utazások: Fertő (Neusiedler See)

Egynapos kirándulásra az egykor hazánkhoz tartozó Fertő ausztriai partmenti falvait indultunk megnézni kollégámmal. A Sopron közeli Fertőrákos (Kroisbach) felé vettük az utunkat, hogy itt guruljunk át a határon az autónkkal. Annak szépsége megállásra kényszerített minket, pedig nem volt benne a tervünkben. A mezővárosi rangját megkapó vásártartó település 1582-től védte fallal a lakóit. Ennek egy része még most is látható a kitelepítettek emlékművével. A közelében parkoltunk le.

a fertőrákosi városfal és a kitelepítettek emlékműve

Múltja régebbi időkre nyúlik vissza, mert már a rómaiak előtt és alatt lakott hely volt. Rengeteg római pénz került elő a fertőrákosi szőlőkből. A Fő utcán tettünk egy rövid sétát. A népi jelleget mutató egykor sok száz éven át - a második világháború végéig - teljesen német nyelvű falu házai között a kihasználatlan, kopott püspöki palota dominál.

a Szentháromság oszlop és egyik tájjellegű ház Fertőrákoson

a fertőrákosi püspöki palota

A borkultúra a táj jellemzője, amit hangulatos borozói is képviselik. Fertőrákos a tókerülő kerékpáros turizmus egyik állomása.

a fertőrákosi helytörténeti kiállítás

A községháza előtt áll fél évezrede a pellengér, vagyis a szégyenoszlop, amely sokáig töltötte be fenyítő szerepét. Legutoljára az 1930-as években három napra kötöztek ki kukoricalopás miatt egy másik faluból való embert.

a fertőrákosi községháza a pellengérrel

A patak völgyébe tartó lépcsősor mentén a püspöki vízimalom napórája és Nepomuki Szent János szobra is figyelemre méltó.

fertőrákosi vízimalom

Nepomuki Szent János Fertőrákoson

Az Árpád-kori templom helyére épült a XVII. század végén a jelenlegi, amely több török kori rombolást szenvedett. A magas, erős tornyot kőkorlátos erkély övezi, amely megfigyelőhelyül szolgált a török portyázások idején. Békésebb időkben tüzek megfigyelésére használták.

Fertőrákos Urunk Mennybemenetele katolikus templom

Fertőrákos (Kroisbach) utcaképe

A falu területén, közvetlenül az államhatár magyar oldalán található a római korból a hajdani borostyánút mellett található Mithrász-szentély. Az 1866-ban felfedezett leletek a második világháborút követően a szigorúan őrzött határsávon belülre kerültek. A vasfüggöny lebontását követően 1990-ben nyílt lehetőség arra, hogy elvégezzék a hitelesítő ásatásokat és a szentélyt helyreállítsák. Az új védőépülettel fedett szakrális építmény gyalog vagy kerékpárral 1992 óta látogatható. Mi autóval az osztrák oldalról Fertőmeggyes felől tudtuk csak megközelíteni.

a fertőrákosi Mitrász-szemtély belülről

A falu kőfejtőjét és kikötőjét kihagytuk, mert a tó osztrák oldalán akartunk jobban nézelődni. Az államhatár másik pontján a Páneurópai Emlékmű parkjánál álltunk meg nézelődni és falatozni. Ez a vasfüggöny megszüntetésének kezdő eseményeinek színhelye volt 1989. augusztus 19-én.

a berlini fal egy darabja Fertőrákoson

Páneurópai Emlékmű Fertőrákoson

A határon egy osztrák katona közömbös tekintetétől kísérve gurultunk át. St. Margarethen (Szentmargitbánya) kőfejtőjénél álltunk meg a kerítésen kívül fotózni. Ez Európa legrégebbi és egyik legnagyobb kőbányája, a magyarországi fertőrákosinak az ikertestvére. A különleges látványvilágú helyszín Európa legnagyobb szabadtéri színpadának ad otthont, a nyári szezonban hetente többször rendeznek itt operaelőadásokat a nagyszabású díszletek közt.

