Wörschachklamm

A múltkori fűzéri kirándulásunk elmaradását a mostani hétvégén akartuk pótolni. Sajnos megint másképpen alakult, mert akkor a viharok miatt, most pedig a pokoli hőség okán voltunk kénytelenek az Alpokba menni. Autónkkal a határközeli hangulatos központú Fehring állomásán parkoltunk le fél hét körül, ahonnan vasúti szabadjegyünkkel Steiermark tartomány egyik legtávolabbi részébe Wörschachba utaztunk vonatok és vonatpótló buszok segítségével. A Mura mentén a sziklákra épült fenséges kastélyok, várak és templomerődök tették színesebbé a hegyek vonulatait. A 650 m magasan elterülő muskátlis kis községbe háromnegyed tizenegykor érkeztünk. Meglepően meleg 27 C fok volt. A közeli szurdokba (Wörschachklamm) vettük az irányt, ahol a hatalmas fenyők árnyéka és a zubogó patakból áradó hideg már hűsebbé tette a légkört. Hármunknak összesen 8 euróba került a belépő. A fapadlókkal, falépcsőkkel cikcakkban járható patak néhol a szivárvány színeiben pompázott a sziklákról lecsurgó cseppekkel. A padokra leülve a habos fodrokat tovább csodálhattuk a szendvicseink elfogyasztása közepette. Fél óra séta után véget ért a szurdok, ahol egy erdei körutat folytattunk a szirtek mentén. Az egyik kilátóponton cölöpre rögzített fémdobozban távcsövet találtunk. (Természetesen ingyenes használat után visszarakandó funkcióval. Ej, de jó lenne, ha ez a becsületesség Magyarországon is jellemző lehetne!) Apró tisztásokon, kaszálókon, legelőkön egy tanyára értünk, ahol a forrás friss vízéből ittunk, mosakodtunk és feltöltöttük flakonjainkat. Tehenek és lepényeik között kanyarodott egy várromig a jelzett út. Falairól a völgy jól belátható volt. Alatta egy fogadó van és udvarán turistáktól kéregető szamárral, kecskékkel, lámával. Automatából tíz centért kivett zab adaggal me(kk)etethettük őket. :-) Innen a szomszéd településre Stainachba sétáltunk át sok szép alpesi házat látva. A vonatpótlóbuszunk 17:12 órakor indult vissza. Haza hajnal 1 órakor értünk. (2012. nyár)

ingyenes használatú távcső