Vindornyalak apró 80 lakosú falucska a Keszthelyi-hegységben
a Vindornya-patak és a Vindornya-láp mellett. Zalaszántó pincéit és a
szőlőművelők által építtetett Szent Donát kápolnát fotózva érdemesnek
tartottam, hogy egy kis kitérőt ide is tegyek.
Nevét a Vindornya-patak mentén épült egykori Lak-ról, azaz udvarházról
kapta. Első említése 1358-ból való. A XV. századtól földjeinek legnagyobb
részét a Hertelendy, majd a XVIII. század végétől a Festeticsek birtokolják. A
törökök dúlásaitól 1584-ben pusztává válik. A XVII. századtól újra kezd népesedni.
A lakossága 1857-ben 486 fővel volt a legnagyobb.
A kistelepülés legnagyobb kincse a provinciális, magyar
jellegű késő – barokk stílusjegyeket viselő Hertelendy kúria, ami 1780 körül
épült a Vindornya-patak menti dombra. Az önkormányzat 1992 – 2002 között
felújította. Jelenleg közösségi ház, amelyben vendégszobák és bormúzeum is van.
A templom is ebből az időből való.
Magyarország számos falvát övezi tájjelegű pincékkel épült
domboldal, amelyeket már egyre kevésbé használják a régi funkciójuknak. A szőlőművelésre
családi formában már kevesek vállalkoznak, ezért a szőlőtőkéket kivágták és
helyettük inkább a kevés gondozást igénylő diófákat ültetik, amelyek hűs
árnyékot nyújtanak a pihenésre jövő tulajdonosaiknak. A derékhegyi romos pincékben is
romantikát láttam, így azokat sem hagytam ki a megörökítésből a zalaszántói sétám
során az enyhe téli napon. A lombok még ilyenkor nem takarják zavaróan az
épületeket. A löszbe vájt földutak oldalait gyakran göcsörtös akácfagyökerek
fogják vissza a leomlástól.
Szent Donát kápolna |
Zalaszántó ófalu |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése