A csehek a legtöbb sört ivó nemzetek egyike. A kriglisek
szenthelyének számít a híres Pilsen/Pilzen, amit most Plzeňnek hívnak. A három mássalhangzó egymás mellett a
magyarnak kimondhatatlan kiejtési kínokat jelent. Még beszélhetnék Brünn/Brno példájáról is. A háború után a németek durva kizavarását követően a
földrajzi nevek is változtatásra kerültek, mert csak cseh formában
használhatóak. Elhatároztam, hogy 2013-ban e nyugat – csehországi nagyvárost és
térségét is beutazom néhány üveg habos ital kíséretében. A Metropol EN vonaton
német és magyar társaságban jó hangulatban beszélgettem, így csupán 2 óra
szunyókálásra maradt időm. A nyári forgalom már érződött, mert hátizsákos
egyetemista korú fiatalok is szép számmal utaztak. A prágai pontos érkezés
lehetővé tette a 4:20 –as csatlakozás elérését Rokycany (Rokitzan) felé. Nem
rokizni akartam e 14 ezer lakosú járási székhelyen, hanem csupán az állomás
közeli központjának szépségét megnézni 7:03 óráig. Magyarul nem, de németül is csak
szűkszavú leírást találtam róla. Rokycany (Rokitzan) 1110-ben jön létre, mint
falu, amelyet a prágai püspökség birtokol. Már 1406-ban városi rangra emelik. Felvirágzását
a Prága – Pilzen közötti „Aranyút” melletti fekvése hozza. A huszita lázadás
bukása után először a helyi nemesek, majd a cseh király (Luxemburgi Zsigmond,
aki egyben magyar, német király továbbá német – római császár is) birtokolja. Szabad
királyi városi rangját 1584-ben kapja meg, amit a harmincéves háborúban veszíti
el. Az 1784-es tűzvész az egész várost
elpusztította, de gyorsan teljesen újjáépítették. A XIX. század második felétől acélgyár és más
egyéb üzem létesül.
 |
| Rokycany (Rokitzan) |
 |
| Rokycany (Rokitzan) |
 |
| Rokycany (Rokitzan) |
 |
| Rokycany (Rokitzan) |
 |
| Rokycany (Rokitzan) |
Rokycany (Rokitzan) után 7:27 és 10:06 között a nagy
forgalmú, kecses házakban gazdag Pilzen esett úti célként. Két szép
vasútállomással is rendelkezik. Először a Plzeň-Jižní předměstí esett utamba,
majd a főpályaudvar. A klasszikus épületétől aluljárók rendszerén keresztül
kell átjutni a centrum felé vezető útig.
 |
| Plzeň-Jižní předměstí |
 |
| Pilzen főpályaudvar |
A pazar palotaegyüttessel övezett négyszögletű terén az
1295-ben épült 102 méter magas gótikus kőtemplom csúcsosodik. Ez Csehország
legmagasabb épületének számított 1981-ig. A templom eredetileg kéttornyú volt,
de a déli tornyának felső részét az 1524. évi tűzvészt követően eltávolították,
pontosabban nem építették vissza, hanem csupán tetővel borították.
 |
| Pilsen/Pilzen most Plzeň |
 |
| Pilsen/Pilzen Plzeň |
 |
| Pilsen/Pilzen Plzeň |
 |
| Pilsen/Pilzen Plzeň |
 |
| Pilsen/Pilzen, Plzeň |
 |
| Pilsen/Pilzen, Plzeň |
 |
| a sörgyár kapuja Pilzen |
 |
| Pilsen/Pilzen, Plzeň |
 |
| Pilsen/Pilzen, Plzeň |
 |
| Pilsen/Pilzen, Plzeň |
Városfalat már csak nyomokban találni, de az egykori
vizesárok helyén húzódó parkból sejthető a további nyomvonala. Egy illatos
hársfa alatt a kacsák úszkálását nézve reggeliként falatoztam szendvicsemet és
sörömből jókora kortyokkal öblítettem azt le. Pilzen 169 ezer lakosával a
negyedik legnagyobb cseh város. Itt található a Škoda központja, ezért hatalmas
gyárak foglalják el jó részét.
