A bükkszéki régi parasztházban jól
kialudtuk magunkat az éjszaka.
A környék megismerését tűztük ki célul mára. A reggelit követően úgy kilenc óra körül ültünk az autóba. A Mátra felé Recskre kanyarogtunk. A falun keresztül a főutat átszelő vágányon átgurulva fordultunk balra. A kereszteződésben, muskátlis környezetben egy csille áll, amely az ércbányászkodás emlékét őrzi.
A környék megismerését tűztük ki célul mára. A reggelit követően úgy kilenc óra körül ültünk az autóba. A Mátra felé Recskre kanyarogtunk. A falun keresztül a főutat átszelő vágányon átgurulva fordultunk balra. A kereszteződésben, muskátlis környezetben egy csille áll, amely az ércbányászkodás emlékét őrzi.
Most is folyik a munka, de más eszközökkel. Ezt bizonyítja, hogy
az egykori kommunista kényszermunkatáborba tartva az erdős dombon megrakott teherautókkal
találkoztunk. Az Államvédelmi Hatóság által szovjet mintára működtetett mintegy
100 internáló- és munkatábor leghirhedtebbje itt volt a Csákány-kő területén
1950 októbere és 1953 ősze között.
A néhány kiállítóteremből és tárgyi emlékekből
álló emlékhelyen egy videó kíséretében az egykori gyötrelmekről szerezhettünk
tudomást.
 |
| recski barakk |
Recsk másik részében áll az
1890-es években épült 26 szobás Barkóczy kastély. A háború után több funkciója
is volt. Az 50-es években az ÁVH főhadiszállása, majd különböző állami
intézmények működtek itt. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható.
A főútra visszatérve Parád előtt
fordultunk délre az Ilona patak vízeséséhez. A szűk, de aszfaltozott úton a Károlyi
kastély mögött a Rákóczi fa mellett több km-t is lehet az erdőben haladni.
 |
| Parádfürdő az 1960-as években |
A Szent István csevicekút túloldalán az
autókat kötelező otthagyni, mert innen már csak gyalogosan élvezhetjük a Mátra
szépségét. A vulkáni és üledékes képződmények határán a környéken nagyon
gyakoriak a szén-dioxidot és kén-hidrogént tartalmazó természetes ásványvizet
adó források, amelyeket a helyi népnyelv "csevice"-ként emleget.
Negyed vödörrel felhúztunk kortyolni és a palackjainkat megtölteni.
 |
| Szent István csevicekút Parád |
Az erdei
ösvényen az Ilona patak mentén igyekeztünk a vízeséshez. Foltos salamandrát is
láttunk, amely léptünkre furamód nem riadt meg.
A völgy végében a kidőlt fákra
csurog 10 méter magasból hazánk legnagyobb természetes zuhataga. A hollandok,
dánok irigykedhetnek miatta, mert náluk még ekkora sincs. :-)
 |
| Ilona - völgyi zuhatag |
A főútra ismét visszatérve a
parádfürdői Cifra Istálló és Kocsimúzeumba tértünk be. Ez Ybl Miklós tervei
alapján épült 1880-ban eklektikus stílusban. A kiállítás, a kerék
feltalálásától, a díszes főúri hintókig átfogó képet ad a kocsikészítés
történetéről. Sajnos már lovak nincsenek.
 |
| Cifra Istálló és Kocsimúzeum Parádfürdő |
 |
| Cifra Istálló és Kocsimúzeum Parádfürdő |
Ebédünket a szemközti parkoló szélén
álló egyik büfében fogyasztottuk el. Innen sokat nem kellett gurulnunk, hogy
Parádra érjünk. A Szent Otilia katolikus templomnál parkoltunk le.
 |
| Parád Szent Otilia katolikus templom |
A főút
mentén több népi építészeti jelleget megőrzött házat is látni, de a legrégebbi
az úgynevezett Palóc ház egy kissé beljebb van.
Az 1770-es években épült, a
Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke. A portán megtalálható a
szintén zsilipelt technikával készült csűr is. Ez választja el az udvart a
kerttől, amely az úttal párhuzamosan épült. Három részről nyitott, szérűként
használták, kocsit, szerszámokat, földműveléshez szükséges eszközöket tároltak
itt. A jobb oldali részén található az istálló.
A főúton még érdemes Parádsasvárra is átgurulni.
A motorosok viszont ezt a szakaszt imádják tesztelni. Száguldozásaikkal nagyon
zavarják az autósokat. A Károlyi kastély előtt az egyik kanyarban parkoló van
kialakítva, ahol egy söröző és a palóc piac található. A szállodává
átalakított úri építménybe viszont csak a szobát bérlőknek van bejárásuk.
Szembe vele a Hubertus vendéglő hasonló stílusban épült.
Tovább nem mentünk. Bükkszék felé
igyekezve a Tarna menti siroki várban töltöttünk a délutánból egy órát. A
község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe
tartozó Bohr-Bodon család építtette a XIII. században egy korábbi pogány szláv
földvár helyén. (Sirok neve is a szláv széles „široký” szóból ered.) Mivel a
család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a
királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár
lett. A XIV. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször
gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi
jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori tulajdonosa,
Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger
1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta
a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt
templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A
törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és
pusztulásnak indult. A köveit szokás szerint jórészt elhordta a lakosság
építkezésre. Az alsó kaputól jól kövezett feljáró vezet a kapubástyához.
A
belépőjegyet megváltva az egyenetlen felületű alsó várudvarba léphettünk. A bástyák alatt a tufába vájt különböző járatokban görnyedve haladtunk.
A török kori élet
viseletére felöltöztetett figurák és néhány régészeti anyag látható a
kiállítóteremben.
 |
| felújított siroki parasztház |
A napunk záróprogramjaként a bükkszéki
fürdőben merültünk meg, amely többféle hőfokú kültéri és beltéri medencékből
áll. Mi a gyógyvízben tartózkodtunk a legtöbbet.
Az 1937-es olajkutatás során nem csak
olajat, hanem mellékesen 40 C fokos termálvizet is találtak. Gyógyhatással bír így hamarosan strandot is
nyitottak hasznosítására. A fürdőzésen kívül ívókúrákra is jó, amit palackozott
formában Salvus néven forgalmaznak. A polgári kormány 2012-ben jelentős
beruházással támogatta az új, egész évben működő termálfürdő épülését, amelyben
a gyógyvizes mellett élmény- és gyermekmedencék is helyet kaptak.
 |
| az olaj helyett gyógyvíz tör fel Bükkszéken |