Margarethen (Szentmargitbánya) kőfejtő

A főút mentén tovább haladva a nagy látogatottságú - a magyarok által is kedvelt - vidámpark (Familypark) hívja fel magára a figyelmet.

Familypark Margarethen (Szentmargitbánya)

Két kanyar után leereszkedtünk a gólyák városaként emlegetett 1900 lakosú Rustba (Ruszt). A tetők fehérlenek a kémények körül, ahová fészket raktak a piros csőrűek. A hatalmas nádasok és parti rétek mentén jól megélnek. Az autósok az égből pottyant dolgokból is észlelik a madarak jelenlétét.

Ruszt gólyái

Ruszt a XVII. század vége óta a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa ranggal bírt, ma Ausztria legkisebb önálló közigazgatási egysége. Neve a szilfa német nevére utal. Ősidők óta a szőlőművelés és bortermelés nyújtotta a német nyelvű lakóinak a főmegélhetését, amit halászattal egészítettek ki. Hunyadi Mátyástól 1470-től vásártartási jogot kapott, majd 1512-ben felépültek a város első védőfalai. A török pusztításai után megerősítik. Ezekből több szakasz is megmaradt, amely a hangulatos ruszt-ikus műemlék házakat körülöleli.

sarokbástya a ruszti városfalból

Az óvárosi nézelődésünket élelmiszervásárlással kezdtük a Bariszlovits pékségben, amely a hármat vesz és négyet kap akcióval kínálta a péksüteményeit néhány magyar szó kíséretében.

Lépten-nyomon reneszánsz és barokk hangulatú házak között sétáltunk. A tarka házak kapuzata mellett elvétve találni kis táblácskát, amely megemlítené a ház múltját, pedig kíváncsian olvastam volna róluk. Egyórás lépkedéssel minden zegzugát bejártuk Rusztnak.

reneszánsz udvar Ruszton

a reneszánsz udvarú ház az utca felől Rusztban

Ruszt Fő utcája

A városháza épülete a XVI. századból származik. Gondolom, akkor nem volt ilyen élénk színű.

Ruszt: városháza

Sajnos a városi múzeum (Kremayr ház) mellette csak hétvégén van nyitva, így szerdán nem nyertünk betekintést.

Ruszt: Kremayr ház

Ruszt: Kremayr ház és a Halász templom

Ruszt Fő tér: Sas kút, Kremayr ház, Halász templom, evangélikus templom torony

A közelben külön belső lőréses fallal kerítve található a gótikus Halász templom román kori részletekkel és freskótöredékekkel. Belépődíjjal megtekinthető. Tornyát statikai okokból a XIX. század végén le kellett bontani. Magyarország királynéját, IV. Béla király hitvesét, a mongolok elől menekülvén a ruszti halászok mentették ki a Fertő-tóból. Ezért hálából megalakította a "Miklós-Beneficiumot", amelyhez a Mária-kápolna (Boldogasszony-kápolna) is tartozott, ezen kápolnát aztán dél felől hozzáillesztették a már meglévő kis templomocskához.

Ruszt: Halász templom

A szomszédban áll az 1784-1785-ben épült evangélikus templom a XVIII. század végén alapított Hajnóczy-könyvtár udvarán. Tornya az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra készülhetett csak el, mivel korábban tiltott volt az evangélikus templomokhoz tornyot építeni.

Ruszt: evangélikus templom

A városfal előtti parkolóhoz egy újabb reneszánsz udvaron jutni ki. Visszalépve újabb boltív alatt értünk vissza a Fő tér szélén díszelgő Sas kúthoz.

Ruszt: Sas kút

Ládákban kirakott pálmákkal mediterrán hangulatot igyekeznek teremteni a vendéglátó egységek. A katolikus templom a felújítás miatt lehálózva nem volt látványos így arról fotót nem készítettem.

Egy kávéra és emléktárgyak vételére beléptünk egy üzletbe, ahol a tulajdonos soproni származásúként magyarul is beszélt.

A kikötőnél a hajó személyzete is soproni volt. Még éppen időben ékeztünk az indulás előtt, így 70 perces sétaajókázás élményében részesülhettünk több magyar turista társaságában. A vízszint a kívánatosnál fél méterrel alacsonyabb volt, így a hajó rotorja az iszapot felkavarva haladt a nádasok és horgásztanyák mellett 1200 métert a csatornában a nyílt víz felé.

A Fertő keletkezésének elmúlt 20 ezer évében többször már kiszáradt, mivel jóformán csak a Vulka patak táplálja. Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete a Fertő. Könnyen felmelegedik. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30°C-ot. Síkvidéki, sós állóvíz, sótartalma 33-szorosa a Balatonénak. A nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom.

Ruszt: sétahajó a Fertőn

Ruszt: csak csónakkal megközelíthető horgásztanyák

Ruszt: horgásztanya a Fertőn

Partot érve autómmal tovább nézelődtünk a Fertő falvaiban. Ruszttól délre Mörbischre (Fertőmeggyes) fordultunk, ami az államhatárnál fekszik. Fehér, muskátlis házai falusias környezete és a borkultúra a turistáknak vonzó célpont. A középkorban védőfalak nélkül a török pusztításait nem tudta elkerülni, de a szovjet csapatok kegyetlenkedéseit sem. Fő utcáján a XV. században épült katolikus templom csúcsosodik, amelynek csak a tornya az eredeti. Némelyik parasztház kapuján benézve jellegzetes udvarköz (Hofgasse) látható, amely a lakótelkek sokszoros megosztásából akár nyolc családnak továbbépüléssel otthont adott. A falu határában a biciklis határátkelőnél leparkoltunk és innen pár métert átgyalogolva néztük meg a fertőrákosi római kori Mitrász-szentélyt.

Mörbisch (Fertőmeggyes) udvarköz

Mörbisch (Fertőmeggyes) Fő utca

Mörbisch (Fertőmeggyes) katolikus templom

Mörbisch (Fertőmeggyes) evangélikus templom

Mörbisch (Fertőmeggyes) elektromos turistataxi

Irányt váltva újra északra tartottunk. Kis Suzukimmal Ruszton áthajtottunk, de Oggauban (Oka) csupán a legöregebbnek látszó – a gönci huszita házra emlékeztető - vastag kőfalú épületet lencsevégre kapni álltam meg fél percet.

A főútról a 2900 lakosú Purbach (Feketeváros) Törökkapuja alatt fordultunk az óvárosba, amelyet lőréses fal vesz körül.
Miután Feketevárost is nagyban érintették a török pusztítások és Habsburg-ellenes magyar felkelések, Esterházy Miklós földesúr 1630-ban engedélyezte egy háromkapus védelmi létesítmény felépítését. Különösen a Török-kapu (Türkentor) környékén maradtak fenn jó állapotban a fal egyes részei. Ezt a rondellával megerősített kettős bejáratot belülről tatarozták, amiről kiránduló társamra némi malter hulladék rápottyant.

Purbach (Feketeváros) Török-kapu

Purbach (Feketeváros) Török-kapu udvar

Az óváros központjában 53 méteres tornyával magasodik a XVII. század óta a római katolikus templom, amelyet a hajósok védelmezője Szent Miklós tiszteletére emeltek. A fallal körülvett templom egy középkori helyén áll. A harang magasságában a kőkorlátos erkélyről figyelték az őrök a vidéket.

A barokk templom főoltárképét a soproni Dorffmeister István festette Esterházy Miklós herceg megbízásából, amely Szent Miklóst ábrázolja egy Fertő tavi szerencsétlenségnél. A takarítást végző asszonyok voltak olyan kedvesek, hogy két fotó készítésére beengedtek összelépkedni a frissen felmosott kövezetet.

