Szent György-hegy

Badacsony ikertestvére a 415 méter magas Szent György-hegy. A présházak, nyaralók itt is figyelemre méltóak, sokuk jó példája az ízléses tájba illő építészetnek.

Több napon át eljöttem 2014-ben, hogy végig járjam ösvényeit. A vulkáni kúpon négy település osztozik területi nagyság szerint a következő sorrendben Kisapáti a keleti és déli, Hegymagas a déli és nyugati, Raposka a nyugati végül Tapolca az északi oldalán. Majd ezer éven át - az 1950-es megyerendezésig - Zala vármegyéhez tartoztak most Veszprém megye mind.

KISAPÁTI

Először az 1100-as évek végéről származó írásos feljegyzések utalnak a településre. Első név szerinti írásos említése (Apaty) 1222-ből van. Az arra utal, hogy a település a pannonhalmi apátság tulajdona volt, a Kis előtag a közeli Monostorapátitól való megkülönböztetésül lehet a névben. Hívták Sárosapátinak is (a mocsaras környékre utalva). A kisapáti Szent Kereszt Kápolna a többszöri tulajdonos váltások következtében végül a Pannonhalmi Bencés Apátság tulajdonát képezte. A kápolna Kisapáti legrégebbi épülete. Az eredeti templom 1245-ben épült a romantika jegyében, majd 1414-ben átépítik gótikus stílusban. A török pusztítás után 1720-ban újjáépítik, majd a XIX. század végétől pusztulni hagyják. A romot 1958-ban feltárják, renoválják, s lefedik. 1991-ben újabb felújítás követi, s újra használhatóvá válik. Belsejében freskótöredékek láthatóak.

Szent Kereszt kápolna Kisapáti

A XVII. században a hegyről a lakók a mai falu területére költöztek, és 1777-ben megépítették a mai templomot.

A Szent György-hegyen található szőlőterületek műveléséből élt a lakosság egy része, de ez ma már csak egy jövedelem-kiegészítés. Egy gondozott faluképet láthat, aki a 329 lakosú településre bejön. A falu a Tapolca – Székesfehérvár vasútvonal mentén fekszik, így vonattal is megközelíthető.

A bazaltorgonák alatt található a Kaán Károly nevét viselő turistaház, ami egész év folyamán üzemel, így egy kicsit vállalkozik is a település.

az egyszerű külsejű présházat tájba illővé alakítják

Szent Antal kápolna Kisapáti

EMMAUS

Az amúgy gyönyörű panorámával rendelkező lepusztult egykori remete kápolnát Ify Lajos egykori fonyódi plébános építette az 1950-es években. Önként választotta a remeteéletet, megalázó félreállítása helyett vonult vissza a családja Szent György-hegyi birtokára, amelyet Emmausnak nevezett el. Az itteni életéről annyit tudunk, hogy harmóniumokat készített, órákat gyűjtött és fabrikált, ezenkívül zarándokokat fogadott. Azt, hogy látogatható, egy zászló felhúzásával jelezte. A helyiek tartottak a különös kápolnától, főleg azután, hogy a pap 1967-ben meghalt, és Emmaus elhagyatott, kísérteties hellyé változott. A terület jelenleg gazdátlanul tengődik. A sok szemét és üres üveg arra utal, hogy jobb időben vannak ideiglenes lakói.

HEGYMAGAS

Egy 1083-1095 közötti hiteles pannonhalmi korai oklevél Vgmogos néven származtatja a települést. Hegymagas nagy hegyéről, a mai Szent György-hegyről 1274-ben tesznek említést először a feljegyzések. Ebben az időben két Hegymagas létezett egy néven: a mai Kisapáti és a ma is Hegymagasnak nevezett község. Minthogy az egyik Hegymagas a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt, ezt (Apaty) névvel különböztették meg a másiktól. A község élete szervesen kapcsolódik össze a heggyel. A település fejlődése a mezőgazdaság fejlődésével indult meg erőteljesen. Fő profil volt a szőlőtermesztés és az állattenyésztés. Ma már a 287 főt számláló kis község mind jobban bekapcsolódik az idegenforgalomba.

ilyen lett felújítás után 2017-ben

LENGYEL KÁPOLNA

Lengyel – kápolna 1775 körül épült barokk stílusban a Tóti-Lengyel család jóvoltából. A torony mintegy 100 évvel később épült. Bútorzata rokokó. Mellette áll egykori présházuk, amelyet eladva ma Tarányi présháznak ismerhetünk.

