A csehországi kiruccanásra ismét a Metropol nemzetközi gyorsot választottam, ami a legalkalmasabb ilyen célra. A vonaton való alvás után, és egy átszállással már kora reggelre el lehet jutni az Érchegységbe. Negyed hétre már Bohosudovban (Mariaschein) voltam. Központjában kopott külsejű jezsuita kolostor áll.
Mellette
elhaladva tíz perc múlva a szomszédos Krupkába (Graupen) értem. Története
szorosan kapcsolódik az ónbányászathoz. Szűk völgybe épült egyutcás városka.
Központjában
egy kiugró sziklán áll a tekintélyes jó állapotban megmaradt vára.
Hajdanán
Rosenburgnak (Rózsahegynek) is nevezték a várkertben illetve a vár falán lógó
virágzó rózsák miatt. A fal mentén a panorámasétányról szép rálátás nyílik Krupka
(Graupen) régi utcájának németes házaira és a nagyobbik gótikus templomára.
Itt
a várban található egy tábla is, amelyet Goethe látogatásának emlékére
állítottak.
Az alábbiakat németből fordítottam és azt ellenőriztettem, javíttattam.
A
város története szorosan kapcsolódik a keleti Érchegység ónbányászatához. Graupen
nagy valószínűséggel már 1146-ban létezik, városként először 1330-ban tesznek
róla említést oklevélben. A virágkorát az első ónlelőhelyek felfedezése után, a
XIII-XIV. században élte. Többször is lerombolták: a huszita háborúk alatt
1426-ban és 1429-ben, majd a harmincéves háború során. Ezenkívül számtalan
tűzvész is pusztított a városban. II. Wladislav király 1478-ban városi jogot adományoz
és városi címert ad.
Csehország
első vadásztársasága Graupener Schützengesellschaft néven itt alakul meg
1497-ben.
A
város többször váltja urait.1529-ben eladják I. Ferdinand cseh királynak, majd
1547-ben ismét kénytelenek neki átadni. Így válik szabad királyi bányavárossá.
A
XVII. században Sternberg uraság a birtokos, 1710-ben pedig gróf Franz
Clary-Aldringen szerzi meg.
A
háborús károk és a konkurencia megerősödése miatt a XVII. században visszaesik
a bányászat. Graupen ipari várossá válik, amelyben a XIX. század elején kezdik
el a barnaszén kitermelést.
A
XX. században a volfrám, molibdén és fluorit bányászata is elkezdődik. 1956-ban
beindítják az ércszállító rendszert.
Az
alsóváros egyes részeit 1904-ben nagy tűzvész semmisíti meg.
Graupen
lakossága 1945-ig német többségű volt, akiket 1945-ben elűztek. A beköltöző új
telepesek közép csehországiak, felvidékiek és cigányok.
A
hajdani tekintélyes krupkai (graupeni) vár részben jó állapotban maradt meg. A
város központjában egy kiugró sziklán található. Valószínűleg az 1300-as
években építették az egykor stratégiai fontosságú erődítményt az ónbányák, a
város és az itt elhaladó régi, Szászországba vezető kereskedőút védelme
érdekében.
A
vár első okleveles említése egy 1330-ból származó hűbérlevélből való.
A
huszita háborúkban 1429-ben lerombolják majd azt követően 1434-40 között
újraépítik.
Késő gótikus
átépítését 1471-82 között végzik el.
A
XV-XVI. században tulajdonosai között tartják számon többek között a szász
Kolditz nemesi család tagjait, a cseh Kolowrat nemzetség tagjait, valamint II.
Rudolf császárt.
A
harmincéves háború során újból rommá válik a vár.
A
várudvaron 1695-97 között felépítik a bányahivatal épületét.
Miután
gróf Franz Clary-Aldringen 1710-ben megszerzi a várat, annak egy részét újra
felépíti. Más részeit azonban veszni hagyják.
A
vár kedvelt kirándulási célpont.
Alapos
renoválását 1999-2003 között végzik. A bányahivatal épülete jelenleg
szállodaként és étteremként üzemel. A vár egyúttal a Krupka körüli, határon
átnyúló bányászati tanösvény egyik állomáshelye.