Purbach (Fketváros) Szent Miklós templom

Az óváros legszebb épülete a" Nikolauszeche " , amelyet egy kis téren találunk a patak partján. A XVI. században épített kőkeretes ház kapubejárata, díszes ablakkeretei, a falfülkékben látható szobrok remek fotótémát kínálnak nekünk. Feltételezések szerint az apátsági birtok jószág-igazgatósága működött az épületben. Az eredeti belső berendezést megtartották, napjainkban vendéglátóhelyként működik.

Purbah (Feketeváros) Nikolauszeche

Még néhány középkori házat sikerült a lombok takarásától mentesen fotóznom.

Purbach (Feketeváros) Madonna oszlop

A Rustertor (Ruszti-kapu) alatt kisétáltunk az egykori városfal nyomvonalán. Az itteni parasztgazdaság jellegzetes raktárépületeivé alakították át ezt a szakaszt, miután már nem kellett tartani a törökök támadásaitól.

Purbach (Feketeváros) Rustertor (Ruszti-kapu)

Az utca kis ágyúval dekorált sarokbástyával végződik. A középkorban a környék legnagyobb és legjobban védett vára volt, amelyet vizes árkok és sáncok vettek körül. A törökök mégis többször lerombolták, a várost pedig felgyújtották. Azért nevezték el Feketevárosnak, mert utánuk nem maradt belőle más, csak a fekete üszkös romok.
Egyébként az 1630-ban épült falak helyén egy régebbi vár is állt, amelyet 1273-ban Ottokár cseh király leromboltatott.

Purbach (Feketeváros) a városfal sarokbástyája

A főúton túli pincesor előtti egyik padon pihentünk meg pár percre mielőtt elhajtottunk volna a városkából. Az 1850-es években kiépült mintegy 50 védett kőpince áll itt. A borok választékát minden hónap első szombatján a Pincesori Vigadalom idején lehet megízlelni.

Purbach (Feketeváros) pincesora

Breitenbrunn (Fertőszéleskút) belvárosán át vezet a főút. Kissé kiszélesedett központjában magányosan áll a XVII. században épült Török torony, ami elsősorban a közeledő törökök megfigyelésére szolgált a középkorban. A helyi igazságszolgáltatás számára börtönként működött az alsó szint. Most múzeumként látogatható. Szerencsénkre a 17 órás zárás előtt kilenc perccel még bejuthattunk.

Breitenbrunn (Fertőszéleskút) Török torony

A csekély kiállítási tárgyakon kívül a kőkorlátos toronyerkélyről messze beláthattuk a vidéket. A Szent Koronát 1681-ben itt őrizték. Öreg harangjait az első világháborúban beolvasztották. Ez nemcsak az ellenség közeledésekor, vagy tűzvész idején szólalt meg, de előre jelezte a viharokat is.

A toronnyal szembeni vendéglő épületében szállt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben bécsi hadjárata során. Talán éppen ebben vagy a mellette lévőben, amelyen nincs erre utaló tábla.

A falut nem vette körül védőfal csupán a Szent Kunigunda templomot a temetőjével. Ez 1675-ben egy XIII. századi kápolna helyén épült. Súlyosan megsérült az 1683-as török hadjárat és az 1737-es tűzvészben. Körülötte láthatók az 1786-ban lebontott védelmi rendszer maradványai. A török Esterházy Miklós nádor 500 katonáját vágta le a sáncokon.

Breitenbrunn (Fertőszéleskút) Szent Kunigunda templom

Felirat hozzáadása

A település névadó forrása egykor bőséges vizet adott, amelyet főként mosáshoz, itatáshoz használtak fel. Később elveszítette jelentőségét és az 1960-as években a Főtér rendezésekor betemették. Húsz évvel később főként idegenforgalmi célból újra kiásták a nyílását.

A borkultúra pincék és borozók formájában Feretőszéleskúton is megtalálható.

