Heves megyei kiruccanás 4. rész: Eger, Egerszalók, Mátra

Utolsó éjszakánk alatt is a nyugodt környezetben ki tudtuk aludni magunkat a kellemes falusi légkörben Bükkszéken. A parasztház vastag falai kellemes klímát biztosítottak. 

búcsú Bükkszéktől

Reggelink után Egerbe vettük az irányt, mert kihagyhatatlan ez a nagy múltú város. A törvényház épületével szemben parkoltunk le. 

Pár lépésnyire magasodik tőle 55 méteres tornyaival 1836 óta az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház az Egri főegyházmegye katedrálisa, ami Magyarország egyik legnagyobb temploma. Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált. Ezt az 1820-as években lebontották. 

egri katedrális

1900-as évek

A főkapujából a 17 méteres korinthoszi oszlopok között átlátni a barokk kastélyra emlékeztető Eszterházy Károly Egyetemre, amely 1774 óta fogadja falai között a diákokat. 

Eszterházy Károly Egyetem

Eszterházy Károly Egyetem csillagvizsgálója

Előtte húzódik a sétaövezet részeként a Széchenyi utca. Az érseki palota XVI. századi épületek felhasználásával, majd további bővítésekkel 1732 –re készült el. 

egri érseki palota

A Szent Bernát templom 1743 –tól fogadja híveit. Nem tértünk be, pedig barokk belseje szemet gyönyörködtető. 

Széchenyi utca Eger

Szent Bernát templom

Egy utcasarokkal arrébb áll az egykori jezsuita gimnázium, ami 1921 óta Dobó István nevét viseli. A törökök 91 éves egri megszállása 1687-ben ért véget. A keresztény neveléshez azonnal nekiálltak. Az első jezsuita gimnázium hamarosan kicsinek bizonyult, így épült meg 1754-re ez a másik.  A homlokzaton latin szövegű emléktábla utal erre a dátumra. 

egykori egri jezsuita gimnázium

Irányt változtattunk és az Eger patak mentén a Dobó térre lépkedtünk. A förtelmesen ronda áruháznál jutottunk ki az óvárosi placcra, ahol a hős várkapitány és a vár védőinek állít emléket a bronz szoborkompozíció. 

Kálvin - ház Eger

Eger patak Eger

Dobó István tér Eger

A tér meghatározó épülete 1771 óta a kéttornyú Páduai Szent Antal templom. Barokk impozáns díszítményei lélekemelőek. A patak által megrongálódott, mecsetté átalakított ferences templom lebontása adott okot az építésére. 

Páduai Szent Antal templom Eger

Bal oldalán az egykori rendház, amelyben jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik. Jobb oldalán a városháza.

városháza Eger

városháza Eger

Dobó István tér Eger

A piros cserepek felett előbukkannak a vár bástyái. 

A tér sarkán az Arany Oroszlán Étteremnél a kőpárkányos hídon átérve lépkedtünk a város legrégebbi házaitól övezett utcájában. 

Pár percre megpihentünk a Tinódi Lantos Sebestyén tér sarkán a magyar epikus költészet jelentős képviselőjének szobránál. 

Innen a külső várkapu irányába kanyarodtunk. 

A tágas udvar domináns épülete a gótikus püspöki palota. Termében a hős törökverő kapitány Dobó István vörös márvány szarkofágja. 

Egy másikban a magyar légierős relikviákat bemutató kiállítás. 

Korhű ruhába öltözött idegenvezetőink - a belépőjegyen felüli tarifáért - vittek körbe minket, akik eközben elmondták az általános ismereteken túl azokat is, amelyeket a látogatók többsége nem tudott.  A sötét és nyirkos kazamatákba is lekísértek minket. 

Már magunktól jártuk végig a bástyákat, amelyekről elénk terült a csodálatos város. Bennük, alattuk további múzeumok, kőtárak, fegyverbemutatók és panoptikum. A beton alkalmazása több falrész, pillér vagy lépcső kiegészítésében nagyon gusztustalan.

Az egykori, háromhajós román–gótikus stílusú székesegyház falmaradványai az udvar közepét foglalják el. 

A tövében a XI. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták. Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette Egert. A Várhegy körül alakult ki a város történelmi magja. Gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben a tatárok feldúlták és felégették a várost. Ebből okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A husziták 1442-ben feldúlták a várost és lakosai között iszonyú öldöklést végeztek. A parasztlázadás alkalmával 1514-ben Dózsa György egyik vezére, Barnabás, porrá égette a várost. Aztán a török érkezett meg a falak alá 1552-ben. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb, mint 2100 védője visszaverte a nyolcvanezres török sereg támadását. Ez a bravúr 1596-ban nem ismétlődött meg, így 91 évig oszmán uralom következett. 

A keleti várfal alatt haladó motorvonat a vár megbontásával kialakított vasútvonal vágányán robog.   

A Zárkándy bástyája, amit a putnoki vasútvonal szel ketté. (1940)

A várkapun kijövet átvágtunk a Dobó István téren a városháza oldalánál. 

A megyeházánál értünk ki a Kossuth utcára. 

egri megyeháza

Szemben az 1755-re elkészült kéttornyú barokk „Barátok temploma” magasodik. 

A hűsítő fák alatt további barokk épületek követték egymást. 

A hevesi megyeszékhelyet elhagyva a fürdőjéről híres Egerszalókon álltunk meg. Fürdésre nem volt időnk, viszont a gyógyfürdő mészkőlépcsőjét lefotóztuk. Keletkezése 1961-re nyúlik vissza. Mint oly gyakran Magyarországon kőolaj és földgáz után kutatva tört fel. Főleg csonttörések, ízületi és reumatikus bántalmakban hatásos a 410 méter mélyről érkező 66 C fokos kincs, amely csodálatos mészkőlerakodásával 120 négyzetmétert borít. Lehűlésekor az oldott anyagok kicsapódnak és úgynevezett sódombot hoznak létre.

Egerszalók Sódomb

Egerszalók másik látványossága a barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. Ezeket az 1960-as évekig lakták. Berendezésük az egykori életvitelt szemlélteti. Az egyik termében háromdimenziós filmvetítéssel bővebb információt kaptunk.

Egerszalók barlanglakás

Az egerszalóki katolikus barokk templom 1738-ban épült a külön álló harangtorony pedig 30 évvel később.

A Bükk hegységet elhagyva a Mátrában álltunk meg két helyen. Parádnál a főútról lekanyarodtunk a Clarissa – forrás felé Parádóhutára. Autóval rendkívül kátyús és szűk utcákon egészen a kútig is elvezethetünk. Flakonjainkat a rozsdás vízzel csak lassan tölthettük meg, mert alig csurog. Félórányi sétát tettünk a bükkösben. 

Majd a motorosok száguldozásáról hírhedt főúti szakaszon hazánk legmagasabb 1014 méteres pontjára a Kékesre igyekeztünk. A látvány csak a tévétoronyból szép, mert a tövében az erdő közötti rés kevés ehhez. Először 1888-ban fából építettek 20 m magas kilátót. A mai formában ismert 180 méteres Kékestetői tévétorony 1981-ben került átadásra a hozzá tartozó kiszolgáló épülettel. A kilátó a fedett körpresszó 45 - 42 magasan helyezkedik el. Tiszta égbolt mellett, északi irányban még a Tátra vonulatai is kifigyelhetőek.

Más nézelődést nem terveztünk. Még Gyöngyösön is csak a közlekedési lámpánál álltunk meg, így az autópályákon sötétedésre hazaértünk.