A Balaton térségéből a Suzukimmal Sopronba gurultunk, hogy
onnan vonattal Pozsonyig – Pressburgig - Bratislaváig utazzunk tovább. Bécsen
át óránként indulnak direkt járatok. A hármas határon fekvő Pozsony átnyúlik a Duna jobb
partjára Ligetfalura (Petržalka, németül Engerau) is. (A magyarok számára gyászos emlék ez a
városrész, mert tömeges kivégzések voltak itt néhány héttel a második világháború
befejezése után, amelyek 1945. június 20. körül kezdődtek, azt követően, hogy
megérkezett Pozsonyba a csehszlovák hadsereg.) Az itteni vasútállomásról Bratislava
Petržalka (Pozsonyligetfalu) gyalogosan indultunk a városközpontba.
 |
| Bratislava Petržalka (Pozsonyligetfalu) vasútállomás |
A hatalmas lakótelep egykor kertes városrész volt. Egy szép németes jellegű ház maradt meg a főbejárattal szemben, ami parányi hagyatéka az egykor teljesen német lakta területnek.
Pozsony elővárosa, akárcsak maga a város 1919-ig Magyarországhoz tartozott, majd Pozsonnyal együtt Csehszlovákiához csatolták. Az 1938. március 12-i Anschluss, azaz Ausztria németek általi annektálása után Németországnak közös határa lett Magyarországgal, így Hitler az 1938. november 2-i Első bécsi döntés keretében Pozsony elővárosát Pozsonyligetfalut (Engeraut) és Dévényt a birodalomhoz csatolhatta.
A jelképnek számító „UFO
hídon” keltünk át a Dunán. Valójában a híd feszítőkábeleit összetartó pillér
tetején lévő kilátóról kapta a becenevét.
 |
| az UFO híd |
Az UFO híd helyén állt az 1825-ben épített hajóhíd
(pontonhíd). Az átkelés rajta korlátozott volt, mert a jégzajlás idején nem
lehetett használni.
A vár alatt a Duna
mentén ma nincsenek épületek, csupán autóút és bozótos, elkerített telkek. Az
egyutcás Vödric épületeinek többségét 1960 körül elbontották, majd helyét az új
híd építésekor 1970 körül felszámolták. A 2010-es évektől az újbóli beépítése modern
házakkal elkezdődött, de nem ért véget.
 |
| Pozsony látképe az UFO hídról |
Alattunk uszályok tolták terhüket, de
turistahajókat még kikötve sem láttunk. (A folyó fodrai alatt lehetnek
maradványai III. Henrik német – római császár hajóinak, amelyek 1052-ben hozták
a második pozsonyi csatában a támadó sereg utánpótlását, de azokat Zotmund
megfúrva elsüllyesztette.)
 |
| uszály a pozsonyi UFO híd alatt a Dunán |
Az egykori zsinagóga helyére ér le a híd másik
lejárója, amit az építése előtt 1969-ben bontottak el. A vasbetonszerkezet ezen fele már
gondozást igényelne. Pár lépésre a Hal téren (Rybné námestie) áll a Szentháromság szobor.
 |
| Szentháromság szobor a pozsonyi UFO híd tövében |
A várdombnak vettük
az irányt. A Zsidó utca alsó végén lévő „Jó pásztor háza” 1760 körül épült,
amely feltűnően keskeny. A sarkán lévő kis szobrocskáról kapta a nevét. Óragyűjtemény
tekinthető meg benne.
 |
| a jobboldali házsort lebontották az óvárost átszelő út miatt a csehszlovák időkben |
 |
| Jó pásztor ház |
A lépcsőkön, a felújításra váró Szent Miklós templom mellett értünk fel a várudvarra. A várnép számára épült 1664-ben egy régebbi helyén. Ma ortodox templomként működik. A Zsigmond
kaput ki kellett kerülnünk, mert ott tereprendezés folyt. Helyette a Miklós
kapun értünk be a négytornyos várpalotához.
 |
| felújításra váró Szt. Miklós templom a pozsonyi várhegy lejtőjén |
 |
| a Váralja - Schlossgrund Pozsonyban |
 |
| Miklós kapu Pozsony |
Fehér falai vakítóan verték vissza
a Nap sugarait. A bástyákról a Duna, a híd és Ligetfalu kockaházai tárultak
elénk. Megannyi turista tolongott a panorámáért.
A Dísztérről a I. Szvatopluk lovas
szobra mögött a főkapun át lehet a belsőudvarra jutni. A morva fejedelemnek a
legkisebb köze sincs a monumentális épülethez. Erősen politikai indíttatásból 2010-ben
állíttatták a szobrát, amelynek talapzatán kezdetben az "ószlovákok
királya" felirat volt olvasható.
Advent lévén az ideiglenes karámban
bárány bégetett egy szamár és egy jerke mellett miközben néha a belógó fenyő
ágait rágták.
A belépőjegyet adó az irodában és az ellenőrzője a múzeum ajtajában
is magyar nemzetiségű volt. Sajnos szlovák, angol, német feliratok mellett
magyarul semmi, pedig Szlovákia lakosságának tíz százaléka és a turisták harmada is
magyar. Végig jártuk a termeket, amik nagyon szerény kiállítási anyaggal
rendelkeznek, de magyar vonatkozású téma elvétve akadt, pedig több, mint ezer
évig Magyarországhoz tartozott ez a koronázó város. Augustus cézárt bronz
alakban fontosabbnak érezték megörökíteni a szlovákok, mint egy magyar vonatkozású
személyt. Az időszámítás kezdete körül a várdombon római őrtorony vigyázott a nagy
birodalom nyugalmára.
A mohácsi csata után pár évvel a vár délnyugati tornyában
őrizték a magyar koronát. Háromnyelvű utaláson kívül semmi bemutató anyag vagy fénykép nem
emlékeztetett bennünket erre.
A nemzetközi grafikai kiállítás sok helyet vett
igénybe.
A Bécsi kapun léptünk ki a vár külső udvaráról, de még előtte egy adag
gulyást ettünk az adventi vásár bódéjánál, amit magyarul szolgáltak ki.
 |
| Korona-torony Pozsony |
 |
| Bécsi kapu a pozsonyi várban |
Az első világháború után felvetődött
a magyar uralomra emlékeztető 1811-ben leégett pozsonyi vár romjának teljes
eltüntetése, hogy helyére állami hivataloknak vagy egyetemnek emeljenek épületeket.
Az eredeti tervekkel ellentétben mégis 1953-ban a vár újjáépítéséről döntöttek.
 |
| a pozsonyi vár felújítása 1953-tól |
Az óvárost átszelő négysávos út túloldalán a gótikus Szent Márton dóm vagyis a
koronázó templom áll. A városfal visszabontásával tágasabb teret alakítottak ki
köréje, ami sok régi építmény kárára volt.
 |
| a városfal és a koronázó templom |
 |
| Szent Márton dóm Pozsony |
Egy 1221-ben épült háromhajós román stílusú templom helyére épült 1314 -ben. Mátyás király idején tovább bővítették. Neogót tornya 1877-ben készült el csúcsán a koronával. Magyarország harmadát megszállt oszmánok miatt, de még kiűzésük után is 1563 és 1830 között itt koronázták meg uralkodóinkat a Habsburg - házból. Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet.
 |
| mellékoltár a Szt. Márton dómban |
 |
| Habsburg IV. Károly |
 |
| Alamizsnás Szent János kápolna (1732) |
 |
| Szt. Márton huszár ruhás szobra (1734) |
A XIII. századtól a bajor hospesek betelepedésével elkezdődött a város polgárosodása és német jellege. A lakosság többségét 1919-ig ők adták.
A várhegytől a négysávos úttal elvágott óvárost jártuk be. A kettős falrendszerből alig maradt pár száz méter. Az 1633-ban Pázmány Péter jóvoltából épült egykori jezsuita gimnáziumot és kollégiumot védte.
 |
| egykori pozsonyi jezsuita gimnázium és kollégium |
Mögötte számos általam a XVI. századinak vélt ház rejlik, amelyek még pár éve förtelmes lepusztultságukkal riasztották el a turistákat. A vakolatok alól előkerült festményeket megmentették. Néhol a régebbi ablakok és ajtókeretek részleteit is meghagyták.
