szélirányt mutatja. A villámok nagy károkat okoztak benne, végül 1879-ben villámhárítóval látták el. A harangtorony a szoborral együtt több mint 62 méter magas.

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

A templomtól a bástyák oldalában, másik úton a sziklás partra értünk le. A házak szinte a tengerbe lógnak. Minden kis síkfelületet a napozók elfoglaltak. A nők bátrabbja monokiniben sütkérezett. Felettük meg teraszos kávéházak. 

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

A feltöltött csatornán alakult ki a főtér. Itt áll a város másik jelképe a XVIII. században épült óratorony a velenceiek szárnyas oroszlánjával. 

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Szemben vele Rovinj/Rovigno harmadik jelképe egy kőburkolatú barokk kapu, a Balbi-ív áll 1679 óta. A kapu íve felett kívülről egy török, belülről egy velencei emberfej látható. A kaput száz évvel később a Balbi család két címerével díszítették. Közöttük kőtábla található, afelett pedig itt is a velencei szárnyas oroszlán domborműve. 

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Pár lépésre található a másik kikötő, ahol inkább motorcsónakok ringatóztak a hullámokon. 

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

Rovinj/Rovigno

A gazdag történelmű Rovinjról érdemes tudni, hogy az ősidők óta lakott erődített hely a rómaiak előtt a félsziget nevét adó hisztri törzs birtoka volt i.e. 177-ig. A latinok Castrum Rubini nevet adták neki. Annak ellenére, hogy a települést fal és három torony is védte, azt többször feldúlták. A keleti gótok és a hunok támadásai ellen a környező szigetek nagyobb biztonságot adtak. A bizánci uralom alatt a VII. században jelentek meg a szlávok a környéken. A longobárdok után Nagy Károly frank király birodalmának része lett az Istria félszigettel együtt a város. Velence tengeri védelmének erejében bízva 1283-tól 1797-ig ők befolyásolták a város életét. A rövid napóleoni uralom után az első világháború végéig a Habsburg császárság része Rovinj/Rovigno, ami alatt nagyarányú ipari, tengerészeti és kulturális fejlődésen ment át. Az olasz királyság részeként és két éves náci uralom után 1947-ben Párizsban a nagyhatalmak szégyenletes módon úgy döntöttek, hogy Olaszország helyett Jugoszláviához csatolják a 90 %-ban olaszok lakta várost. Több hullámban egészen 1954-ig elüldözték őket, így mára csak 11 %-át alkotják az olaszok.

A Rovinjtól és a tengertől távolodva Kanfanar/Canfanaro 1876-ban épült vasútállomást fotózni álltunk meg. Szerencsénkre éppen akkor járt be egy motorvonat, amely sajnos teljesen össze volt graffitizve.

Kanfanar/Canfanaro

Kanfanar/Canfanaro

A félezer lakosú faluhoz tartozik Dvigrad/Duecastelli középkori városnak és várának romjai. Erdős dombok rejtik, amelyeken tarajos sziklák fehérlenek. Ingyen látogatható. A Pula felé vezető vasút sorompójánál kell elfordulni. Épületei nem a hadak pusztítása, vagy tűzvészek, hanem a járványok után az 1714-évi elhagyatottság következtében pusztultak. Mára már veszélyessé váltak az egykori kettős védőfal romjai a rajtuk átvezető három kapuval. A falakat erősítő három védőtorony a ma látható formájában a XIV. században épült. A település és a vár központjában a főtéren állt a legnagyobb és legjelentősebb épület az V. századi részeket magában foglaló Szent Szófia bazilika.


Dvigrad/Duecastelli


Dvigrad/Duecastelli



Dvigrad/Duecastelli


Dvigrad/Duecastelli


Dvigrad/Duecastelli


Dvigrad/Duecastelli

Szállásunkra visszaigyekezvén előre nem tervezve a nyolcszáz lakosú Žminj/Gimino faluban pár percre kis pihenőt tartottunk. Már a történelem előtti időben erődített település állt itt.  Eredetileg tornyokkal erősített védőfalak övezték. Ebből mára csak egy XV. századi maradt meg. Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma a XII. században épült, de 1625 és 1718 között barokk stílusban építették át. x

Žminj/Gimino

Žminj/Gimino

Žminj/Gimino

Pazin: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pazin

Vsar: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vrsar

Lim völgy: https://hu.wikipedia.org/wiki/Lim-v%C3%B6lgy

Rovinj: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rovinj

Rovinj: https://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/rovinj/rovinj-ovarosa-latnivalok

Dvigrad: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dvigrad

Žminj: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%BDminj


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése