utazások: Szekszárd (Sechshard)

A Balaton nyugati sarkától kétórányi út autóval Szekszárd (Sechshard). Vonattal is jól megközelíthető Székesfehérváron át. November elején a gumikerekűt választottam az eljutás eszközéül, hisz több településen is néhány percre megállhattam körülnézni. Az autópályáról lekanyarodva a 65 –ös úton először a 2600 lakosú Iregszemcsén időztem negyed órát. A fáktól takart református temploma Tolna vármegye legnagyobbika. Az 1863-ban épült átlagos külsejű templom 1350 fős befogadóképességű, miközben a gyülekezet alig 300 lelkes. A gyülekezeti ház felújítva a község kevés látványosságának egyike.

Iregszemcse

A katolikus parókia is figyelemre méltó. A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. Az Ozorai család birtoka volt 1327-ben, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között Kornfeld Móric volt. A grófi birtok 1944-ben megszűnt. A főút melletti 1820 körül épült kastélyban speciális diákotthon, másik részében növénytermesztési kutatóintézet alakult.

Iregszemcse

Iregszemcsét elhagyva 3 km után takarmányrepcétől sárgálló végtelen földek mellett haladtam el, amik élénk színfoltjai voltak a késő őszi tájnak akár, mint áprilisban.

Szomszédságában Tamási külterületén a Gonozdi - patakból 8 duzzasztott halastó tölti be a völgyet. A 12 ha vízfelületű, 1,5 m átlagos vízmélységű negyedikből horgásztó lett kialakítva. Általában a stégtulajdosonok horgásznak kis bódéjuk előtt.

horgásztó a Gonozdi - patakból

A 8 ezer lakosú, Szent Tamásról elnevezett mezőváros már a római korban is és előtte is lakott volt. A központban található magas téglafallal félig körbevett katolikus templom egy római kori templom romjaira épült. Az 1525-1665 közötti időszakban a területet a betörő törökök foglalták el. Tamási vára a Koppány patak túloldalán magasodó hegy tetején állt 1315-től. A töröktől visszavett roskadozó vár az Esterházyak birtokát képezte. Az 1776 évi bontása után a falai anyagának felhasználásával ekkor épült a völgyben az Esterházy vadászkastély és más épület. Jelenleg a várhegy tetején a kilátó körül már csak földsáncok utalnak az egykori erősség helyére.

Tamási panorámája a várhegyi kilátóból

A mezőváros kiemelkedő műemlékkel nem rendelkezik, központjában a saroktornyos városháza impozáns épülete és körötte pár középület, ami figyelemre méltó.

Tamási

Az egykori települést védő palánkfal vonala sejthető a Czuczor Gergely utca helyén. Tamási fejlődését nagymértékben segítette az 1893-ban átadott vasútvonal. Sajnos évtizedek óta megszűnt a vonatközlekedés. A vasútállomás szürke épületét jelenleg buszállomásként hasznosítják.

Tamási egykori vasútállomása, ami most buszállomás

A várost elhagyva a 65-ös főúton folytattam tovább az utamat. A szántóföldek dombvonulatai között a patak partján áll megközelíthetetlenül az egykori Somoly falu templomának csonka tornya.

Somoly

Szakályon áthaladtam, de Hőgyészen (Hidjess) az élelmiszerbolt előtti parkolóban megálltam. Az Árpád – kori eredetű 2800 lakosú település a nevét az egykor itt élő hermelinvadászokról kapta. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a lotharingiai eredetű birtokos Mercy gróf 1722–1746 között telepítette le a németországi Fuldából származó kézműves családokat. Általuk új gazdag korszak és fejlődés kezdődött az egyre népesebb német ajkú falu életében, amely 1753-ban mezővárosi rangot kapott. A XIX. században az Apponyi család nagyívű építkezésekkel alakította ki Hőgyész mai kisvárosias arculatát.

Hőgyész

Az utolsó Apponyi, II. Apponyi Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. Ezt követően kezdődött a pusztulás; a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár volt. A második világháború idején lengyel menekültek szállása lett, később katonai kórház és 1954-ig menekült görög gyermekek otthona volt. Később nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. Végül egy vállalkozó remek építész-kertész csapatot összeállítva valósították meg a csodát és 2001 év végén megnyitották a négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszállót. Sajnos mára megint funkciótlanná vált.

A második világháború alatt a jelentős számú zsidó lakosságot elhurcolták és meggyilkolták, majd 1946-ban 618 német családot telepítettek ki, és közel ilyen létszámú bukovinai székelyt és felvidéki magyart telepítettek a helyükre. Az elhagyott mára már gazos és nem látogatható Apponyi kastéllyal szemben áll a székelykapu és az ulmi dereglye (Ulmer Schahtel) utalva a lakosság összetételére.

A XVIII. században a Duna melletti Ulmban ácsolt teherszállító lapos törzsű dereglyével a folyó sodrásának sebességével Dél-Magyarországra sok ezer német ajkú ember érkezett a kietlen országba. Szorgosságukkal kevesebb, mint 100 év alatt virágzó kertet hoztak létre. A célállomáson ezeket az „egyutas dereglyéket" szétszedték, a fát pedig eladták, mivel árral szembeni vontatása nem volt lehetséges. Az 1773-ban épült szépen felújított Liechtenstein kastély jóval kisebb a másiknál. Apponyiék a Mercy családtól vásárolták meg és az uradalom prefektusa, vagyis első és legfőbb tisztviselője lakta. Később az emeleti helyiségeket a számvevőség és a számtartósság foglalta el hivatalnokaival. Az épületet 1927-től a herceg Liechtenstein család lakta. Jelenleg gazos udvarával, üresen várja vevőjét.

Hőgyész

Hőgyész Liechtenstein kastély

Kimaradt az "e" a Liechtenstein névből

Hőgyészben a szép mezővárosi jellegű központ házain kívül alig található pár népi jellegű lakóház.

Hőgyész

A Szent Kereszt katolikus templom kálvária stációkkal és lombos fákkal körülvett dombon magasodik.

Hőgyész

A félórás hőgyészi kitérő után a 65-ös úton folytattam tovább megállás nélkül Szekszárdig az utamat. A legkevesebb lakosú jellemzővel bír a harmincezer lakosú vármegyeszékhely. Parkolót a vasútállomásnál kerestem és találtam. A fémkerekű már 1883-tól hozza és viszi az utasait. A tipikus monarchiabeli állomásépület helyére 1940-ben építették a mostanit.

Szekszárd vasútállomás

Az 56-os főúton át a Hunyady úton végigmenve jutni el a központba. Hat tömbháznyira a Luther tér sarkán áll a Wosinsky Mór Múzeum. Nevét a régész, múzeumigazgató tudós papról kapta, aki külföldi expedícióin nagy értékű, főként régészeti anyagot gyűjtött össze. Ennek elhelyezése és bemutatására Apponyi Sándor gróffal elhatározták, hogy létrehozzák Tolna vármegye múzeumát. A neoreneszánsz palota 1902-ben nyílt meg.

Wosinsky Mór Múzeum Szekszárd

A régészeti kiállítás, a földszinten, Tolna megye történetét mutatja be az őskortól a kora Árpád-korig, a helytörténeti kiállítás az emeleten található. A szerény belépődíj duplájáért vagyis 2000 forintért válthattam a termekben a fényképezéshez engedélyt. Meglepő, hogy a magyaron kívül angolul igen, de németül nem voltak megfogalmazva a tájékoztató szövegek.

A múzeum mögött a fák árnyékában áll a Művészetek Háza, ami 1897-ben zsinagógának épült szecessziós stílusban. A szekszárdi zsidóság 1960-as évek elejéig használta. Az elhagyott és lepusztult épületet 1971-ben a város megvásárolta a zsidó egyháztól, és 1981-ben megkezdték az átépítés munkálatait.

Szekszárd az egykori zsinagóga

A múzeum parkjával szemben a sarkon hivatali épület, mellette a Garay János gimnázium 1896 óta szépíti a városképet.

Szekszárd

Szekszárd gimnázium

Pár lépésre a Garay térre érve Szekszárd legrégebbi házai találhatóak, amik 240 évnél alig öregebbek, hisz mind a törökök kiűzése után épült. Az Árpád-kori apátság épületeinek átalakításával, bővítésével készült el a vármegyeháza, miután 1779 után a vármegye székhelyét Simontornyáról Szekszárdra tették.

Szekszárd vármegyeháza

A belső udvaron mára már csak az apátsági templom alapjait és pár oszlopot láthatunk, mivel az 1794-es tűz után a romok köveit elvitték.

Szekszárd apátság romjai

Abból épült fel pár méterre az Urunk Mennybemenetele katolikus templom a Béla király téren. Ez az óváros legmagasabb pontja.

Szekszárd

Szekszárd Szentháromság szobor

A városháza eredetileg klasszicista stílusban épült fel 1846-ban. A homlokzata eredetileg a vármegyeházához hasonló volt, a kinyúló ülésterem tetején timpanonnal, alatta oszlopsorral. Mivel az oszlopsor alapozásánál nem vették figyelembe a talajmechanikai sajátosságokat, az a fél ülésteremmel együtt megsüllyedt. Az épületet 1908-ban átépítették. Egyúttal át is alakították a homlokzatot a századforduló környékén kedvelt szecessziós stílusban.

Szekszárd városháza

Szekszárd

Pár évvel később 1913-ban épült eredetileg moziként a Magyarországi Német Színház. Az épület az 1960-as években leégett, és a korábbinál sokkal szegényesebb kivitelben építették újjá 1985-re. A harmadik újjáépítés eredményeként helyreállították az eredeti homlokzatképet, de az épület többi része modern. Ez a kulturális intézmény elsősorban a környék és a város 20 százalékról 5 százalékra zsugorodott német lakosságát szórakoztatja.