A Pázmány (Prepoštská)
utcából a Zichy palotánál értünk ki a Mihály (Michalská) utcára.
 |
| Pázmány Péter utca (Prepoštská ulica) |
 |
| A Zichy palota a Mihály utcában |
A város egyik
lényeges szimbóluma a Mihály – kapu áll a végében. Messziről szembetűnik
jellegzetes zöld rézcsúcsa. A várost ölelő fal négy kapujából ez az egyetlen északi
maradt fenn. A XIV. század végén építették. Nevét az előtte lévő településről
kapta, ahová a kapu vezetett. A nyolcszögletű felső rész 1511-1517 között
épült. Mai barokk stílusú alakját 1753-1758 között kapta, a Szent Mihályt
ábrázoló szoborral együtt. A toronyban fegyverkiállítás tekinthető meg.
A Segner-házat a XVII. században Andreas Segner gazdag
kereskedő építtette északi reneszánsz stílusban.
 |
| Segner-ház Pozsony |
Balra a
Bástya utca, amely a legszűkebb és egyben a legrégebbi utcája Pozsonynak.
A Pozsonyi Csárda a saroktornyos épületben fogadja a vendégeit a boltívvel szemben.
 |
| Pozsonyi Csárda |
Jobbra
a Lakatos (Zámočnícka) utcából a hasonló korú házak mentén értünk a ferencesek
kolostorához. A csehek feletti morvamezei győzelem
örömére IV. László királyunk alapította 1290-ben, viszont 1297-ben szentelték fel. A templom külső kapuja nyitva volt, de a belső vasrács már zárva.
Azon keresztül tudtam csak a belsejét megörökíteni. A XIV. században a templomhoz kolostor is
épült. Kezdettől fogva itt volt Magyarország legrégibb ferences rendtartománya.
Tizenkilenc Habsburg-házi magyar király 1563-tól 1830-ig itt ütötte
aranysarkantyús lovaggá az arra érdemes nemeseket, mindjárt a koronázási
szertartás után. A templom eredetileg gótikus hajóját a Pozsonyt 1586-ban és
1590-ben sújtó földrengések után reneszánsz stílusban építették újjá.
A ferencesek mögött az Orsolya - szüzek temploma,
zárdája, elemi iskolája és tanítónőképző intézete. A mai épületet gróf
Esterházy Imre érsek építtette 1731-ben. A hozzá tartozó egyszerű templom eredetileg
az evangélikusoké volt, ami 1640-ben épült. Ezt az apácák 1672-ben kapták meg.
A ferences templom főbejáratával szemben emelkedő,
látványos palotát Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768-1770 között. Két
kocsibehajtó kapun is bejuthatunk az udvarra. A palotának fennállása alatt
számos ismert nemesi családbéli tulajdonosa volt. Birtokolta gróf Csáky Imre,
gróf Nyáry Károly - az ő családi címere díszíti a főhomlokzat timpanonját - és
végül "utolsó" tulajdonosa, akiről az épületet ma nevezik: gróf
Mirbach Emil. A palota most a város
képzőművészeti galériájaként működik.
 |
| Spech / Csáky / Nyáry / Mirbach palota |
A jezsuita templomnak az evangélikusok
kezdeményezésére és adakozásából 1636 -ban tették le az alapkövét a Fő tér
szélén. A nádor kikötötte, hogy nem lehet tornya. A jezsuitákhoz 1672 tavasza
után került, miután azt az evangélikusoktól elvették.
A Templom
(Kostolná) sikátor választja el az óvárosházától, amely tornya templomszerű.
Alsóbb szakaszán gótikus ablakokon jön be a fény, de feljebb már teljes barokk
az óra és a rézsüveg. Eredetileg egy XIII. századi román stílusú erődített
lakóház állt, amely a város előkelői közé tartozó egyik család tulajdonát
képezte. A XIV. század végén a házat megvásárolta a város, hogy ott ülésezzen a
városi tanács. Idővel túl kicsinek bizonyult, és később a szomszédos házakat is
megvették és hozzáépítették. A nagyszabású késő gótikus átalakításokat követően
a pozsonyi városháza 1436-ban kezdte meg teljes körű működését az épület falai
közt. A XVI. században reneszánsz árkádsorral bővült az udvar, majd a barokk
korban történtek nagyobb átalakítások, bővítések, ekkor épült a ma is látható
torony. Mai végső formáját 1912-ben kapta. A benne található múzeum sok magyar
vonatkozású emléket őriz.
 |
| Óvárosháza Pozsony |
A Fő tér (Hlavné námestie) adventi tömegén
átfurakodtuk magunkat a középen álló Maximilián kúthoz. A város önállóságának
jelképének számít rajta Roland vitéz szobra. Az
1572-ben átadott kutat a Habsburg – házi I. Miksa magyar király parancsára
készült, elsősorban tűzoltás céljából. Az ő koronázásának napján 1563-ban
hatalmas tűzvész pusztított a városban, ami erre az elhatározásra késztette.
A Fő tér sarkán áll az Esterházy-palota (más néven
Kutscherfeld-palota), amelyben ma a pozsonyi Francia Intézet székel. Építtetője Leopold von Kutscherfeld volt 1762-ben, aki 1760-tól a Magyar Kamara
élén állt, és igazgatta a Habsburgok mosonmagyaróvári uradalmát. Vétel útján 1813-ban Esterházy Imre
gróf birtokába jutott.
A Fő tér sarkán és egy kissé távolabb is fém alakokba
botolhatunk. Itt fotózkodnak szinte tolakodva a turisták az 1930-60 -as évek
jellegzetes városi figurájával, a Schöner Nacival (alias Lamar Ignac), aki
közel negyven éven át reggelente elindult a városba szokásos sétájára, hogy
tökéletes úri eleganciával sorra járja Pozsony kávéházait, cukrászdáit.
Harminc méteren belül egy újabb fémbe öntött figura, a kukkoló csatornás ember. Leguggolva pózolnak mellette a világ minden részéről jött városnézők.
Az Óvárosháza mögötti Prímás tér (Primáciálné námestie) meghatározó épülete a
Prímás-palota. Miután a törökök bevették Esztergom városát is, az érsek
Nagyszombatra és Pozsonyba költözött. A Prímás-palotát az egykori püspöki ház
helyén Batthyány József bíboros és hercegprímás építtette 1778-ban. A magyar
katolikus egyház feje, az esztergomi érsek, a hercegprímások székhelyeként
1820-ig működik. Az épület tetején ma is
ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött.
 |
| Prímás-palota Pozsony |
Még húszpercnyi nézelődésre volt időnk, mert alkonyatkor
már szerettünk volna a soproni vonatra beülni. A téli nappal rövidsége miatt nem
minden nevezetességhez sikerült eljutnunk.
A színházat 1886-ban
Városi Színházként nyitják meg a Bánk bán díszelőadásával. A megnyitón részt
vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán miniszterelnökkel. Az ünnepségen
Jókai Mór is jelen volt (Lidércfény címmel „prológot” írt ez alkalomra), Erkel
Ferenc pedig személyesen vezényelte a Magyar Királyi Opera előadását. Az épület
jelenleg az opera és a balett székhelye. A színház előtt Tilgner Viktor
pozsonyi szobrász Ganümédész kútja. (Zeusz madár alakjában elragadja a szép
fiatal Ganümédész királyfit és felviszi az Olimposzra az istenek
gyönyörködtetésére.)
 |
| Városi Színház Pozsony |
A dóm alatt a Rudnay tér felé hagytuk el az óvárost. Ez egykoron a
koronázások felvonulási terének is volt mondható. Még korábban a székesegyház temetője
terült el ezen a domboldalon, de közegészségügyi okokból a XVIII. században
megszüntették. Reprezentatív lépcsőzetes átalakítását 1910-ben végezték.
 |
| Rudnay tér Pozsony |
 |
| II. Lipót koronázása 1790-ben |
Van még mit látni a koronázó városban, így biztos, hogy visszatérek.
Decemberben megfogadtam, hogy
még egyszer visszajövök Pozsonyba és megnézem azokat a részeit, amiket akkor
nem sikerült. Már a következő év (2020) január végén sor kerülhetett erre.
Az eljutást most másképpen
szerveztem. A Balatontól autóval Lébény – Mosonszentmiklós nevű vasútállomásig
autóztam, így Győrt kihagytam és vele az ottani parkolási nehézséget. A
személyvonattal Rajkáig utaztam, s perceken belül egy másikkal tovább, ami
Pozsonligetfaluig vitt. Közben a határ menti magyar faluban Rajkán sok szlovák
állampolgár lépett fel, akik hazánkból járnak be Pozsonyba dolgozni. Egyik
asszonyt megkértem, hogy segítsen busszal bejutni a belvárosba. Az aluljáróból
nem az állomás felőli oldalon jöttünk fel, hanem a Panónska cesta (Pannon út)
felől. Itt a megállóban az automatából jegyet vettem a hölgy segítségével és a
93-as busszal az UFO hídon át az elnöki palotához juthattam. Ez egykor a Grassalkovich
grófok kastélya volt, amely 1760-ban épült.
 |
| Grassalkovich kastély Pozsony |
Az előtte lévő macskaköves nagy tértől
a Karachon palota irányába indultam számos szép épület előtt a közlekedési
múzeumba.
 |
| Karachon palota |
A Palugyay palota palladiánus
stílusban épült. Egyszerre szolgált lakhely- és borüzemként, kiterjedt
pincerendszerével együtt. A XIX. század végén a közeli vasútállomással földalatti
borvezeték kapcsolta össze. Főleg reprezentációs célokra használják. Legutóbb
2002-ben újították fel.
 |
| Palugyay palota |
Még egy órám volt a nyitáshoz, ezért a vár alatti utcákban „kényszerültem”
nézelődni. A még magyar időkben épült emeletes házak tornyos sarkukról a
legszebbek. Látszik, hogy új gazdáik az utóbbi pár évben igyekeznek rendbe
tenni azokat. Sajnos két pusztulóban lévő is az utamat szegélyezte.
A várdombot
is megjártam ismét, de a múltkor kihagyott részeit fotóztam csak. A Duna felőli
oldalon a többsoros bástyák mentén a XV. század első feléből származó gótikus
Zsigmond-kapu irányában lépkedtem le az óvárosba.
 |
| lépcsősor a pozsonyi várba |
 |
| a pozsonyi vár a barokk kertből nézve |
 |
| a pozsonyi vár déli bástyái |
 |
| a pozsonyi vár D-Ny-i sarokbástyája |
 |
| Zsigmond-kapu |
A Dunára nézve az „UFO” hídra
fel- és levezető utak fonódása látszik. Legalább 60 öreg ház esett áldozatául,
mert a lebontásukkal alakították ki ezt a forgalmi csomópontot.
A közlekedési múzeum 10 órás nyitására visszatértem. A gyalogos felüljárón lehet átkelni a forgalmas út felett a bejáratához. Az
egykori vasúti rakodóállomásból alakították ki. A vágányokról hiányoltam a
gőzmozdonyokat, amelyek mások szerint itt szoktak állni. Néhány kopott régi
dízelmasina állt csak. A fedett részeken a kerékpárok, motorkerékpárok mellett
az autók többségét a Škoda és Tátra típusai tették ki.
 |
| utazási kedvezmények a magyar időből |
A veterán járművek múzeumából
újra az óváros felé tartottam a koronázó templomhoz, amit előbb kívülről körbejártam.
Északi falánál a Pálffy
grófok kriptája viszonylag jó állapotban maradt meg. Mögötte a fal másik
oldalán más neves személyiségek sírfülkéi vannak, de a turisták elől lezártan,
így csak fényképről láthattam azokat miután az egyházi kincseket bemutató
részbe beléptem.
A kedves, de csak szlovákul tudó hölgy 2,5 euroért engedett
be. Két szinten volt a kiállítás, majd külön az orgonához is kinyitotta a
feljáró ajtót nekem.
Pázmány
Péter (1570-1637) jezsuita hittudós, bíboros és esztergomi érsek sírja és földi
maradványai a szentély alatt találhatóak.
 |
| a pozsonyi Szent Márton dóm oltára az orgonától nézve |
A klarisszák templomának
gótikus tornya a régi házak fölé magasodik. Második rendházukat Magyarországon Pozsonyban
1297-ben hozzák létre. A magyar elit leányainak neveltetése mellett, fontos
szerepet töltöttek be a szegényekről való gondoskodás terén.
A klarissza apácarend
tulajdonképpen az Assisi Szent Ferenc által alapított ferences rend női ágának
képviselői. Alapítójuk Assisi Szent Klára.
A XIV.
században gótikus stílusúvá építették át. A mintegy 34 méter magas, gazdagon
díszített, faragott tornya is ebből az időből való. Az épület történetéhez
hozzátartozik, hogy egy ideig itt őrizték IV. Béla király lányának, Margitnak
földi maradványait. Az épületben manapság hangversenyeket, kiállításokat
szerveznek.
 |
| klarissza templom Pozsony |
Az óvárost védő egykori
vizesárok helyén széles körutat fektettek, amely közepén villamosok járnak. A Vármegyeház
téren (Župné námestie) áll a trinitárius rend kéttornyú temploma, amelyet 1725-re
építettek fel, az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom
mintájára. A templom a rend egyik alapítójának, Mathai Szent Jánosnak van
szentelve.
 |
| Tiritárius-templom Pozsony |
 |
| Mathai Szent János templom Pozsony |
A tér másik végében – a vár hátterével - a kapucinusok
pozsonyi Szent István-temploma található 1709 óta, torony nélkül, kolostorral.
Az egyhajós templom főoltárán a koronát Szűz Máriának felajánló Szent István magyar
király látható, a háttérben az egykori Pozsony látképe is felismerhető (1737). A főhomlokzaton, a bejárat fölötti szoborfülkében Szent
István.
 |
| a kapucinusok pozsonyi Szent István-temploma |
A főhomlokzaton, a bejárat fölötti szoborfülkében Szent
István. A barokk Immaculata-oszlop pedig 1725 óta áll a templom előtt.
A Mihály-kapu alatt ismét a történelmi
központba, a Főtérre igyekeztem. Az adventi nyüzsgéstől és turistáktól most mentes
volt a placc.
 |
| Esterházy-vagy Kutscherfeld-palota, ma a pozsonyi Francia Intézet |
 |
| Maximilián kút Pozsony |
 |
| az óvárosháza templomszerű tornya Pozsonyban |
Az óvárosháza múzeuma a
leglátványosabb a Pozsony értékeit bemutatók tekintetében. A 2011-ben
csodálatosan felújított épület különböző építészeti stílusokat ötvöz, kívülről
alapvetően gótikus, tornya barokk, gyönyörű árkádos udvara pedig reneszánsz. A
nagy kiterjedésű épület a Fő tér (Hlavné námestie) és a Prímás tér (Primáciálné
námestie) között húzódik, mindkét térről nyílik egy-egy bejárata. Érdemesnek
tartottam végigmenni a keskeny kis sikátorszerű Templom (Kostolná) utcán is,
ahonnan látható az épület legrégebbi fala és párkányzata, amely még Jakab bíró
korából, a XIII. századból származik.
A gótika számos részlettel van
jelen az elülső homlokzaton, pl. a Szent László-szobor és a gótikus ablakok.
A
reneszánsz jegyeit az árkádos, loggiás belső udvaron csodálhatjuk meg, míg a
barokk stílus a tornyot jellemzi. Az udvar átjáróként is funkcionál a két tér
között.
Rengeteg
magyar vonatkozású dolgot fedezhetünk fel. Impozánsak az emeleti dísztermek. A gótikus Szent László-kápolna falain XV. századi freskók láthatóak, amelyen többek között Szent
László királyunk arcképe jelenik meg. Az épület több termét is díszítik
reneszánsz stukkó dekorációk és barokk kori freskók.
 |
| óvárosháza Pozsony |
 |
| óvárosháza Pozsony |
 |
| Szent László kápolna Pozsony óvárosházában |
A gazdag várostörténeti
kiállításon a tárgyi emlékek mellett magyar tájékoztató feliratokra még se számítsunk,
de az angol nyelvű feliratok némiképp segítettek. A teremőr nénikék jó indulatúak segítőkészek, de csak szlovákul beszélnek.
 |
| a nagyszentmiklósi avar aranykincsek másolata |
Szép időt fogtam ki, így a toronyból fantasztikus kilátás nyílott.
 |
| a Fő tér (Hlavné námestie) a pozsonyi óváros tornyából |
 |
| panoráma a pozsonyi óvárosháza tornyából |
A körútra a Kalapos utca egykor Hutterergasse most
Klobučnícka ulica felől ismét kimentem. A sarkon a régi vásárcsarnok szürke eklektikus
homlokzata tűnt fel. A pozsonyi Régi Vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a XV. századból, amely a város erődítménye volt. A mostani épület, amely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910. október 31-én adták át rendeltetésének.
