Lengyeltóti

Veteránkorú autóm javítására, műszakiztatására érkeztem a háromezer lakosú Lengyeltótiba. Központját körbejártam, amíg az autószerelő a munkát végezte. Vonattal is megközelíthető városi rangú település, de ez a jellegén szinte meg sem látszik. Tiszta utcák és új járdák jellemzik. A központjában sok polgári házzal sosem rendelkezett, de ezekből is alig maradt fenn, mert vagy teljesen átalakították a stukkóiktól megfosztva vagy lebontották. 

felújított stukkó

A belvárosi buszállomás házak tarolásával lett kialakítva. A szomszédos kockaformájú, lapos tetejű, sárga üzlet sem javít a városképen. Ez a szocializmus építészeti csúfságának hagyatéka. Nem a gazdag település benyomását kelti az arra járó idegenben. A főtérén székelykapu áll kőpadokkal. 

A városháza mellett elhaladtam, majd a kálvária dombon a román kori eredetű Szent Jakab templomot néztem meg először. Gábor atya épp akkor vitt egy gyerekcsoportot a templom bemutatására, így én is bejutottam. 

Innen a Zichy kastély romos épületéhez kanyarodtam. Az úri építményt már legalább tíz éve bezárták, amikor egészségügyi funkcióját elveszítette. Az őrzött területre beengedtek, sőt még olyan kedvesek voltak, hogy belső termeibe is beléphettem. Állítólag a felújítás reménye felcsillant.

falkutatás nyomai a Zichy kastély termében

A Szent Jakab plébániatemplom építéstörténete:

A román kori háromszentélyes templomot a XII. században építették kelet - nyugat tájolással. A hajó belsejének érdekessége, a falakkal egyidőben épített boltozott félköríves ülőfülkesor. Ez arra enged következtetni, hogy kezdetben a szerzetesek kórusimája végzésére készültek, akik naponta többször összejöttek zsolozsmára. A templomnak kezdetben két tornya volt. Az alapokat a mostani torony két oldalán megtalálták.

A török utáni jelentős, az egész épületet átformáló építkezést a templom kegyura Lengyel Gáspár végeztette. Egy új, a mainál alacsonyabb toronnyal bővítette a templomot a nyugati oldalon. A templom alá családja temetkező helyéül nagyméretű, boltozott kriptát építtetett. A XIX. században Zichy gróf megnagyobbíttatja a szűkké vált templomot. Nyugat felé bővíteni nem lehetett, ezért a templomhajó északi falát és az itt álló barokk sekrestyét lebontották, s északi irányban hosszabbították meg. Így a román kori hajóból a XIX. század végén szentély, a középkori szentélyekből pedig felfalazással sekrestye lett.

A települést 1116-ban említette először oklevél, később 1331-ben Thoty alakban fordult elő. A középkorban mindvégig a neves Tóti Lengyel család ősi fészke és birtoka volt, innen kapta később a település is mai Lengyeltóti nevét. A Tóti Lengyel családról a XIII. századból, IV. Béla király korából maradt fenn az első adat; Móricz de Tóti nevét már 1249-ben említette egy oklevél. A XIV. és a XVII. században Szigliget is a birtokaik közé tartozott.

Egy 1703 körüli összeírás Zankó Miklós és Boldizsár birtokának írta. 1715-ben 20 háztartást írtak itt össze. 1726-ban is a Lengyel családé volt, majd a XIX. század első felében a Lengyel család örökösei lettek birtokosai. Közülük báró Fechtignek itt híres gazdasága és ménese volt. Később, részben vétel, részben örökség útján, az Inkey családra szállt és az Inkey családé maradt egészen 1860-ig, ekkor csere útján a Zichy családé lett, az 1900-as évek elején is gróf Zichy Bélának volt itt a legnagyobb birtoka és két kastélya. A településen levő régebbi emeletes kastélyt a Horváth család építtette a XVII. század vége körül, amely később, a XX. század eleje körül a járásbíróság épülete lett. Az újabb kastélyt a Lengyel család a XIX. század elején építtette, barokk stílusban. A kastélyt később az Inkey család átalakíttatta és megnagyobbította. E kastélyban a XX. század elejének adatai szerint közel 5000 kötetes könyvtár, családi képtár és nagyon gazdag és értékes vadásztrófeák is voltak.

Az 1900-as évek elején itt a járási hivatalokon kívül kaszinó, nőegylet, iparoskör, hitelszövetkezet, a boglári takarékpénztár fiókintézete és gőzmalom is működött.