utazások: Gács és Divény

Szécsényi nyaralásunk (5. rész)

A Nógrád vármegye közepén kanyargó Ipolyt az első világháború után határfolyóvá tették. Szécsény így az ország szélére került. Nyaralásunk során az itteni szállásunkról az elcsatolt területre is átgurultunk, hogy délelőtt Gács, Divény, délután Losonc és Fülek nevezetességeit is megnézzük. Ludányhalászi előtt kis kápolna áll. A falu első negyedénél pedig egy festői tavacska.

Ludányhalászi

A szomszéd település Nógrádszakál dombra épült neogótikus temploma már messziről látszik az erdő sűrűjéből.

Nógrádszakáll

Rárosnál a 2011-ben átadott új Ipoly hídon mentünk át Szlovákiába.

a rákosi híd

Két falun áthaladva a 75. számú útra tértünk rá. Losonc előtt Gácson (Halič) álltunk meg, ahol a csodálatosan felújított Forgách kastély található. Az alsó kapu biztonsági őre barátságos magyar szavak kíséretében engedett be minket a kastélyparkba. Beszédjén érződött, hogy a szüleitől tanult magyar nyelvet már felejti és nem használja új otthonában A főbejáratnál már fehér inges személyzet köszönt felénk. Egyikük idegenvezetőként lett felkérve. Németül mondta el, hogy egy pozsonyi cég luxus szállóvá alakította a Forgách kastélyt, de ma még csak az alsó szintje készült el a felújítási munkálatoknak. Mi ettől is csodálattal voltunk.

Gács (Halič)

Gács első említése 1299-ből származik. Egykori várát a Tomaj nemzetség földjén a Losonciak építették a XIII. század második felében. A Csák Máté elleni harcokban romos állapotba került, de 1386-ban Losonczy István újjáépíttette. A huszita Jiskra 1451-ben foglalta el, Mátyás azonban visszafoglalta. A XVI. század első felében Losonczi István birtoka. A birtok örököse Losonczi Anna Forgách Zsigmondhoz ment nőül, így az a Forgách családé lett. A romos vár helyén Forgách Simon pompás hat saroktornyos várkastélyt építtetett 1612-ben. A XVII. század végén Thököly Imre serege sikertelenül ostromolta. Rövid ellenállás után 1703-ban meghódolt a kurucoknak, de 1709-ben visszafoglalták és felégették a császáriak. Az 1792-ben korszerűsített épület főúri lakhely lett. A második világháborúban a szovjet katonák kifosztják. A várkastély felújítása 1952 és 1964 között zajlott. Ezt követően szociális intézmény működött benne. Jelenleg magánkézben van, tulajdonosa megkezdte az építmény rekonstrukcióját. A kastélyt magasabb igényeket is kielégítő szállodává alakították át, amely alsó szintjét jövetelünk napján nyitották meg. Egyelőre még csak a kávézó és az étterem fogadja a látogatókat, mivel még az emeleti szobák felújítása nem készült el. Eddig csodálatos munkát végeztek.

Gács (Halič)

dohányzó szalon Gácson (Halič)

mosdó

A település 1765-ben városi jogot kapott, egykor posztógyártásáról volt híres. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásának székhelye volt. Ismét Magyarország része lett 1938 és 1944 között. A szovjet Vörös Hadsereg 1945. január 25-én foglalta el. 1910-ben 1251 lakosából 637 magyar és 560 szlovák volt. 2011-ben 1697 lakosából 1480 szlovák volt.

Gács (Halič)

Gács (Halič) a volt zsinagógából átalakított katolikus templom

Gáccsal szinte egybeépülve fekszik Gácsfalu, régi nevén Ógács (Stary Halic’). A plébániáját megemlíti az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzék. Csupán magasan tartott kezemmel tudtam pár fotót készíteni az alacsony kőfallal kerített templomról. Tisztán gótikus stílusban épült 1330 és 1350 között a mondabeli Szent György lovag tiszteletére. A templom mellett pedig fák árnyékában ott magasodik a történelmi Magyarország egyik legrégibb ácsolt fa harangtornya, amelyet 1673-ban Makfalvy János várgondnok készíttetett hálából azért, hogy hét évvel azelőtt megszabadult a török rabságból. Árkádos-mellvédes, reneszánsz jellegű erkélye fölött zsindelyfedésű toronysisak díszeleg, amelynek fémgombjából került elő az alapító levél az 1800-as évek végén.

Gácsról erdei úton az egykoron mészégetők és ércbányászok által lakott Tugár (Tuhár) irányában Divénybe (Divín) tartottunk.

Tugár (Tuhár)

A rendezett községben a vár alatti füves területen parkoltunk le. Először a plébániatemplomhoz lépkedtünk fel a lépcsőn. Zárva találtuk az ajtaját, de szerencsénkre a plébánost otthonában találtuk és barátságosan bemutatta Isten házát. Csak köszönési szinten beszélte a magyart, viszont a németet jobban. A templom 1657-ben épült a régebbi kibővítésével, védőfalait saroktornyok erősítik. A kívül-belül szépen felújított templom belső falán két dátum olvasható 863 és 2013. Az utóbbi a felújítás évére utal, de az első helytelenül nem a templom építésére, hanem a szlávok megtérítésének kezdetére.

Divény (Divín)

Innen a lépteinket a várrom felé folytattuk. Az odavezető ösvény mellett nosztalgikus stílusban épült villa is áll. A temetőkápolna közelében a várkapu maradványain jutni be a várudvarra.