Breitenbrunn (Fertőszéleskút) borospince

A szomszédos egy km-re fekvő Winden (Sásony) is a kőkorszak óta lakott. Egykor római katonai település is állt itt, és egy római major romjait is kiásták a régészek, ahol szőlőprésre bukkantak. A határában a Medvebarlangban barlangi medve és jégkorszaki állatok, hiénák, farkasok csontjaira bukkantak 1924-ben. A medve csontváza ma a fertőszéleskúti Toronymúzeumban látható.

sásonyi barlangi medve csontváza Fertőszéleskúton a Toronymúzeumban

Szent Flórián tiszteletére szentelt kéttornyú barokk plébániatemploma 1725-ben épült a ciszterciták által épített régi templom alapjain. Közelében hangulatos borospincék teszik vonzóvá az 1300 lakosú falut.

Winden (Sásony) : Szent Flórián templom

Winden (Sásony) pincefogadó

A Fertő-tó német nevét adó hétezer lakosú Neusiedl (Nezsider) főútján csak átgurultunk, hogy napi programunkba beleférjen még két csodálatos épület megnézése.

Frauenkirchen (Fertőboldogasszony) ferences temploma a magyar barokk templomok egyik legszebb példája, amely itáliai mesterek irányításával 1695 – 1702 között épült. A mellette álló kolostorépület a korábbi XIV. századi templommal egy időben épült, amit sikerült a török támadás után újraépíteni.

A gyönyörű műemlék az itteni kegyszobor és kegykép miatt a környék legnagyobb zarándokhelye. Az erre portyázó török csapatok 1529-ben teljesen elpusztították a falut és a templomot, de a Madonnát ábrázoló kegykép sértetlen maradt. Az 1600-as években az Esterházy-család tulajdonába került a birtok. Letelepedtek a máig itt élő ferences szerzetesek, új templomot is építettek. Esterházy Pál herceg a fraknói vár híres kegyszobrát idehozatta, de 1683-ban egy újabb török támadás során újra megsemmisült a templom. A szerzeteseknek sikerült még idejében kimenteni a kegyképet és a kegyszobrot is.

Fertőoldogasszony basilica

A hosszú nyári napba belefért körbejárni a Harrach kastélyt a szomszédos Halbturmban (Féltorony). A lerombolt vadászkastély helyén 1711-ben épült későbarokk stílusban. Mária Terézia a Habsburg–Lotaringiai család magánrezidenciájává tette. A középső terem maradt sértetlen az 1949-es tűzben. Ma Paul Waldbott-Bassenheim bárónak, a császári család egyik leszármazottjának magánbirtoka a felújított úri épület. A kastély a nyilvánosság előtt is nyitva áll, kiállításokat, koncerteket tartanak benne, egy része pedig múzeumként szolgál. A volt gazdasági udvarból nyíló barátok pincéje vendéglátóhelyként működik. Ugyanitt panzió is található.

Halbturm (Féltorony): Harrach kastély

A park végében egy másik kastélyt is felfedeztünk, de ennek eredetére nem találtunk utalást. Belépni nem lehetett, mert erre tiltó tábla figyelmeztetett. Vélhetően a birtok intézője és az uraság magasabb rangú szolgái lakhattak itt.

Innen már egyenesen hazatartottunk a pamhageni (Pomogy) határátkelőn át. A napnyugta vörösét záporfelhők nyomták el és kiadós tótápláló eső lett, amely utunk porát is lemosta az autónkról.

Fertőrákos: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos.html

Fertőrákos: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fert%C5%91r%C3%A1kos

Páneurópai Emlékmű: http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/paneuropai_piknik.html

Fertő: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fert%C5%91

Ruszt: https://funiq.hu/3345-ruszt-rust

Halász templom: http://www.csukas.sulinet.hu/burg2/felsoburghtmoldalak/rust.htm

Pubach: https://www.purbach.at/seite.mv?30-30-00-00

Feketeváros x: http://www.ferto-to.hu/purbach.html

Feketeváros: https://www.haus-am-kellerplatz.at/hu/tourismus-info/sehenswertes-im-historischen-purbach.html

Feketeváros: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketev%C3%A1ros

Fetőszéleskút: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fert%C5%91sz%C3%A9lesk%C3%BAt

Felsőszéleskút: https://varak.hu/latnivalo/index/53-Fertoszeleskut-Torok-torony/