A 19 órás vonatozás
nekem élményt és nem fáradságot jelent. Az éjszakát Ausztriában aludtam át.
Svájc határához már kivilágosodva érkeztem. A tarajos hegyek és a keskeny tavak
ízelítőt adtak az ország szépségéből. Zürichi és luzerni átszállással a Zentralbahn
magánvasút panorámaablakos kocsijaival háromnegyed órányit kanyarogva jutottam
el az 1000 m magasan fekvő Közép - Svájcban fekvő 4220 lakosú Engelberg városkába.
 |
| svájci hegyek a vonat ablakából |
A második alagútban az emelkedő
miatt szükségessé vált a fogaskerekű hajtás beiktatása. Vidám hétvégi
kirándulókkal volt teli a vonat. Mellettem kedvesen trécselő nők töltögettek
egymásnak gyűszűnyi adagokban palackos vörösbort. Nyáladzó tekintetemet észre
sem vették. Sajátos köszöntésük ragadta meg a figyelmemet. A „grücci” a német
nyelv „Grüss sich!” üdvözlöm! vagy a „Grüss dich!” üdvözöllek! változatából alakulhatott
ki. Itt azok, akik a hivatalos németet tanulták alig értik, hogy a helyiek mit
beszélnek. Még az újabb szavakat is eltorzítják pl. a számítógépet is
„kompjuttő” -nek ejtik. A fejállomásra megérkezve a Trüebsee (Trüeb-tó) felé
vezető ösvényt kerestem.
A felvonókabinok több csúcs irányába is vitték a
rengeteg turistát. A külföldiek kizárólag ezekkel közlekedtek, mert a hegyi
ösvényeken csak svájciakkal találkoztam.
Gombákkal teli fenyveserdős
szakaszokon, alpesi hegyi tanyák ("alm"-ok) dús füvű legelőin vezetett
fel az ösvény a fejem fölé tornyosuló Titlis 3238 m magas havas csúcsáig.
Villanypásztorral őrzött tehéncsordák és lepényeik között kellett néhol
haladni.
A marhák megszökését gátló kiskapukon lehetett be- és kijönni. Az
egyiket elállta egy termetes üsző, amely a ”Lenyalom a képedet, ha erre
jössz!!!” fenyegetéssel bámult rám.
 |
| Lenyalom a képedet, ha erre jössz! |
 |
| Viszont látásra! - tehén módjára |
Egy nagymamakorú svájci turistát bevárva mertem csak tovább haladni, aki kellő bátorsággal elterelte onnan. Vele folytattam a legmeredekebb szakasz megtételét, miközben vidáman elbeszélgettünk. Ő tekintettel volt rám és a német nyelvet nem dialektusban ejtette nekem. A felvonópálya kabinjai alatt cikcakkban a sáros keskeny ösvényen kb. 500 métert haladtunk felfelé amire verejtékező homlokkal, tágult tüdővel és kissé remegő lábakkal megláttam az 1800 méter magasan elterülő Trübsee-t.
 |
| Trübsee |
 |
| Trübsee |
 |
| Trübsee |
 |
| Trübsee |
 |
| Trübsee |
A padok egyikén, melegen felöltözött gazdag indiai turisták mellett
megpihentem és ettem-ittam egy keveset a kellemes 17 C fok körüli
hőmérsékletben.
Az 5 km távolságot
és a 800 m szintkülönbséget közel 3 óra alatt tettem meg, amíg az indiaiak kb.
15 perc alatt felértek a felvonókabinnal. Bár ők a sorban állással töltöttek el sok időt. Rengeteg ember és nemzet várt türelemmel és boldogan fizették ki a borsos tarifát. Fáradt vándor stílusban másik, de
hosszabb útvonalon egy kevésbé meredek szakaszon indultam vissza Engelberg felé
a fátlan fennsíkról. A függőleges több száz méter meredek hegyfal övezte tájon
az erecskék hűs, tiszta vízéből töltöttem meg a flakonomat. Néhol dagadt
mormota füttyentve jelezte a vélt veszélyt családjának, ha embert látott
közeledni.
 |
| őrködő mormota |
Először erdők majd lejjebb kolompkoncerttől zajos legelők mellett
sétáltam közel két órát, amire leértem Engelbergbe.
 |
| Titlis csúcsa |
Engelberg belvárosában a szép
alpesi házak között egy kolostor is található a festői hegyek sziluettjével. A környék első lakói ennek az 1120-ban megalapított bencés kolostor létrehozói voltak. A helyi idegenforgalom a XIX. század végén lendült fel, ekkor még zömében gyógyulni vágyó turisták látogatták a falut, majd az 1930-as évektől a síturizmus is meghatározóvá vált. Engelberg megmaradt csendes üdülőtelepülésnek mivel zárt völgyben fekszik, így nincs átmenő forgalom.
Kellemes fáradsággal ültem fel a vonatra, hogy újra Luzernbe érjek. A régi
állomás épületből csak a főbejáratot hagyták meg. Ezt nem építették egybe a
modern résszel és így diadalívnek tűnik.
 |
| Luzern pályaudvar |
A kora esti fényben még pár órát
csodálhattam Svájc szépségét Zürichen keresztül Innsbruck irányában. Tirol
fővárosának patinás házait az éjszakai utcafényben kaptam lencsevégre.
 |
| Innsbruck |
 |
| Innsbruck |
 |
| Innsbruck |
Hajnalban a Grazba tartó vonatra léptem fel, ahol ülve bóbiskoltam reggel 7
óráig. Magyarországon az átszállások, várakozások aránytalanul hosszúvá tették
a menetidőt amire hazaértem. (2013. szeptember)