Itt a régi vásárcsarnok előtti
téren 1919. február 12-én az akkor még többségében német (41%) és magyar (40%) lakosú város
több ezres tüntető tömege gyűlt össze békés tiltakozásul a csehszlovák megszállás
ellen, amit a Csehszlovák Légió vérbe fojtott. Bár a tüntetést a várost
irányító olasz katonai parancsnok engedélyezte, a cseh-szlovák legionáriusok
mégis több irányból belelőttek a fegyvertelen tömegbe. Ezt később azzal
indokolták hazudva, hogy a tömeg hógolyóval dobálta őket. A sortűz 9 halálos áldozatot
és 23 sebesültet követelt.
A Régi Vásárcsarnokkal szemben az
Ispotály utcába (Špitálska ulica) is benéztem. A klasszicista Szent
László-templom és a hozzáépült négyszárnyas kórház 1832-re készült el. A
főoltárán található kép Szent László király apoteózisát ábrázolja.
 |
| Szent László - templom Pozsony |
Száz méterre az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom áll,
ami a Szent Erzsébet-rendi apácáké. A barokk korban építették 1739-1745
között, aminek a költségét Esterházy Imre érsek és prímás fedezte. A
rendszerváltozás után a rend visszakapta a templomot és a mellette lévő
kolostort és kórházat, a rendtagok jelenleg főképp rákos betegek ápolásával
foglalkoznak.
 |
| Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Pozsony |
A körútra újabb szakaszára a Baross Gábor útra (Štúrova ulica) újból visszamentem és a Duna irányába tartottam, miközben a
homlokzatokat szemléltem.
 |
| Baross Gábor utca (Štúrova ulica) Pozsony |
 |
| Baross Gábor utca (Štúrova ulica) Pozsony |
 |
| András király tér (Šafárikovo námestie, König Andreas-Platz) Pozsony |
 |
| András király tér (Šafárikovo námestie, König Andreas-Platz) Pozsony |
Kihagyhatatlannak tartottam egy újabb kisebb
kitérőként Pozsony-Újváros részen a Kék-templomhoz a Raneyss István utcába (Bezručova
ulica, Raneyssgasse) befordulni.
A XIX–XX. század fordulóján Pozsony az óvároson túl főleg
kelet felé terjeszkedett. Elkezdődött az új, Ferenc Józsefről elnevezett
városrész (a későbbi Pozsony-Újváros) kialakítása a királyi katolikus
főgimnáziummal és a mellette található katolikus plébániával és templommal.
Lechner Ödön egyik szép magyar szecessziós munkája mindkettő. A Grössling
Gimnázium épülete 1906–1908 között készült el. A templom alapkőletételére 1909.
augusztus 23-án került sor Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója
alkalmából. Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Habsburg Ferenc
József feleségének Erzsébet királynénak szimbolikus mauzóleumaként építették
(„Sisit” 1899-ben ölték meg Genfben).
 |
| Kék-templom Raneyss István utca (Bezručova ulica, Raneyssgasse) |
A Duna lett a következő cél. A
folyó apró fodrai felett a zöld Öreg (Starý most) híd húzódik, ami nevében megtévesztő, hisz
a 2015-ös újjáépítése után csak a pillérjei azok, amik még 1890-ben a Ferenc
József híd részeként kerültek a Dunába. Jelenleg villamos, kerékpáros és
gyalogos közlekedés van rajta.
 |
| Öreg híd Pozsony |
A II. világháború vége felé ezt
a hidat is felrobbantották a visszavonuló német katonák. A régi fotón a macskakövek között látható két vágány a Bécs és Pozsony között 1939-ig
közlekedett POHÉV-é volt. A kép jobb oldalán az egyvágányos vasúti híd is
kivehető. A helyén 1945 – 2014-ig állt a német hadifoglyokkal
újjáépíttetett második nevén Vörös hadsereg hídjának nevezett szerkezet, amit a köznyelv Öreg
hídnak hívott, ami végül a hivatalos lett.
 |
| Ferenc József híd most Öreg híd (Stary most) 1939-1945 között |
A Duna jobb partján, modern,
magas házak hátterében kéttornyú építményt fókuszáltam a fényképezőgépemmel.