Divény (Divín)

A mai Várhegy területén már a IX. században erődített avar-szláv település állt, amely a XI. századig állt fenn. Divény várát a Losonciak ősei építették a XIII. század végén, 1329-ben említik először. Megerősítésére 1559-ben kerül sor, de 1575-ben mégis elfoglalta a török. Fülek 1593-as visszafoglalása után a Balassáké lett. Ismételt erősítését határozták el 1602-ben. Bocskai a hadával 1605-ben foglalta el. Wesselényi Ferenc nádor serege 1666-ban bevette és rablólovag urát Balassa Imrét börtönbe vetette. Balassát 1667 júniusában kiengedték rabságából, azonban divényi várába nem költözhetett vissza, mert oda császári őrséget helyeztek. Csellel 1679-ben visszafoglalta. A Strassaldo és Leslie hadvezérek által vezetett császári sereg ismét megostromolta, elfoglalta, majd felrobbantotta, azóta rom.

Divény (Divín)

Gallyakat füstölő közmunkások mellett Divény harmadik látványosságához a Balassa később Zichy kastély felé sétáltunk.

Divény (Divín)

Divény (Divín) buszmegálló

Balassa Imrének a várhegy alatt 1667-ben engedélyezték, hogy építsen magának egy új várkastélyt, ami 1670-re el is készült. Az aprócska lőrések, és a vékony falak arról tanúskodnak, hogy nem komoly ostromok kivédésére tervezték. Csupán portyázó ellenség és rablók támadásai ellen nyújthatott védelmet. A falak mellett egykor várárok is húzódott. Erről tanúskodik a keleti oldalon lévő várkapu. Jól látható, hogy azt felvonóhíd is védte, ez pedig egy várárok létét bizonyítja.

Divény (Divín)

Az épület zárt oldalsó ajtaján telefonszám olvasható. Egy járókelő segítségével megcsengettük és tolmácsolásával kértük, hogy nyissák ki nekünk. Roppant kedves hölgy érkezett fél óra múlva, aki magyar ősökkel is rendelkezett, de az anyanyelve már a szlovák volt. Szerencsére a tárlatvezetést németül is el tudta végezni. A 47x49 méter alapterületű épületkomplexumot 2011-ben teljesen felújították, benne múzeum, turisztikai központ, kiállítóterem, közösségi helyiségek vannak.

Divény (Divín)

Amikor Nógrád vármegyében, a XVII. század közepén vígan pusztítottak az oszmán hadak, sarcolva, sanyargatva nemest és jobbágyot, az idegen hatalmon kívül még a saját nemzetéből való hatalmaskodót is tűrnie kellett a vidéknek.

Az 1666 őszén császári kézre került Divény várának korábbi ura, Balassa Imre igen befolyásos kapcsolatai révén, minden bűne és az ellene felhozott vádak, császári intézkedések ellenére is alig egy éven belül engedélyt kapott várkastély építésére, az udvar birtokába került vár alatt.

Balassa Imre 1666 tavaszán a Forgáchok elleni lázongásakor rengeteg értéket rabolt el Gács vára alól, elhajtotta a nyájakat, megsarcolta a városi polgárságot, feldúlta javaikat. Emiatt a rablólovag módjára élő nemes urat már nem hívták a császár elé bírósági tárgyalásra, maga Wesselényi Ferenc, a nádor indult el ellene még ugyanennek az évnek az őszén háromezer fős sereggel. A divényi várba behúzódott rablóvezér és serege egy napig állta csak az ágyúzást, majd hamar feladták a várat, s kiadták a nádornak Balassát. Wesselényi Murány várába szállíttatta a hatalmaskodót, ott raboskodott, de megint feltűnően rövid ideig. A divényi vár tulajdonjogát elvették tőle, vagyonát is alaposan megsarcolták, mégis engedélyt kapott egy várkastély építésére, közvetlenül a vár alatt.

A kastély ura az építkezés után sem nyugodott. Zavarta a szó szoros értelmében fölé, a várba beültetett császári katonaság. Igen nagy gonoszságot eszelt ki a helyőrség eltávolítására. Barátságot tettetve a vár parancsnokait várkastélyába hívta mulatozni, majd ott őket legényeivel levágatta, a holtak ruháiba öltözve bejutottak a várba, ahol mindenkit felkoncoltak, aki nem menekült el. A vár megint Balassa Imre kezére került. A sikertelen bosszúhadjárat után 1674-ben négyezer fős császári sereg vonult el alóla, s csak 1679-ben sikerült a kor két neves hadvezérének, Strassaldo és Leslie tábornoknak letörni Balassa Imre hatalmaskodását, aki ekkor már Thököly Imre híve volt, tőle várva előmenetelét. Balassa Imrét ismét elfogták, minden vagyonát elkobozta a császár, de ez a nyughatatlan férfi ismét megszökött a fogságból, Tokaj hegyalján bujkált, és ott is halt meg, Tállyán, 1683-ban. Divény várkastélya és az uradalom pedig 1684-től egészen 1945-ig a Zichy-család birtokában volt, és virágzott.

A falu 1222-ben már templomos hely volt. Először 1329-ben említik, a Kacsics és a Tomaj nemzetség birtokaként. A tatárok 1241-ben elpusztították. A XIV. – XV. században a Losonczyak, Országh Mihály, a Nádasdyak ás Várday Pál a birtkosai. A XVI. században a várral együtt a Balassáké. Török uralom alatt állt 1554 és 1593 között. A Zichy család 1686-tól 1945-ig a kegyura.

Délután Losoncban és Füleken néztünk körül, ami a következő részben lesz olvasható.

http://magyarhirlap.hu/cikk/121465/Szent_Gyorgy_es_a_noi_szentek

utazások

2016. július 6., szerda

Gács és Divény

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése