Mladá Boleslav a Škoda fellegvára

A hideg tél után a langyos tavasz a virágba öltözött fáival és azok illatával szebbé teszi a kirándulásokat. Már sok szép várost láttam Csehországban, amelyek építészete csodálattal volt irántam. Az idén április első harmadában két Közép-csehországi várost választottam úti célul, amelyek mindegyike, de más irányban 60 km-re találhatóak Prágától.  Csehország és a Škoda összeforrt fogalom. Mladá Boleslavban az egykori német nevén Jungbunzlauban van a Škoda fellegvára. A Metropol nemzetközi gyorssal indultam este Bp. Keletiből. Már előre figyelmeztettek, hogy legyek résen, mert szlovákiai és csehországi cigánybandák szokták járni a vonatot és az alvókat kizsebelik. Érsekújvárnál meg is érkeztek. A négyfős társaság nem tudta kifejteni tevékenységét, mert a szomszédos cseh hálókocsi kalauza mindenki figyelmét felhívta az óvatosságra. Pozsonynál távoztak. A másik banda meg szabadságon lehetett, mert azok nem jöttek Csehországban. Hajnal 3:45 órakor értem Prágába, ahol a kulturált főpályaudvaron két órát vártam a csatlakozásra. A 44 ezer lakosú Mladá Boleslavba 7:18-ra értem. Az ipari fellegvárnak számító város vasútállomása kopott szürke régi épület. Itt inkább a vonatokat fotóztam.

a jegyvásárlás mellett ezeket is meg lehet venni

A Jizera folyó jobb partjáról hídon keresztül jutni a bal parti kb. 400 méterre lévő óvároshoz. 

Sarokbástyája és a várkastélya magasodik az utca házai fölé. A régi gótikus várat 1648-ban rombolták le. A XVIII. században I. Palliardi építette újjá kaszárnyákká, amelyeket a XIX. században hoztak rendbe. 

Az autómúzeumot már 9 órától kinyitják, de még volt annyi időm előtte, hogy az óváros nyugati külső oldalán a folyó mellett hétvégi házacskák előtt elgyalogoljak a már közigazgatásilag Michalovicében található nem különösebben látványos várromhoz. Csak külsőleg szemlélhettem, mert a kapuját 10 órától nyitják csak ki. 

Škoda üzem vagy irodák a Jizera folyó partján

a Jizera folyó reggeli párájában Mladá Boleslev óvárosa

zakatol a tehervonat a Škoda gyárba

az egész város tele van Škoda üzemegységekkel 

hétvégi házikó Jizera partján

ferde vártorony Michalovicében a fénysorompótól nézve

Mladá Boleslav északi határánál az idén még nem érdemes a Kosmonosy kastélyhoz elmenni, mert az felújítás alatt áll. Mellette még más építészeti szépség is kínálkozik, mint a „Loretta a Camppanilla”, de ezt most kihagytam. Az óriás Škoda plakátokkal fedett tömbházak között cikázva értem ki az autómúzeumhoz, amely a hatalmas gyár mellett áll.

a Škoda gyár egyik, régebbi iroda épülete

Škoda Autómúzeum

A jegyet adó németül kiválóan beszélő férfi kérdésemre elmondta, hogy neki nem Škodája, hanem VW-je van. A kiállítás anyagának egy részét egymás feletti szinteken helyezték el. A Škoda Auto ma a Volkswagen cégcsoport tagja. A céget 1859-ben alapította Ernst Graf von Waldstein-Wartenberg. Nála kezdett 1866-ban dolgozni Emil Škoda, aki 1869-ben megvásárolta a céget. Az 1920-as évekre Csehország legnagyobb ipari vállalatává vált. Gyártottak személy- és tehergépkocsit, illetve tömegközlekedési járműveket, mozdonyt, hidat, fegyvert, traktort. A Škoda 1911-ben olvadt egybe a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár- és motor-, majd személygépkocsi-gyártó cégével, a Laurin & Klementtel, innentől kezdve beszélünk Škoda gépjárművekről. 

Fél óra múlva már a belváros felé tartottam. Gimnázium, színház és más közintézmények mellet értem az óvároshoz. 

gimnázium

gimnázium szemből a főbejárattal

bank

színház

A városfal megmaradt északnyugati sarkában áll a piarista Szent Boneventura kolostor. Egyen halványsárga színben felújítva uralja a teret. Zárt kapuja miatt csak a kulcslyukon leshettem be, de nem volt látványos a belseje.

piarista Szent Boneventura kolostor

Az újnak mondott óratornyos városháza is viszonylag régi. Előtte díszfák virágoztak, amelyek szebbé tették a teret. 

A Mária mennybemenetele templomban éppen mise volt, így zavartalanul nem fényképezhettem volna benne. 

Szerencsémre az orgonához felvezető lépcső ajtaja nyitva volt, így fellopakodva fentről örökíthettem meg a szép belsőt. 

A szomszédos középkori eredetű régebbi városháza is óratornyos, mint az újabb. 

Innen kezdődik az Óváros tér (Staroméstské námésti), amelybe a szocialista építészet is beerőszakolta magát csúfságaival a múlt házai közé. 

balra a szocialista építészet csúfsága az óvárosban

A várfalra épült gótikus helytörténeti múzeumba is volt időm belépni, amely szerény kiállítási anyaggal rendelkezik. 

A kastélyhoz délben értem, amely 13 óráig zárva tartott. Az udvarán körbenéztem.

Nem vártam addig, hanem betértem a közeli hangulatos Jihočeská Hostěnice nevű étterembe ebédelni. 

Jihočeská Hostěnice

Majd a városfal keleti oldalán át learaszoltam a vasútállomásra és 13:22-kor Kolinon át Kutná Hora irányába utaztam, hogy a nap másik felét ott töltsem.

az óváros DK-i oldalán a Klenice patak hídja

Mladá Boleslav rövid története:

A X. század végén II. Boleslav király várat alapított a Jizera folyó partján álló sziklafennsíkra. Mivel Prágában ekkorra már állt egy vár, amelyet Boleslavként emlegettek, az új építmény a Mladá (vagyis fiatal) nevet kapta, hogy megkülönböztessék az idősebb Boleslavtól, amely a XV. században Stará Boleslav (Öreg Boleslav) néven vált ismertté. A johanniták 1255-ben kolostort alapítanak. Városi rangra először 1334-ben, majd 1436-ban emelték, amikor is a Prágából Észak-Bohémia és Brandenburg felé vezető utak fontos pontjává vált. A XVI. században a város a Cseh Testvérek egyházi irányzat központja volt, akik Ján Hus tanait követték. Ekkor hozzák létre a püspökséget és építenek egy reneszánsz katedrálist. A XVII. század vallásháborúi népességcsökkenést eredményeznek miközben rekatolizálták a lakosságot. A XVII.-XVIII. század fordulóján fontos zsidó központ volt. Ebben az időszakban a lakosság harmadát a zsidók adták ki. „Jizerai Jeruzsálemnek” is nevezték. Németek a Szudéta vidékhez képest alig lakták. A város virágzása a XIX. század iparosításával következett be. Mladá Boleslav új iskoláival, színházaival és autógyárával a térség központjává nőtte ki magát. A felvidéki Gútáról 1947. februárban telepítenek ki 2396 magyart, akikből Mladá Boleslav térségébe is jutott.

kitelepített idős gútai magyarok Mladá Boleslavban 1947. februárban

A deportáltak csehországi fogadtatása és szétosztása a visszaemlékezők tanúsága szerint a hajdani rabszolgavásárokra emlékeztetett. A deportáltaknak addig kellett a fűtetlen vagonokban, a vasútállomáson vagy valamely közeli épületben várakozniuk, amíg a magyar munkaerő iránt érdeklődő valamelyik cseh gazda ki nem választotta őket. Leghamarább a jó erőben lévő, minél több munkaképes családtaggal rendelkező családok keltek el, a kisgyermekes, esetleg öreg, beteges szülőkkel érkező családoknak gyakran napokig kellett várakozniuk. A deportáltak kivétel nélkül cselédként kerülnek egy-egy nagybirtokra, majorba, vagy falusi gazdához. Jogi helyzetüknél fogva azonban, tulajdonképpen cselédnek sem lennének nevezhetők, mert szabad költözködési joguk, munkavállalási szabadságuk, sőt személyes ingóságaikon túl tulajdonjoguk és tulajdonszerzési lehetőségük sem lévén, jogi helyzetük a jobbágyokénak felel meg, azok legjogfosztottabb korában. Az 1948-as kommunista fordulat után a város fejlődése jelentősen visszaesett, azonban ez 1990 óta ismét visszájára fordult, köszönhetően a gyáraknak, amelyek Mladá Boleslavot az egyik leggazdagabb cseh várossá tették. Az óváros felújításának teljességének hiányában ez nem tükröződik még eléggé.