Ábrahámhegy

Hegyei félkör alakban nyugatról és északról elzárják, védik a szelektől, másrészt egy völgykatlanban húzódik és így klímája melegebb a környezeténél. A környékére vonatkozó első írott feljegyzés 1082-ből származik, amelyben a község Ábraham néven szerepel. II. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, amelyet számtalan régészeti lelet is igazol. A hegyekkel övezett festői környezet kiváló helyet ígért a csendet, nyugalmat kívánó nyaralóknak. Sorra épültek az üdülőházak, mivel már vasúttal is könnyebb volt a megközelítése. Kedvelt hely lett Ábrahámhegy. A Fürdő- és Kultúrszövetkezet 1925-ben alakult meg. 

Még 2015 tavaszán jártam erre. Érdemes a szomszédos Salföldet is megnézni.

Ábrahámhegyi önkormányzat az egykori Solymosy bárónő villájában

Szent László templom épült 1984-1986 között

Belső Ábrahámban, tehát a Rendes felé eső hegyhát nyugati lejtőjén épült 1614-ben a kápolna. Ennek elődje, a régészeti leletekből ismert Árpád-kori templom volt, az un. Kauzli-dombon.

Fülöp Jakab kápolna

összeomlóban a jobb sorsra érdemes présház

Szent Iván kápolna 1757-ben épült

temető Ábrahámhegy