2019. szeptember 13., péntek

Heves megyei kiruccanás 2. rész: Parád és környéke, a siroki vár

A bükkszéki régi parasztházban jól kialudtuk magunkat az éjszaka. 



A környék megismerését tűztük ki célul mára. A reggelit követően úgy kilenc óra körül ültünk az autóba. A Mátra felé Recskre kanyarogtunk. A falun keresztül a főutat átszelő vágányon átgurulva fordultunk balra. A kereszteződésben, muskátlis környezetben egy csille áll, amely az ércbányászkodás emlékét őrzi. 


Most is folyik a munka, de más eszközökkel. Ezt bizonyítja, hogy az egykori kommunista kényszermunkatáborba tartva az erdős dombon megrakott teherautókkal találkoztunk. Az Államvédelmi Hatóság által szovjet mintára működtetett mintegy 100 internáló- és munkatábor leghirhedtebbje itt volt a Csákány-kő területén 1950 októbere és 1953 ősze között. 


A néhány kiállítóteremből és tárgyi emlékekből álló emlékhelyen egy videó kíséretében az egykori gyötrelmekről szerezhettünk tudomást.  






recski barakk



Recsk másik részében áll az 1890-es években épült 26 szobás Barkóczy kastély. A háború után több funkciója is volt. Az 50-es években az ÁVH főhadiszállása, majd különböző állami intézmények működtek itt. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható.




A főútra visszatérve Parád előtt fordultunk délre az Ilona patak vízeséséhez. A szűk, de aszfaltozott úton a Károlyi kastély mögött a Rákóczi fa mellett több km-t is lehet az erdőben haladni.  


Parádfürdő az 1960-as években


A Szent István csevicekút túloldalán az autókat kötelező otthagyni, mert innen már csak gyalogosan élvezhetjük a Mátra szépségét. A vulkáni és üledékes képződmények határán a környéken nagyon gyakoriak a szén-dioxidot és kén-hidrogént tartalmazó természetes ásványvizet adó források, amelyeket a helyi népnyelv "csevice"-ként emleget. Negyed vödörrel felhúztunk kortyolni és a palackjainkat megtölteni. 

Szent István csevicekút Parád

Az erdei ösvényen az Ilona patak mentén igyekeztünk a vízeséshez. Foltos salamandrát is láttunk, amely léptünkre furamód nem riadt meg. 


A völgy végében a kidőlt fákra csurog 10 méter magasból hazánk legnagyobb természetes zuhataga. A hollandok, dánok irigykedhetnek miatta, mert náluk még ekkora sincs. :-)





Ilona - völgyi zuhatag

A főútra ismét visszatérve a parádfürdői Cifra Istálló és Kocsimúzeumba tértünk be. Ez Ybl Miklós tervei alapján épült 1880-ban eklektikus stílusban. A kiállítás, a kerék feltalálásától, a díszes főúri hintókig átfogó képet ad a kocsikészítés történetéről. Sajnos már lovak nincsenek.

Cifra Istálló és Kocsimúzeum Parádfürdő



Cifra Istálló és Kocsimúzeum Parádfürdő



Ebédünket a szemközti parkoló szélén álló egyik büfében fogyasztottuk el. Innen sokat nem kellett gurulnunk, hogy Parádra érjünk. A Szent Otilia katolikus templomnál parkoltunk le. 

Parád Szent Otilia katolikus templom

A főút mentén több népi építészeti jelleget megőrzött házat is látni, de a legrégebbi az úgynevezett Palóc ház egy kissé beljebb van. 





Az 1770-es években épült, a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke. A portán megtalálható a szintén zsilipelt technikával készült csűr is. Ez választja el az udvart a kerttől, amely az úttal párhuzamosan épült. Három részről nyitott, szérűként használták, kocsit, szerszámokat, földműveléshez szükséges eszközöket tároltak itt. A jobb oldali részén található az istálló.




A főúton még érdemes Parádsasvárra is átgurulni. A motorosok viszont ezt a szakaszt imádják tesztelni. Száguldozásaikkal nagyon zavarják az autósokat. A Károlyi kastély előtt az egyik kanyarban parkoló van kialakítva, ahol egy söröző és a palóc piac található. A szállodává átalakított úri építménybe viszont csak a szobát bérlőknek van bejárásuk. 


Szembe vele a Hubertus vendéglő hasonló stílusban épült.


Tovább nem mentünk. Bükkszék felé igyekezve a Tarna menti siroki várban töltöttünk a délutánból egy órát. A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a XIII. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. (Sirok neve is a szláv széles „široký” szóból ered.) Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár lett. A XIV. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult. A köveit szokás szerint jórészt elhordta a lakosság építkezésre. Az alsó kaputól jól kövezett feljáró vezet a kapubástyához. 





A belépőjegyet megváltva az egyenetlen felületű alsó várudvarba léphettünk. A bástyák alatt a tufába vájt különböző járatokban görnyedve haladtunk. 





A török kori élet viseletére felöltöztetett figurák és néhány régészeti anyag látható a kiállítóteremben.





felújított siroki parasztház

A napunk záróprogramjaként a bükkszéki fürdőben merültünk meg, amely többféle hőfokú kültéri és beltéri medencékből áll. Mi a gyógyvízben tartózkodtunk a legtöbbet.


Az 1937-es olajkutatás során nem csak olajat, hanem mellékesen 40 C fokos termálvizet is találtak.  Gyógyhatással bír így hamarosan strandot is nyitottak hasznosítására. A fürdőzésen kívül ívókúrákra is jó, amit palackozott formában Salvus néven forgalmaznak. A polgári kormány 2012-ben jelentős beruházással támogatta az új, egész évben működő termálfürdő épülését, amelyben a gyógyvizes mellett élmény- és gyermekmedencék is helyet kaptak.


az olaj helyett gyógyvíz tör fel Bükkszéken