Egynapos kirándulásra
Kőszegen keresztül a 13-km-re fekvő Ausztriához csatolt Lékára (Lockenhaus) kormányoztam
az autómat két másik kollégám kíséretében.
 |
| Léka vára a Gyöngyös (Güns) patak duzzasztott vize felett |
 |
| Léka (Lockenhaus) várának tornyai a lombok mögött |
A park sétányán gyalogoltunk fel a várkapuhoz.
Meglepetésünkre Dracula reklám volt kifüggesztve a boltív fölé.
 |
| Léka külső várkapuja |
 |
| Léka külső várkapuja belülről |
A macskaköves burkolatú
várudvar sarkából vettem lencsevégre először a tornyos úri építményt. Ez a legfiatalabb
része is majd félezred éves.
 |
| Léka (Lockenhaus) vára a macskaköves udvarról |
 |
| Léka (Lockenhaus) lovagvár |
Az évszázadok során több
nemesi család kezében is volt. Kanizsai Orsolya hozományaként 1535-ben Nádasdy
Tamás kapta meg. Ezt követően közel másfél évszázadon keresztül a Nádasdyak
tulajdonában maradt, akik sokat fordítottak a vár javítására és bővítésére.
A második világháborús
károk és a szovjet katonák kivonulása után végül 1968-ban Prof. Paul Anton
Keller osztrák író vásárolta meg az Esterházy családtól. Minden vagyonát a
helyreállításokra fordította, és óriási anyagi áldozatok árán alakította ki a
vár mai képét.
Az udvari lépcsőkön a
második kapuhoz jutunk. A vár múzeumként és szállodaként is üzemel. A boltozat
alatt van a pénztár, ami egyben recepció és emléktárgyüzlet is. A jegyet adó
hölgy is magyar volt. Egy a mi nyelvünkre nyomtatott tájékoztató füzetet is
mellékelt. A belső udvarról oszlopos fedett lépcsősor vezet a középső
várudvarra.
 |
| Léka (Lockenhaus) |
A konyha XVI. századból megmaradt tűzhelye és kéménye a füstös
falakkal, mellette az éléskamra, ivószoba, étkezőterem.
 |
| Léka (Lockenhaus) : felső udvar a kúttal |
Kényelmesen
minden zegzugát megnéztük, hisz időnk bőven volt rá.
 |
| vidám útitársaim |
 |
| úri fekhely Léka (Lockenhaus) várában |
 |
| Léka (Lockenhaus) : kínzóterem |
 |
| Léka (Lockenhaus): várkápolna |
 |
| Léka (Lockenhaus) : lovagterem |
 |
| Léka (Lockenhaus) |
A parkoló pihenőjében némi falatozgatás után
az autómba ültünk.
Napi programunk második
színhelye az 55-ös főúton 16 km-t tovább gurulva a 3000 lakosú Kirchschlag lett.
A történelmi Magyarország határán Alsó-Ausztria tartományban fekszik.
 |
| Kirchschlag : Posta fogadó ablaka |
A domb oldalában a kopott
Ferenc József szobor felett a XIV. században épült várkápolna romjaiba
ütközünk. Az 1700-as évek második felében még renoválták, de nem sokkal később,
II. József rendelete okán istentiszteletekre már nem használhatták. Falai ezt
követően kőbányaként szolgáltak. Mára csak a templom déli fala áll.
 |
| Kirchschlag : alsó vártemplomrom |
A városka
és a táj szépsége tárult elénk, ahogy egyre feljebb lépkedtünk. A temető és a
fenyves alatti kálvária sem kerülte el a figyelmünket.
 |
| Kirschlag a várdomb oldaláról nézve |
 |
| Kirchschlag kálvária a várdomb oldaláról nézve |
A lábnyomaink mentén
tarka virágok pompáztak.
Az oldalkapun ingyenesen belépve a külső várudvarra
vércsék hallatták a hangjukat, miközben az égen köröztek. A fészküket egy
kiesett tégla helyén lévő lyukba rakták.
 |
| Kirchschlag : vár és városfal összeérése a várdombon |
 |
| Kirchschlag : tető alá hozott ismertető termeivel a háttérben |
 |
| vércse a fészkén a kirschlagi vár falában |
A vár határőrvárként épült 1180-ban, de a most látható falak már nem
azok, mert 1320-tól egy másikat emeltek a helyébe, amelyet a török fenyegette időkben tovább bővítettek. Magyar tulajdonban is volt egy örökösödési háború
eredményeként IV. Béla királyunk idején 1252-től 8 éven át. Majd a már romosodó
vár örökség útján a Pálffy családhoz kerül 1657-től 1848-ig. Némelyik tető alá
hozott bástyában szöveggel és képekkel szemléltetik a vár múltját, régészeti
feltárását, állagmegóvását. Magyar nyelvű tájékoztatót is kihelyeztek. Nem
hiába, mert állítólag úgy, mint Lékán itt is hazánk fiai adják a turisták
legalább felét.
 |
| a kirchschlagi vár magyar leírása |
A gerendák között egy denevér pihent lógva, amit észre sem
vettem volna, ha nem piszkította volna le a kövezetet. Kirchschlag vára
bevehetetlennek bizonyult több alkalommal is, mivel sem a törököknek, sem a
magyaroknak nem sikerült. Sikertelenül ostromolták 1605-ben Bocskay, 1621-ben Bethlen
Gábor csapatai és a kurucok 1703-ban.
 |
| a Szent György várkápolna maradványa és emléktáblája |
 |
| Kirchschlag |
Említést érdemel az 1921. szeptember 5-ei
ütközet is, amelyet a nyugat-magyarországi felkelők vívtak egy osztrák
századdal hazánk megcsonkítása ellen. Ennek 21 magyar és 10 osztrák áldozata
volt.
Miután a vár belsejének csupasz falai mentén is körbejártunk, átsétáltunk
a szomszéd domb magányos tűztornyába. Úgy tűnt, hogy nem renoválták, hanem
eredeti kövekből újraépítették. Fémrácsos tolóajtóval védekeznek a galambok
beköltözése ellen. Innen még magasabbról gyönyörködhettünk Ausztria
szépségében.
 |
| Kirchschlag tűztorony |
 |
| Kirchschlag vára a tűztoronyból nézve |
 |
| Kirchschlag vára és a város a tűztoronyból nézve |
A parkolóhoz visszatérve
a városka központját indultunk felderíteni. A városi hivatal épületén jókora
nemesi címer látható a kapu boltozata felett. A Harmincéves háborúban
győzedelmeskedő császári tábornok Hans Christoph III. von Puchheim építtette
udvarházának.
 |
| Kirchschlag városi hivatala |
 |
| Kirchschlag : Puchheim nemesi címer |
Mellette egy a múlt század elején épült másik címeres épület,
amelyhez udvart kerítő magas fal csatlakozik a Habsburg császárok mellszobrával.
 |
| Kirchschlag : császári szobrok |
Kis hídon megyünk át a Zöbernbach vizén, amely a Gyöngyös (Güns) patak vizét
táplálva folyik át Magyarországra. Egykor itt húzódott a várost védő fal, amelyből
még látni valamennyit.
A túlparton csúcsosodik a késő gótikus, XV. századi
erődtemplom. A Kirchschlagot 1488-tól birtokló Mátyás király adott megbízást a
templom oldalhajójának építésére, a magyar hívek számára. Ezt a részt ma is
Magyar templomnak nevezik. Itt látható a máriapócsi kegykép másolata (1761, a
Mária-oltáron), és a kőszegi Kéry György főoltárképe (1675). A településen
áthalad a Mariazelltől Csíksomlyóig tartó zarándokút.
 |
| Kirchschlag régi ház |
 |
| Kirchschlag : Keresztelő Szent János katolikus templom |
 |
| Kirchschlag : Keresztelő Szent János katolikus templom |
 |
| Magyar templomnak mondott templomhajó Kirchschlagban |
 |
| Kirchschlag felújításra váró régi háza |
A Főtér (Hauptplatz)
házai között a városi hivatal és a rendőrség épületén kívül egy élénk kék
fogadó viseli magán a múlt stílusát.
 |
| Gasthof zum Bräuhaus Kirchschlag |
 |
| Kirchschlag Hauptplatz: Szent Kristóf az utazók védőszentje |
A közelben a SPAR üzletben némi hasznos cikkek vásárlásra tértünk be. Magyar szót itt is hallottunk, hisz turistaként, vagy
dolgozni sokan átjárnak tőlünk.
