Hévíz, a termálfürdő és Egregy

A Balatontól és Keszthelytől 7 km-re található a világhírű Hévíz az ország legjelentősebb egészségturisztikai központja. Ezt az egyedülálló gyógytavának köszönheti. Sűrűn nem járunk erre, de miután a fájós derekamnak kifejezetten ajánlotta az orvosom az úszást, így néhány alkalommal januárban eljöttem a fürdőbe. A gyógyvíz elsősorban mozgásszervi betegségek esetében fejti ki a kedvező hatását viszont a párája a hangszálak gyulladását is enyhíti.

Januárban az autómmal az 50 hektáros véderdő melletti - télen ingyenes - parkolóban álltam le a pavilonsor szélén. Enyhe kénes záptojás szag terjeng, ami sokkal erősebb volt, amikor még a forrás bővebb hozamú volt. Több nagy üdülő megfúrta és megcsapolva használja ezt a földalatti gyógyvízbázist. 

A buszmegálló még a hatvan évvel ezelőtti formájában áll a tófürdő Deák téri bejáratánál.

Ez zárva volt, így a - gonosz szellemeket távoltartó szárnyas kerubok által őrzött - főbejáratnál léphettem csak be.

Az öltözőből hosszú folyosón át jutni a tó közepére, a 38 méter mélyről feltörő forrás tetején lévő téliesített fürdőrészhez. Az üvegfalon kinézve a tó felszínén gomolygó pára a lebegő tavi rózsák leveleivel még szebbé tették a környezetét.

A falon a tóval és a fürdővel kapcsolatosan négy nyelven olvashatók ismertetők és láthatók régészeti emlékek. A tó gyógyító hatása már valószínűleg a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat.

Gróf Festetics György 1795-ben ásatta ki a levezető csatornát és építtetett fából fürdőházat a tó partján. A fürdőélet 1857-ben indult meg. Ekkor jutott hozzá – csere útján – a Festetics család a tó egész környékéhez, ekkor létesítették a tókörnyéki parkot, fásították a domboldalakat, fürdőtelep épült ki és ugyanebben az esztendőben vegyelemezték először a víz összetételét. 

Az oszlopok között szabad nyugágyak sora, míg alattuk a külföldiektől zsúfolt téli fürdő. Sokuk Oroszországból érkezik a szomszédos Sármellékre repülővel.

A lehűlés ellen a melegviz szétterjedését a tó egész felületére deszkazsilipekkel gátolják meg, amik által biztosítják a kb. 27 C fokot. A bátrabbak télen is kiúsznak a 4,4 hektáros tóba.

A fémkorlátokba kapaszkodók a masszázsbuborékokra várakoznak. Több ilyen pont is van különböző magassági szinten. A folyamatos vízben tartózkodás helyett jobb, ha többször kijövünk és visszamegyünk, mert a gyógyvíz erős az egyhuzamban való benntartózkodásra.

A háromórás frissülésem után érezhető volt a pozitív közérzetváltozás. Könnyebb lett a járás. Szokásomhoz híven a 4,6 ezer lakosú várost végig fotóztam miközben a múzeumaiba is bementem.

A főbejárat a Dr. Schulhof Vilmos sétányra nyílik. A híres orvosról nevezték el, aki 1905-től 1944-ig dolgozott Hévízfürdőn. Kiemelkedően sokat tett a gyógyhely ismertségéért, annak orvosi fejlesztéséért. A platánfák árnyékában régi üdülők sora, amelyeket a Festetics grófok idején építettek, majd később összekötőfolyosókkal megtoldva a Szent András Reumakórházat alakítottak ki bennük.

Hévíz-fürdő Szanatórium és Gyógyszálloda a település első gyógyszállodája.Képeslap az 1900-as évekből.

A lefolyó csatorna mentén tornyosodik a harmadik bejárat az úgynevezett Festetics Fürdőház.

Innen a tó menti sétányon egy félkört téve értem a Deák Ferenc térre.

A magyar – osztrák megbékélés nagy alakja a közeli birtokáról Kehidakustányból szívesen látogatott ide. Bronzszobra a díszkő burkolat közepén áll.

A tér túlsó oldalán áll a felújított üvegbástyás Rózsakert étterem.

Mögötte húzódik a Rákóczi (sétáló) és az Erzsébet királyné utca, amelyekben még találni néhány régi panziót és vendéglőt. A többit a rossz állaguk és méretük miatt lebontották, de helyükbe nem törekedtek mindenütt odaillő stílusban másikakat épülni.

egykori vasutas biztosító épülete

Erre található a szerény helytörténeti múzeum, amelybe ingyenes a belépés. Nem hagytam ki. A XVIII. század végétől kialakult egy általános megjelenési képe a fürdőhelyeknek. A fürdő épületei körül alakultak ki a fürdőtelepek sétaúttal, zenepavilonnal, ivókúttal, bazársorral, kávéházakkal, vendéglőkkel.

a hévízi múzeum és mozi 

A sétány elején áll a hatvanas években épült támpilléres, üvegfalú terápiaközpont előcsarnoka.

a gyógyvíz ivókútja

A túloldalt a Park utca sarkán álló gyógyszállóból fedett hídon tudnak ide átjönni a vendégek.