A
polgárok kedvelt kiránduló helyének számító, vízparti ligetben az első színház
1828-ban alakult meg. Eleinte nyitott, nyári színházként működött. Ebből az
időszakból maradt fenn mai neve: Aréna. A mai eklektikus színházat 1898-ban
emelték. Miután 1918-ban Pozsonyt a csehszlovák csapatok megszállták, a Séta
(ma Hviezdoslav) téri Városi Színházból erőszakkal Szlovák Nemzeti Színházat
alakítottak, immár magyar és német színészek nélkül. Emiatt - a még mindig
80%-ban német és magyar anyanyelvű városban - felértékelődött minden más
fellépési helyszín. Így a két világháború között az Arénában nyaranta számos
magyar és német nyelvű előadásra került sor.
A
második világháború után az Arénát bezárták, később évtizedekig a csehszlovák
televízió raktárként használta az épületet. 1997-től Újra 1997-ben nyílt meg,
mint pantomim színház, 2003-tól pedig drámai előadásokat tartanak benne.
 |
| Aréna Színház Pozsony |
A bal parton a Fadrusz János
kőparton (Fajnorovo nábrežie) klinkertéglás ipari iskola 1904 óta fogadja a diákjait.
Előterében sértetlen a két márványtábla, amelyek az alapítókat említi.
 |
| ipari iskola Pozsony |
Mellette a Szlovák Nemzeti
Múzeum, amely bejárata előtt Tomáš G. Masaryk szobra áll. Ide valahogy nem volt
kedvem bemenni.
Néhány
lépésre a Koronázási dombtér (Krönungshügelsplatz, Nám. Ľ. Štúra) a vigadóval. Mária
Terézia 1773-ban magtárnak építette. Az 1911-1915-ös évek között a budapesti
építészek tervei alapján épült újjá. Ma a Szlovák Filharmónia székhelye. A rövid
Híd utca (Mostová) egyik oldalán csak ez a jeles intézmény húzódik.
 |
| pozsonyi vigadó, ami most a Szlovák Filharmónia |
A másik sarkával
szemben a Savoy és Carlton Szálloda.
Itt a sétányon az UFO hídhoz tartottam, de
nem léptem fel a 93-as helyi autóbuszjáratra, mert kellő időm volt a Pozsonyligetfalu (Bratislava
Petržalka) vasútállomásra legyalogolnom. Több büfé is nyitva volt, de enni csak
az egyikben tudtam egy pár rendkívül rossz
ízű főtt virslit.
Népirtás 1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt,
rátörtek az ott élő magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a
csomagolásra. A szerencsétlen embereket 50-100 fős csoportokban hajtották át a
Duna-hídon Ligetfalura, ahol a közelben húzódó erődrendszer falai közé zárták
őket. Máig tisztázatlan körülmények között több száz embert lelőttek a foglyok
közül. Minderről az utókor szinte semmit nem tudhat, a ligetfalui tábor egykor
létét hallgatás övezte és övezi most is.
Ligetfalut a szocializmus időszakában
a földdel tették egyenlővé. Hatalmas tömbházakból álló lakótelepet húztak fel a
falusi utcák helyén és ide, Közép-Európa legnagyobb lakótelepére, szinte
kizárólag szlovákokat telepítettek. Az alábbi videón még tárgyilagosabban van részletezve:
https://mediaklikk.hu/video/nepirtas-pozsonyligetfalun/?fbclid=IwAR0ZWlaCeDLW2tasQ6Pc5UcpxCgLsryoC_WuTR1_rQ1q80wLhjyUUhPit2k