Megpakolt
csomagtartóval a meredek dombok irányába Stang falun át Burgenland határára
hajtottunk. A Répce hídján túl Markt St. Martin nevű párházas település már a
történelmi Magyarország területén van. A további
emelkedők és szerpentinek alacsonyabb sebességfokozat váltására
kényszerítettek. Az egykori Sopron vármegyei Lánzsér (Landsee) falun
átgurultunk, mivel csak a határában álló várára voltunk kíváncsiak. A kavicsos parkolóban némi táplálékot vittünk
be a szervezetünkbe. A vár első kapujában váltható meg a belépőjegy. Felette az 1668-as évszám van rávésve.
 |
| Lánzsér (Landsee) Esterházy vár |
A második
kapuhoz széles fahídon jutunk. Ezt követően a
falakat több helyen el nem távolított bokrok, fák lepik el, amik gyökereikkel
tovább pusztítják a falakat.
 |
| Lánzsér (Landsee) második várkapu |
 |
| Lánzsér (Landsee) második várkapu belülről |
A tájékoztató táblákon itt is van magyar szöveg.
A göttweigi apátság okleveléből
következtetve már a lakótorony 1158-ban létezett. Az évszázadok során hatalmas várkomplexummá
bővült. Folyamatosan építették és alakították. A XVII. században fejeződtek be
a munkálatok, ekkor készült el benne a Szent Miklós kápolna is. Kalandos tulajdonlások
után 1624-től az Esterházy-család birtokában van. A várban hét torony lehetett,
köztük harangtorony, óratorony és két lőportorony is. A három részre tagolt
épületegyüttesben több várrész is volt. Felvonóhidakon és négy kapun lehetett
bejutni a három fallal és két árokkal védett várba. Bevehetetlen volt.
Pusztulását végül egy tűzvész okozta a XVIII. században.
 |
| Lánzsér (Landsee) negyedik várkapu kívülről |
 |
| Lánzsér (Landsee) negyedik várkapu belülről |
A lakótoronyról
fantasztikus kilátás nyílik a környékre, a hegyekre, a Fertő - tóra. Itt forgatták 1993-ban „A három testőr”
című filmet.
 |
| Lánzsér (Landsee) : panoráma a lakótorony tetejéről |
A vadregényes romoktól
Lánzsérújfalun (Neudorf bei Landsee) keresztül ereszkedtünk le a völgybe a Soproni-hegység nyugati
feléhez.
 |
| Lánzsérújfalu (Neudorf bei Landsee) |
 |
| Lánzsérújfalu (Neudorf bei Landsee) |
 |
| Lánzsérújfalu (Neudorf bei Landsee) |
Több patak – köztük a Csávai patak (Schwarzenbach) - is a Répce felé
tartva folyik erre. Tiszta vize Kaboldon (Kobersdorf) a főutca mentén a vízivárnak
adott nagyobb védelmet, amikor az még teljesen körülfolyta. A szomszéd utcában
parkoltunk le. Tudtuk, hogy nem látogatható, mert azt a magántulajdonos nem
teszi lehetővé. Fényképezőgépeinkkel sétálva nagy kört tettünk meg, hogy a
növényzet takarásában valahol rést találjunk a dicső épület megörökítésére.
 |
| Kabold (Kobersdorf) |
 |
| Kabold (Kobersdorf) kastély ablakok |
 |
| Kabold (Kobersdorf): vizesárok a kastély körül |
A soproni Botus fia Pósa
comes építtette 1222 és 1229 között. Bővíti és gótikus stílusúra alakítja át 1482-ben a Weißpiach család. A törökök 1529-ben lerombolják, ezután reneszánsz
stílusban építették újjá. A Kéry család 1654 és 1656 között barokk várkastéllyá
építtette át. A török 1683-ban újra lerombolta. Az Esterházyak építtették újjá
1704 után. A második világháború után súlyos állapotban levő várnak már
lebontását tervezték, amikor 1963-ban megvásárolta a Bolldorf-Reitstätter
család, akik eredeti állapotában építették újjá. Legértékesebb része a XIII.
századi eredetű várkápolna, amelyben 1430 körül készített gótikus freskókat
tártak fel. Itt található az a címerábrázolás, amelyből a mai tartományi címert
megalkották.
Kaboldot nagy árvíz
sújtotta 1895-ben, amely 19 emberéletet követelt és 30 házat elpusztított. Erre
a nagy katasztrófára emlékeztet egy kis tábla a vízivár kapuján.
