utazások: Ansbach és Stuttgart (1. rész)

2015. november 20., péntek

Ansbach és Stuttgart (1. rész)

Leginkább a régi autók szerelmeseinek szól ez a rövidített tartalmú németországi kiruccanásomról írt beszámoló.

Vettem 2006-ban egy 1968-as Mercedest, amely felbátorított arra, hogy a stuttgarti gyár melletti múzeumba elutazzak. Több tervezett indulási időpontot is módosítva 2007. március 5-én ingyenes szabadjegyemmel elutaztam vonattal Fellbachba és a szomszédos Stuttgartba veterán autónézőbe. Az időjárás-előrejelzést figyelve és a hétvégi csúcsforgalmat kikerülendően végül hétfő reggel csuktam be magam mögött a házunk ajtaját. Nürnbergen keresztül kedd virradatra értem Ansbachba, amely óvárosát rövid időre lehetőségem volt megcsodálni.

Ansbach

Majd Fellbachba a Mercedes-Benz Classic Centerbe utaztam. Itt az értékesítésre váró régi járművek (65-45 évesig) jóval drágábbak voltak, mint nálunk a hasonló típusok. A szerelőcsarnokban a jordán király felújítás alatt álló Mercijét is láthattam. A shop vitrinjében az én szeretett 1968-as MB Fecskémhez teljesen azonos 10 cm-es makettet is láttam. A bukszámhoz kaptam, hogy megvegyem, de közelebbről látva az alján a „Made in China” felíratot elment a kedvem. Az 29,50 eurót inkább másra költöttem.

Fellbach

Innen villamossal a szomszédos Stuttgartba a Neckar folyó partjáig utaztam, ahonnan némi sétálás után már a Mercedes Museum kapujába értem.

A pénztárnál ingyenes vagy legalább kedvezményes bejutási szándékkal némi trükköt bedobva próbálkoztam. Arra hivatkoztam, hogy nekem azt mondták, ha valaki tudja igazolni egy régi Merci tulajdonlását, akkor az ingyen vagy fél áron bemehet. Az eléjük tett forgalmimmal próbáltam ezt nyomatékosítani. Alig tudtam az erőltetett feszített komoly képemmel megállni vigyorgás nélkül azt a néhány tíz másodpercet, amíg rájöttek, hogy ilyen nincs. A 8 eurós belépővel liften kellett a felső szintre menni. A kilépőket fura módon egy lószobor fogadja. Alatta egy kis tábla szövege, amely arra utal, hogy az emberiség fejlődésében olyan nagy szerepe volt a lovaknak, amiért róluk is meg kell emlékezzünk.