Fehring Ausztria

Ha Szentgotthárd felől érkezünk Ausztriába, akkor a Rába menti Fehring az első kisváros Steiermark tartományban. Az Alpokba vagy azon túl más országokba az innen induló vonatokkal érdemes Graz-ot érintve utazni. A vasútállomás mögötti P+R parkolóban több napig is nyugodtan ott mertem hagyni az autómat. Ha már annyiszor erre jártam, akkor egyik alkalommal illőnek gondoltam megismerni a központját. Az 1660 lakosú település (csatolt 17 faluval együtt 7332) valódi városias formával rendelkezik, nem úgy, mint hazánkban a Dunántúlon pl. Pacsa, Jánosháza, Polgárdi, Lengyeltóti stb.. Annak ellenére van így, hogy a második világháborúban 36 háza megsemmisült.

A vonat 1873 óta jár erre. A régi nagy vasútállomása 1910-ben épült, de azt 1960-ban le kellett bontani. Helyébe posztmodern épült, amit buszállomásként is használnak.

Fehring egykori 1910-ben épült vasútállomása

ÖBB fűtőház

Központját a Szent József plébániatemplom uralja. Egy régi késő gótikus hajóból és egy 1723-ban épített új részből áll.

Fehring a háború után

Köréje a XV. században falat húztak, majd a későbbiekben 1615-ben bástyákkal, csapóhidas kapuval megerősítették, hogy a város lakóinak menedékül szolgáljon a háborús időkben.

Fehring templomerőd kapuja

A templom előtti Főtéren (Hauptplatz) áll az 1697-ben emelt Mária-oszlop és a világháborúk során elesettek emlékműve.

Erkélyes városházája olaszos jelleget visel. Első ismert tulajdonosa 1747-ben egy vaskereskedő volt. A város szolgálatában a megvételét követően 1888-tól áll. Második emeletét 1921-ben építik rá.

Egy kört tettem a Fehringgel egybeépült Petzelsdorfban. A kéttornyos Stein-kastély most mezőgazdasági iskola. Keveset lehet tudni róla. Elsőként Maierhofként említik 1776-ban. Clementine Auersperg hercegnő veszi meg 1933-ban. A világháború alatt részben megsérül, a Vörös Hadsereg hadikórházként használja, majd 1947-ig kényszerűségből Fehring elemi iskolájaként működik. Utána egyházi alapítványi gazdaképző iskolaként kezd működni, amiből később mezőgazdasági iskolává válik.

Vele szemben áll a Szentháromság kápolna. A Pichelmayer család kezdte építtetni 1875-ben.

A vasútállomáson túl a Fehringgel egybeépült Brunn található, amely táblán is büszke a leghosszabb kolbászkészítésében elért világrekordjára.  

Fehring első említése II. Ottokár 1265-ös urbáriumában történt. Ekkor mintegy 40 ház tartozott a településhez. Először IV. Rudolf főherceg 1362-ben adományoz mezővárosi jogokat neki, amit 600 évvel később 1962-ben nyeri vissza.

Az osztrák-magyar határon elhelyezkedő település sokat szenvedett a háborúktól. A törökök után a Bocskai-felkelés hajdúi 1605-ben, majd a Rákóczi-szabadságharc során a kurucok dúlták fel a várost és környékét. Házait 1571-ben, 1605-ben, 1621-ben és 1735-ben pusztították tűzvészek. A napóleoni háborúk során 1806-ban szállták meg a francia katonák Fehringet. A második világháború végén bánáti menekülteket fogadtak be. A szovjet hadsereggel 1945. április 1-én vívott harcokban súlyos károkat szenved. A megszállásuk Ausztriában „csupán” 1955-ig tartott, így utána felvirágozhatott az ország. Az 1956-os magyar forradalom csak pár napra tette szabaddá a magyar népet, mert a szovjet katonasággal támogatott diktatúra még 43 évig tartott. Az előlük menekülőkből 3600 embert láttak el Fehringben. Ők a legkevésbé sem hasonlíthatók össze a mostani agresszív gazdasági migránshordákhoz.