Már negyedszerre választottuk az őszi pihenésünket Dél-Tirolban. A 94 lovas kis Suzuki Wagonommal négyen indultunk el. A csomagjaink kényelmesen elfértek, mert a tetőboxot is felraktam.
Először az osztrák A2-es autópályáról pár km-t a karintiai Griffenbe kanyarodtunk le. A 130 méteres mészkősziklán álló várrom hivalkodóan csábított minket arra, hogy megnézzük. A várat a bambergi püspökök építtették 1124 és 1148 között. A templomhoz közel álltunk le. A fém lépcsőn és ösvényen megizzadva értünk fel az étteremhez. Ezt a saroktoronyból alakították ki. Mellette az üvegpadlós panorámaerkélyből is beláttuk a lenyűgöző tájat. A szellős várdombon egyéb épület, múzeum nincs.
Visszatértünk az 1861-ben épült templomhoz, aminek ajtaja szerencsére nyitva volt.
A várdombban egy kis barlang is található, ami pár perc alatt idegenvezetővel bejárható. Ennek nincs kapcsolata a várral. A jegyet a templomtoronynál a látogatóközpontban lehet megvásárolni. Itt vitrinben barlangi leletek, mosdók, ivókút és kis ajándékbolt is van. A barlang látogatása munkavédelmi sisakok osztásával kezdődik. Több helyen is alacsony átjárókon kellett átbújnunk és bizony koppantak a sisakjaink a sziklákon. Őskori emberi és állati leletek bizonyítják, hogy a barlang egyes részeit már a kőkorszaki vadászok is ismerték. Ezt hivatott bemutatni egy itteni vitrin és egy kőkorszaki figura, aki éppen melegszik a tűznél. A barlangot a középkorban elfeledték, járata eltömődött. Az emberek 1945 tavaszán a légiriadó idejére megfelelő menedéket keresve fedezték fel újra.
A nézelődés után a macskaköves templom tér túloldalán a remek török gyorsétterembe beülve jól laktunk kebappal.
A település szélén áll a háborús golyónyomokat is magánviselő 1236-ban alapított premotrei kolostor, amely 1786-ig működött, amikor II. József császár egyházi reformjai során feloszlatták. A többségében felújítást igénylő épületkomplexum magva egy késő román stílusú bazilika, amelyet temető és gótikus védőfal vesz körül, északnyugati részén pedig barokk stílusú kolostorépületek találhatók.
régi plébánia templom Griffen
Utunkat az autópályán folytatva újabb pihenőre a Villachhoz közeli Ossiacher tó melletti Landskron várához kanyarodtunk. A sorompón a felvidéki őr egészen a várkapunál lévő felső fizetős parkolóig engedett fel minket. A kilátás lenyűgöző innen 677 m magasból. A középkori bástyákban éttermek a várudvar pedig nagy testű ragadozómadár állatkertet rejt számos egyedével.
A szomszédos erdőben kialakított Majom-hegyen mintegy 180 japán makákó él természetes körülmények között. A 4,5 hektáros parkot 1996-ban hozták létre a számukra. Vezetett, csoportos túrán kijelölt úton nézhetjük meg a majmok mindennapi életét. Az emberektől nem tartó makik egészen közelre merészkednek, de egyáltalán nem agresszívak, nem kell tartani tőlük. Anyjukba csimpaszkodó kicsiket mindig látni. A program egyik fénypontja, az etetés. Az állatgondozó folyamatosan etette sétánk közben a majmokat, sőt még a medencéjükbe is bedobott gyümölcs darabokat, hogy azokat úszva szerezzék meg. Az almagépnek mondott szerkezetből a majmok találékonysággal tudják csak kijátszani az almát. A telet is jól bíró majmok áprilistól novemberig láthatók a közönség számára.
Utunkat az A10-es autópályán, majd Spittal an der Drautól a 100-as főúton folytattuk.
Kelet-Tirolban Lienz városa előtt az egykori római Aguntum részben feltárt romjai felett halad a főút. Leálltunk itt is nézelődni. Krisztus előtt 50-ben alapították ezt a kereskedővárost. Fénykorát Claudius császár idején élte. Itt haladt át a Via Claudia Augusta, amely a mai délnémet területeket (Augsburg) kötötte össze Itália északi részével. A kültéri maradványok megtekintése után a múzeumba is bementünk. A belépőjegyet adó férfi néhány hasznos mondatot is elmondott magyarul erős osztrákos akcentussal. A kiállítás anyagát végignézve római öltözékeket is felpróbálhattunk, csak éppen az ókori lábbelik hiányában túracipőnkben furcsán néztünk ki, de ezt a fotókról lehagytuk.
Kelet-Tirolban még két helyen álltunk meg csupán egy percnyire, hogy távolról a Heinfels várat fotózzam le és a két muskátlis házat Arnbach faluban.
Szállásunk ugyanabban a csodálatos hatalmas ehrenburgi (Casteldarne) alpesi házban volt Dél - Tirolban, mint már három alkalommal.
Ehrenburg Peskoller ház
A barátságos idős házigazda házaspár a három szintből a középsőben lakik az alsó és felső pedig a turistáknak van kényelmesen kialakítva. Az idén a tetőtéri lakosztályokban kaptunk helyet, ahonnan a falura és a környező hegyekre van remek kilátás. Belépéskor a szívélyes fogadtatás után házi akácmézet adtunk ajándékba. Szokásunk szerint előre fizettünk, mert az már nem veszhet el vagy nem lophatják el valahol tőlünk.
utazások
2026. szeptember 14., hétfő
Irány megint Dél - Tirol (Süd - Tirol)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