A boltív alatt átmenve érni a lépcsősor alján álló, kőfallal kerített Park Hotelhoz.

egykoron Pannónia Szálló most felújítva Park Hotel

A Petőfi utcában is akad néhány régi villa, amelyek hangulatosabbak bármely modernnél.

A meredek Széchenyi utca a legszélesebb Hévízen. 

lehangoló hévízi szürke márvány háztömb üres emeletekkel

Majdnem a legmagasabb pontján áll 1999 óta a héttornyú Szentlélek római katolikus templom.  A hatalmas belső tér legyező alakú, a padok félkörívben helyezkednek el az oltár körül, így a hívek jóval közelebb kerülhetnek a liturgiához. A fából faragott főoltár galambot ábrázol, amelynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség. A mellékoltárok is galamb alakúak, mert a templom védőszentje a Szentlélek. A bejárati kupola alatt is visszaköszön a galamb motívumként kőmozaikból kirakva.

Az új, de szépnek nem mondható városháza fehér homokkőtéglából az út túloldalán található. Egy időben, 1999-ben avatták fel a templommal, de a különbség óriási. Meglepő, hogy egy ilyen neves üdülővárosban egy ennyire jellegtelen épületet húztak fel. A hivatal ellőtt álló női szobor fényképezésekor ügyeltem arra, hogy a tornyot takarja, mert az is förtelem.

Hévíz 1992-es várossá nyilvánítás emlékére

A templom előtt a Zrinyi utcán érni ki Egregybe, amely 1946-ig külön község volt. A szép panziók után a kanyarban az 1905-ben emelt kősisakos neoromán Jézus Szíve templom zöld harangtornya csúcsosodik. Homlokzatain kettős és hármas ikerablakok találhatók. A templomhajó később - nem annyira hozzáillő stílusban - 1995-ben épült hozzá.

Mögötte római kori romkert terül el múzeummal az oldalában. Hévíz és környéke a római időkben sűrűn lakott terület volt. Fontos szerepet játszottak a villagazdaságok, amelyek mezőgazdasági üzemek voltak.

Számos épületből álló villagazdaság többször átépített épületeinek konzervált maradványai. Valószínűleg egy veterán római katona és családja emelte az elő épületet.

Az épületmaradványok között melegvizes fürdő nyomai és egy későbbről származó Mithras – oltár is előkerültek.

Egy átlagos római lakóház ajtajában ülő kutya szoboregyüttes.

Az itt előkerült legkorábbi Tiberius császár által veretett érem alapján az I. század első felében építették fel gerendákból azt a 10 x 10 méteres boronaházat, amelynek talpgerendái alá lapos köveket raktak. A köveken talált faszén és az átégetett agyagpadló alapján az itt álló faház valószínűleg az I. század végén leégett.

Feltehetően az I. és II. század fordulóján egy 45 x 23 méteres, belső udvarral rendelkező kőépületet építettek keleti oldalán bejárattal. Egy hagyományos római fürdőt is kialakítottak benne. Feltehetően 166 – 180 között, a markomann – szarmata háború során gyújtották fel.

Az újjáépítés során megváltozott az épület alaprajza és belső beosztása. A fürdőt megszüntették, az épület centrumában pedig a perzsa eredetű fényistenség Mithras szentélyét rendezték be.

Feltehetően a IV. században rombolták le a Mithras szentélyt Helyén egy belsőudvart alakítottak ki. Az északnyugati szárnyat lebontották, a bejárat átkerült a nyugati oldalra. A több mint kétszázéves épület délkeleti oldalát támpillérekkel erősítették meg. Véglegesen az V. század első felében éghetett le.

A múzeum állandó kiállítása Egregy, Hévíz és a környéke régészeti leleteit mutatja be a kőkorszaktól kezdve.

a kőkor hévízi emlékei

a rézkor hévízi emlékei

a bronzkor hévízi emlékei

a kora vaskor hévízi emlékei 

a kelták hévízi emlékei

a rómaiak hévízi emléke

a hévízi római villa leletei

Jupiter oltára

Az egregyi dombhátra meredek út vezet, amelyen az Árpád - kori templom felé tartva először egy római katona rejtett sírját fedeztem fel.

A pincék és borozók előtt haladva a szemközti, cserszegi dombok panorámájában gyönyörködtem. A Római Pince szépsége, az épület és a kerthelyiség magyaros stílusa erősen vendégmarasztaló hatású.

Római Pince Hévíz

Egregy külterületén a temetőben áll a keletelt, egyenes szentélyzáródású Árpád - kori Szent Magdolna templom. Valószínűleg a XIII. század közepe körül építették. A XVI-XVII. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták, de csak a legszükségesebbeket javították ki, így szerencsére megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. Legutóbb 2015-ben restaurálták.

Hévíz legrégebbi negyedéből további szép épületeket fotózva bejártam a többi utcáját is.

A református - evangélikus templom a Helikon utcában várja híveit. Mindkét felekezet egyaránt használja istentiszteletekre. Háború előtti tervek alapján épült 1995-98 között. A templom vörös kőfala és márványdíszítése az erdélyi magyar református templomokra emlékeztet, figyelemre méltó a famunkák kivitelezése is.

A templommal szemben áll az orosz fürdőház faépülete.