A vizesárok helyén lovak és kecskék tartották karban a növényzetet.
A főbejárattal szemben
áll a felújítás alatt lévő zsinagóga. Kaboldon 1528-tól sok zsidó is élt, akik
Sopronból menekültek ide. Legnagyobb számban 1828-ban 746 zsidó lakosa volt, de
1934-re 172-re esett vissza. Zsinagógájukat 1860-ban építették fel. A német csapatok 1938-as bevonulása után a
zsinagógát súlyosan megrongálták, de átvészelte a náci időket. Nagy
szorgalommal újjáépítették, de mára megint renoválni kell.
 |
| Kabold (Kobersdorf) : zsinagóga |
A zsidótemető a falu
másik részén, az erdő mentén található.
 |
| Kabold (Kobersdorf) : zsidótemető |
A városka széli
magaslaton áll a Szent Miklósnak szentelt római katolikus templom, amit
1728-ban építettek, a korábbi erődtemplom helyén.
 |
| Kabold (Kobersdorf) Szent Miklós katolikus templom |
 |
| Kabold (Kobersdorf) katolikus templom |
Kaboldot az 1783-ban
épült evangélikus temploma irányában hagytuk el.
 |
| Kabold (Kobersdorf) evangélikus templom |
 |
| Kabold (Kobersdorf) |
A Kabold név kapcsolatban
van a Schwartzbach pataknak régi Kobula (szláv) nevével. Ezen patak felsőbb
szakasza mellett fekszik még Felsőpéterfa (Oberpetersdorf) és a már
alsó-ausztriai Feketevár (Schwarzenbach). Még ebbe a két településbe néztünk be
rövid időre.
 |
| Felsőpéterfa (Oberpetersdorf) evangélikus népiskola |
 |
| Felsőpéterfa (Oberpetersdorf) evangélikus népiskola |
 |
| Felsőpéterfa (Oberpetersdorf) |
Kabold környékén már az
i.e I. században kelták éltek. A népvándorlás korában germánok, avarok, szlávok
uralták a vidéket. Pannonia magyar megszállása után a vidék a gyepűrendszer
része lett.
 |
| Schwarzenbach köszönti Önt. |
Feketevár Árpád-kori vár. Szabadon látogatható.
A vár nagyon romos állapotban van, a területét visszahódította a természet, a
belső udvar törmelékes, nincsenek kiépített járdák és lépcsők. A bejáratnál
tábla is figyelmeztetett minket az omlásveszélyre, ezért óvatosan mozogtunk a romok
között.
 |
| Feketevár (Burg Schwarzenbach) |
 |
| Feketevár (Burg Schwarzenbach) |
A magyarok 896-os
államalapítása után, 900 körül foglalták el az Őrvidék területét, aminek a
nyugati határa ekkor még az Enns folyó volt. Csak az X.-XI. századforduló óta
húzódott keletre a Lajtáig a magyar határ. A középkor folyamán, a magyar
királyok, az osztrák hercegek és a német-római császárok közötti gyakori
háborúskodások során a terület egyes várai hosszabb-rövidebb ideig osztrák
kézen voltak. Feketevár sajnos végleg osztrák kézen maradt, ezért ma is Alsó-Ausztriában
található. A várat megközelítőleg a XII. század végén, vagy a XIII. század
elején építették az osztrák betörések ellen létrehozott nyugati végvárrendszer
részeként. Írásban először 1254-ben említik meg a IV. Béla és II. Ottokár cseh
király között kötött budai békeszerződésben. Sopron és Vas vármegyei ispán Rátót
Leusták seregei 1337-ben bekerítették és visszafoglalták. Feketevár 1362-ben, a
budai béke értelmében lett a Német-római Császárságé. A XVI. század elején a
várat kastéllyá építették át, de a régi falakat megtartották. Az Esterházy
család tulajdonába 1680-ban került és még most is az övüké. A hivatali
központjukat 1800 körül áthelyezték innen és ez az egykor pompás építmény
romlásnak indult.
Egynapos tartalmas
kirándulásunkról innen indultunk haza. Ahogy beálltam a garázsba sötétedéskor egy
17 órán át tartó folyamatos esőzés kezdődött el, ami következményeként Zalában és
Somogyban nagy árvizek keletkeztek.
Források:
