2019. november 25., hétfő

50 perc Magdeburgban


Az idén is a németországi utamat a Harz hegységbe terveztem. Sokkal nehezebb volt az eljutás vonattal, mivel az este Budapestről induló Metropol vonat másképpen közlekedik, mint ahogy az éveken keresztül szokott. A csehországi Bohuminban (Oderberg) való éjjeli átszállás szakította félbe a folyamatos pihenésemet. Sokan nem voltak június első hétfőjén, így kényelmesen elterülhettem az üléseken. Prágába pontosan értünk, ahol az Elba csodás völgyében Drezdáig (Dresden) kanyargó EC vonatot sikerült elérnem. Pontos volt, így innen a Magdeburg felé tartó pótjegymentes IC –re is átléphettem. A szerencse itt elhagyott, mert a magánvasúton Quedlinburgba már csak a következő járattal mehettem. Nem szitkozódtam, hanem az 50 perces kényszerű várakozást nézelődéssel töltöttem el Szász – Anhalt szövetségi tartomány 238 ezres fővárosában. 

A felújított vasútállomás a központban van. 

főpályaudvar Hauptbahnhof Magdeburg

Az Elba partjára igyekeztem, ahol a legrégebbi építményei találhatóak. Első pillantásra látszódott, hogy a háborúban hatalmas károkat szenvedhetett Magdeburg. Az így keletkezett foghíjakat bűntudat nélkül oda nem illő stílusú épületekkel pótolták. Az NDK-s időkben néhány épületet, templomot helyrehoztak, de alapvetően egy szocialista mintavárost építettek fel szovjet mintára. A Faunenbrunnen (Faunok kútja) mögött is kockaházak magasodnak.


Magdeburg
Csupán a régi kapubejáró maradt meg az egyik lebombázott házból. Meghagyták és hozzáillesztettek egy modern márványburkolatú építményt.

Magdeburg

Az óvárost átszelő széles út a Breiter Weg. Teljesen átalakult a terrorbombázásokat követően. Az egykori városi paloták sora helyén beton- és üvegkockák állnak.  A járásbíróság egyike a kivételnek.

Magdeburg Breiter Weg 1900 -ban

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

Szembe vele a Grüne Zitadelle (Zöld Citadella), ami valójában rózsaszín Friedensreich Hundertwasser utolsó lakóépület projektje volt, amit 2005-ben avattak fel.

Magdeburg
Magdeburg

Magdeburg


A Kedves Nővérek helyreállított kolostora 1015-től kezdve épült. Keskeny kéttornyú templomával együtt mégsem a legrégebbi épület az 1200 éves városban. Kerti ünnepséget tartottak a kerengő udvarán 2017. októberében, amikor este tizenegy óra körül 20 – 25 arab külsejű migráns rontott be, majd szétverték azt, a vendégekkel együtt. A bevándorlók felszívódtak és azóta sem találják őket, éppúgy, mint az indokát a gyalázatuknak.


Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

A kolostor mögött az Elba mentén a város egykori erődrendszeréből látható, néhány száz méternyi megmaradt rész.





Magdeburg

Magdeburg



Magdeburg

A közelben a Szent Mauritius és Szent Katharina dóm két tornyával magasan a házak fölé csúcsosodik. Ez az első gótikus stílusban megépített katedrális német földön, de eredete a román korra nyúlik vissza. Elődje egy 937-ben I. (Nagy) Ottó uralkodása idején alapított bencés kolostor volt, amelynek szerkezetét 968-ban kezdték katedrálissá bővíteni, de végül felszentelésére csak 1362-ben került sor. Feleségét, Edit királynét 946-ban a kolostorba, később a dómba temették el. Itt koronázták meg I. (Nagy) Ottót 962-ben, majd 973-ban öt is ide temették el.

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

a Szent Mauritius és Katharina dóm két tornya Magdeburgban 

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

Magdeburg

Magderburg

Magdeburg

Magdeburg

A tartományi parlamentnek még friss festék szaga volt a felújítástól. Csak így tovább magdeburgiak! Drezda példája legyen előttetek!

Magdeburg

Magdeburg


Még legalább egy órányi magdeburgi tartózkodás kellett volna, hogy kényelmesebben bejárhassam a belvárost és még azt a pár látványosságot megörökítsem. Az alábbi fotókon látottakról maradtam le.

a régi városháza és a johannita templom a háború előtt Magdeburgban

a régi városháza és a johannita templom a háborút követően Magdeburgban

napjainkban a régi városháza és a johannita templom Magdeburgban






a katedrális és a Hubbrücke Magdeburgban

a középen felemelhető Hubbrücke (1847) Magdeburgban

A Qedlinburgba tartó vonatomat a dómtól futással értem el. Ahogy felléptem a motorvonatra már záródtak az ajtók és indultunk is. Nagyon jól sikerült beosztanom az időt.



A város első ízben Nagy Károly frank császár egy rendelete említi 805-ben. I. (Madarász) Henrik német király 919-ben megerősíttette a várat a magyarok és a szlávok ellen. Itt tartották 929-ben I. Henrik fiának, a későbbi I. (Nagy) Ottónak és I. Eduárd wessexi király lányának, Editnek az esküvőjét. A Szent Római Birodalom császára annyira el volt ragadtatva kedvenc rezidenciájától, hogy azt feleségének, Edithának ajándékozta. A magdeburgiak még ma is dicsőítik az „ő” Ottójukat, akinek sírhelye a város egyik legjelentősebb kultúrtörténeti emlékműve. Magdeburg első fénykorát is főként I. Ottó uralkodása idején érte el. Birodalmi gyűlés színhelye volt 937-ben, ahol két érsek, nyolc püspök és számos világi méltóság vett részt, I. Ottó bencés kolostort alapított, ezt 968-ban érsekséggé emelték.
Magdeburg második virágkora a XII. század közepén következett be, amelyet egyrészt nagyszerű építmények és olyan művészeti alkotások fémjeleztek, mint a Magdeburger Reiter (Magdeburgi lovas), másrészt a több német város szervezetének is mintájául szolgáló "magdeburgi jog" kialakítása és terjesztése volt.
Magdeburg a középkori Németország egyik legjelentősebb városa lett. Az egyházi hatalom mellett megjelent a polgárság is, amely a várost jómódú kereskedő és kézműves településsé alakította. A városnak az érsekséggel szemben sikerült is új városi alkotmányt kivívnia, amely a XIII. században, mint fontos tényező kapott szerepet a városi tanács élén a polgármesterrel. A polgárság, ha nem is tudta megdönteni az egyházi hatalmat, viszonylag önálló politikát folytatott.
Magdeburg a Hanza-szövetség szászországi csoportjának elővárosa volt. Kereskedői 1425-ben egymás között pontosan felosztották a piacokat. A városi ülnökök pedig messze északon is terjesztették a magdeburgi jogot.
A város 1524-ben felvette a reformációt, midőn pedig az augsburgi interimet elvetette, birodalmi átok alá esett és Móric szász herceg 1551-ben elfoglalta, de kíméletesen bánt vele. A harmincéves háborúban 1629-ben Wallenstein sikertelenül ostromolta 28 hétig. Tilly és zsoldosai 1631-ben újra ostrom alá fogta és május 10-én rohammal bevette. Ez ostrom után a város, 130 házat kivéve, elpusztult és lakói közül 30 ezer ember odaveszett a 35 ezerből. Otto von Guericke volt ekkor polgármestere. A magdeburgi érsekség 1648-ban, mint világiasított fejedelemség, Brandenburgé lett.
A XVII. - XVIII. században fellendült a kulturális élet, ekkor többek között a természettudós Otto von Guericke és Georg Philipp Telemann, a kiváló zeneszerző is a város hírnevét öregbítette.
A franciák 1806-ban minden ellenállás nélkül elfoglalták, 1814-ben azonban Poroszország visszakapta. A XIX. század gazdasági fejlődése főként 1870-től vette kezdetét, ekkorra már nagyjából kirajzolódott a város jelenlegi arculata és rohamosan nőtt lakosságának száma is egyrészt bevándorlással, másrészt az elővárosok hozzácsatolásával.
Miután Magdeburg városa 1944 végéig tizenhárom légitámadást vészelt át több-kevesebb kárral, 1945. január 16-án bekövetkezett a teljes pusztulás. Ennél a nagy támadásnál Harris légimarsall (akit munkatársai csak "butcher" - azaz "mészáros" - néven illettek) rászolgált erre a címre. Csak ebben a támadásban több mint 4000 ember égett el vagy fulladt meg a pincékben az oxigénhiány vagy füstgázok miatt. Sokukat bombarepeszek téptek szét. A Jakobi-templom alatti bunkerbe, amelyet a bombázáskor időben le kellett zárni, a támadást követően nem lehetett bejutni a kapuk előtt tornyosuló holtestek miatt. Azon emberek hullái voltak, akik az utolsó percben még biztonságba akartak kerülni. Magdeburg belvárosa szinte teljesen elpusztult, a méltóságteljes dóm is I. Ottó és hitvese síremlékével együtt. Más városokkal összehasonlítva a magdeburgi épületeket ért pusztítás rendkívül nagyarányú volt.
1945 és 1990 között az NDK része és a hajdani magdeburgi kerület székhelye volt. Az 1990-es német újraegyesítés óta ismét Szász-Anhalt tartomány székhelye.