RAPOSKA

A 226 lakosú falu a Szent György-hegy nyugati lábához települt. A XIII. században még Hegymagashoz tartozik. Első írásos említése 1317-ből maradt fenn. Nevét 1420-ban Repesoka formában írják, de jelentéséről, eredetéről nem találtam forrást. A veszprémi káptalan jobbágyfaluja. Később a XVI – XVII. században a Gyulaffy család birtoka. A község területén 1598-ban egy egykerekű majd a XVII. század végén már két malom működik. Mindkettő a Veszprémi püspök tulajdonát képezte, bérbeadás útján hasznosították őket. A török uralom végén az Eszterházy család tulajdonába kerül, egészen a jobbágyfelszabadításig. Első temploma a XV. században épült, ami a temetőben állt, de 1888-ban az új templom építésekor lebontották. Hátsó falán a két világháború hőseinek emléktáblája látható. A szőlők között, a Szent György-hegy szoknyáján áll az 1756-ban épült Szt. Antal- és a régebbinek tűnő Szt. Donát-kápolna.

Szent Antal kápolna Raposka

Szent Donát kápolna Raposka

A tapolcai terület a legkisebb, ami a hegyoldal északi részén terül el.

A HEGY

A 3-4 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkanikus tevékenység eredményeként keletkezett. A rétegvulkánok közé sorolható vulkáni kúp több kitörés során jött létre, ahol tufaszórás, lávaömlés váltotta egymást. A bazalt rátelepült a Pannon-tengerben képződött, több száz méter vastag agyagos, homokos rétegekre. A vulkáni tevékenység lezárulásával a jégkorszak idején a mainál 100-200 méterrel magasabb felszínt a külső erők (víz, szél, napsugárzás stb.) jelentősen lepusztították. A keményebb vulkáni kőzetek jobban ellenálltak az eróziónak, ezért védelmükben, eredeti magasságukban őrződtek meg a pannon laza üledékes rétegek. Mivel a Szent György-hegy és a Tapolcai-medence arculatát meghatározó többi bazaltvulkán a korábbi felszíni viszonyokról tanúskodik, ezért ezen hegyeket tanúhegyeknek nevezzük, amelyek szigetként emelkednek ki a Tapolcai-medence síkjából. A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei az ÉK-i oldal bazaltképződményei, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopok („bazaltorgonák”). Az oszlopok keresztmetszete ellipszishez közelítő sokszög. Alakjukat a felszínre jutott láva kihűlése során nyerték, amikor az összehúzódó anyag a bazaltlepény peremétől befelé haladva, a kihűlés irányára merőleges felületek mentén felhasadozott. A réseket az időjárás hatásai, a hőingadozás, a fagy, a szél egyre tágították, ami az oszlopok elkülönüléséhez vezetett. Ez a folyamat ma is tart. Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. Az erózió ennek megfelelően erősen pusztítja, kerekíti, alakítja az oszlopokat. Az erózió az oszlopok alatti homokos, agyagos pannon rétegeket sem kíméli, s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek, törmelékükből kőfolyások, törmeléklejtők alakulnak ki.

A Szent György-hegyet, a Tapolcai-medence leglátványosabb tanúhegyét feltétlenül érdemes közelről megismerni. Raposkán a felhagyott bányaudvarig (parkoló) kiépített, aszfaltút vezet. Ha valaki vonattal érkezik, Raposka vasúti megállótól a Z jelzés vezeti idáig.

Innen indul a közel 4 km hosszú Bazaltorgonák tanösvény, amelynek állomásain a hegy geológiájával, növény- és állatvilágával ismerkedhetnek meg. Körbe lehet sétálni a hegyet az S jelzésű turistaúton, nagyjából az erdő és a szőlők határán. Észak felé indulva 5-600 m megtétele után a volt Kaán Károly turistaházhoz (ma kulcsosház) érnek, ahol turistaút-csomópont van.

A Szigliget irányából a hegytetőn át érkező K jelzés Tapolca felé vezet tovább. A P jelzés is Szigligetről jön - részben a K-kel együtt - és Tapolcára tart egy másik útvonalon. A Z jelzés pedig Kisapátin át, a Gulácsot kerülve, a Káli-medence szélén egészen Ábrahámhegyig kalauzol. Aki a K jelzésen a hegy felé indul, rövidesen egy lépcsősorhoz ér, amely a hegy híres bazaltorgonái között (Kőkapu) vezet felfelé.

Ezt a néhány métert annak is érdemes megtenni, aki visszafordulva, a továbbiakban is a S jelzést választja, amely kényelmesen szintben, a hegyet kerülve vezet a romos Ify-kápolna érintésével a felújított Lengyel-kápolnához.

Az út egy ideig szőlők között vezet, elhaladva az Oroszlánfejű-kút mellett, amely a nevét a foglalat kő oszlopának faragott oroszlánfejéről kapta.

Itt már - a kápolnától - a K és P jelzés is csatlakozott. Később, egy rövid emelkedő után a K jobbra, a hegytető felé tér, a S és P balra. Néhány méter után a P is jobbra, felfelé indul. A S jelzés szintben haladva rövidesen visszavezet a kiindulóponthoz, a bányaudvarba, ahonnan a Z jelzésen vissza lehet térni Raposkára.