Mies/Stříbro már 1131-től ismert. A most 7600 lakosú városka
az ezüstbányászatáról volt ismert a középkorban. Régi negyedébe egy 1555-ben épült
őrtorony alatt, majd egy kőhídon keresztül lehet bejutni. Sok kopott háza van,
de a főtere lenyűgözően szép, amit a városháza kőcsipkés freskós épülete teszi
egyedivé. Két órám során 10:30 – 12:30 között még futotta arra is idő, hogy a
dombra épült város tövében a zubogó patakhoz lesétáljak. A túlparton egykori
bányavasút vonatával gyerekeket szórakoztattak. Az 1938-ban épült bunkerét
újrafestették.
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| huszita torony Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
 |
| Mies/Stříbro |
A közeli Plan/Planá alig 5,5 ezres városka, ami szintén
megtekintésre érdemes házakat rejt. Először 1251-ből van írásos említése a
településnek, amikor a waldsasseni kolostor védnökségi joga alá kerül. Központjában
található a kastélya is, de az nem volt 2013-ban látogatható, mert annak
lepukkadt állapota restaurálásra várt. A határőrség kaszárnyaként használta
1948-1991 között. Eredetileg itt egy 1395-ben épült vár állott, amit 1550-ben
kezdődően a Schlick grófok reneszánsz stílusban átépíttetnek. Nekik köszönhető
a város felvirágzása, mert az bánya- és pénzverési jogot kap. Több járvány is
sújtja, ami kihat Plan további fejlődésére. A XVI. század végén csaknem az
egész lakossága meghalt. Bajorországból népesítik be újra. A harmincéves háború
csapatai ismét pusztulást hoznak, fosztogatnak, gyilkolnak. Ötven évvel később
kezd újra fellendülni a város a bányászat, kézművesség és a kereskedelem által.
A XIX. és a XX. század fordulóján Plan a fa- és szénkereskedelem központja
lett. Az amerikai csapatok 1945. május 6-án elfoglalják, de novemberre átengedik
a Vörös Hadseregnek. Csehszlovákia német többségű városaként a 2. világháborút
követően a kegyetlen kitelepítésektől nem mentesül. A szovjet megszállást
követően a szovjet atombombaprojekt miatt kezdik meg az urán bányászatát. Planá
(Plan) utcáit 12:53 – 14:09 között volt időm járni.
 |
| Plan/Planá |
 |
| Plan/Planá |
 |
| Plan/Planá |
 |
| Plan/Planá |
 |
| Plan/Planá |
A közeli kétszer népesebb ezeréves Tachau/Tachov megmaradt 2
várostornya és a háttérben álló 1329-ben épült késő gótikus temploma remek
látványt nyújt. A második világháborúban hadiipara miatt ötszázan vesztik
életüket a bombázások és a harcok során. Egy óra alatt kényelmesen 14:27 –
15:30 bejárható a kicsi történelmi városmagja.
 |
| Tachau/Tachov |
 |
| Tachau/Tachov |
 |
| Tachau/Tachov |
 |
| Tachau/Tachov |
 |
| Tachau/Tachov |
 |
| Tachau/Tachov |
 |
| Tachau/Tachov |
Innen több, mint kétórás vonatozás után érhető el a hasonló
méretű Taus/Domažlice városka. Hosszú főterére egy városkapu alatt lehet
bejutni. A középkori házainak árkádja alatt itt is, mint eddig mindenhol
vietnámi boltok is találhatóak. Az sem éppen szívderítő, hogy az egykori német
többségű településeken betelepített csehek élnek, illetve az, hogy most őket sokgyerekes cigány családok váltják. A magyarországi, a felvidéki és az Európa
délkeleti részén élő cigányság többségéhez képest sokkal tisztábbak,
békésebbek, de ők akkor is egy más kultúrát képviselnek. A csehek
gyerekvállalási hajlandósága nem jobb a magyarokénál, mert az szintén
drasztikusan alacsony.
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| Taus/Domažlice |
 |
| a Bz motorvonatok utódja, ami kényelmes, praktikus (Taus/Domažlice) |
Az utazásaim során 2013-ban még arra törekedtem, hogy egy
nap alatt minél több várost nézzek meg. A fényképezőgépemhez nem volt akkor még
pótakkumulátorom és a feltöltési lehetőségeim is korlátozottak voltak, így
sokkal kevesebb fotót készítettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése