Régi tárcsás mosógépet és
centrifugát hirdettem meg eladásra, amelyre a jelentkező kérte, hogy autó
hiányában vigyem el neki Padragkútra. Megegyeztünk. A Bakonyon keresztül az
Ajka melletti faluban boldogok lettek az érkezésemre. A háromgyermekes szegény
magyar anyuka az elromlott masina helyett másikat kapva ismét moshatta a család
ruháit. Hazafelé egy másik utat választottam, át a Bakony gerincén. A Kab-hegy
délnyugati lábánál, az Ajka–Nagyvázsony közti közút mellett egy patkó alakú
völgyben olyan párházas falucska rejtőzik, ahol a férfiak, de még a nők is öcsinek
mondják magukat. Ez nem egy különös szóhasználat, csupán a község nevéből Öcs
ered. Lekanyarodtam a három kopott templom közötti szűk, de rendezett utcáiba. A Magyar Falu Program keretében friss aszfalt burkolatúak. Sok
látni való nem volt, de megállapítottam, hogy aki nyugalomra vágyik, annak itt
lenne érdemes házat venni. Eladó táblát viszont alig láttam.
 |
Öcs panorámája |
 |
Öcs falucska házai fentről |
 |
Öcs buszmegálló |
 |
Öcs buszmegálló elölről |
 |
Öcs népi jellegű ház |
 |
Öcs népi jellegű ház |
 |
Öcs református templom |
A
településről az első írásos feljegyzés 1278-ból származik. Öcs egytelkes nemesek
faluja volt, de 1828-ra megváltozott a helyzet. Olyan nagy volt a beköltözött
házas és házatlan zsellérek száma, hogy ezek váltak uralkodóvá. A település
többször volt lakatlan. A XVII. században többször puszta. A XVIII. században
alakult ki a településen a négy felekezet. Ekkor lakói: 400 római katolikus,
301 evangélikus, 200 református, 150 zsidó hitű. A településen mindhárom felekezetnek
saját temploma van. A zsinagóga jelenleg lakóház. Területének fele erdő a többi
szántó, rét, legelő, mocsaras terület. Ajka iparosodása nagy hatással volt a település
népességének fogyására.