Szigetvár

Október hosszú ünnepi hétvégéjén egynapos kirándulásra szántuk rá magunkat. A szombat reggel ködös volt, így csak délelőtt indultunk el Marcalin, Kiskorpádon át Szigetvárra. Útközben pár percre csak tankolni álltunk meg és nézelődni a bokorral takart ladi tájház körül. A nádtetős épület csak kívülről volt látható az előtte álló tűzoltó szekérrel.

Szigetvárra dél körül értünk, ahol az egyik áruház elé parkoltunk le. Még nem voltunk éhesek, ezért előbb a várat vettük sétánk céljául. Az Almás – patak hídján kétszer átmenve az óvároson át értünk a várkapuhoz.

A belépő megfizetése után háromszor jártuk körbe a várat. Először a bástyákon tettünk sétát. A figyelmeztető tábla szövegét - a humor kedvéért - törökül is megfogalmazhatták volna.

A szigetvári vár bástyájára poénból törökül is felírhatnák.

Az Anthini Oszvald földesúr által 1420-ban építtetett legrégebbi részéből már csak az alapfalak maradtak meg, amely felülről a rokkantaknak fenntartott parkoló ábrájára hasonlított leginkább. A kör alapterületű öregtornyhoz négyzetes udvar csatlakozott.

A bástyákról lejövet a várudvaron nézelődtünk. Zrinyi és hős katonáinak tiszteletére latin feliratos bronzszobor áll a várudvaron.

A magyar történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát, amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt megállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat, de a szüntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett.

Johann Peter Krafft alkotása (1825) Zrínyi kirohanásáról

A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal.

A vármúzeum a köréje épült régebbi és oda nem illő modern üveg-beton épületben található. A Krisztus előtti 5400-as évekből már találtak itt leleteket a régészek. Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen. A patak mentén vagy a szigetén telepedtek meg az emberek. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt erre felé.

A bejárata előtt, az ágyú melletti padon korhű ruhában élvezetes viselettörténetet és hadieszköz bemutatót hallhattunk.

A várkapun kimenve a várfalakat ölelő széles parkban tettünk egy kört, amelyben az Almás - patak vize egy mesterséges szigetet képezve kanyarog.

Ebédünket a városképbe egyáltalán nem illő Zrínyi tér sarkán álló hotel pizzériájában ettük meg. A belváros hamar körbejárható. A városháza az előtte álló oroszlán és az Oroszlán Patika szépíti.

Középen áll az Ali pasa dzsámijából átalakított Szent Rókus katolikus templom. Csak a külső ajtaja áll nyitva. Nekünk szerencsénk volt, mert a plébános úr éppen ott-tartózkodásunk alatt rövid időre kinyitotta.

A dzsámi 1589-ben épült tölgyfacölöpökre az ingoványos talajon.

A török kiűzését követően alakították át. Eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették. A dzsámi előterét barokk torony foglalta el. Alaprajza négyzet alakú, ablakai és ajtói szamárhátívesek, a sarkokban szalakit díszítés látható.

A kupolát Dorffmeister István freskója díszíti, amely 1788-ban, a visszavétel 100. évfordulójára készült el. Két témát örökített meg Zrínyi és Szulejmán halálát, vagyis a vár elestét, és a vár visszavételét.

A József Attila utcában Makovecz Imre által tervezett és 1985-ben felépült vigadó különös ikertornyos épülete előtt Zrínyi szobra áll.

A Zárda utcai barokk ferences templom 1736-ban épült, a város egyik török dzsámija helyén.

A Kossuth téren át egy különös virágbolt mellett értünk a Török Házhoz. Ez a XVI. században a Szigetváron megforduló kereskedők, zarándokok szállóhelye (karavánszerája) lehetett. Az egyetlen fennmaradt török lakóház a hódoltságkori Magyarországon. A török állam támogatásával újult meg a berendezését pedig egy budai adószedő (defterdár) hagyatékából rendezték be.

a szigetvári Kossuth szobor

Török ház Szigetvár

A gimnázium mellett a vasútállomásra is lesétáltunk, amely az utazók számára szerencsésen a belváros közelében áll.

Innen a gyógyfürdőbe mentünk, ahol másfél órát élveztük a meleg vizet. A falon a kutak némelyikéből inni is lehet a Föld mélyének ajándékát.

Haza Balatonszemesig a 67-es főúton, majd onnan az autópályán haladtunk. Így láthattuk Szigetvár határában a Magyar – Török Barátság Parkot, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben. A szoborpár mögött helyezték el Szulejmán szultán nyitott türbét formázó jelképes sírépítményét is. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, amelynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból érkezett.