Türje

Kérem, tűrje el mindenki, hogy most Türjéről írok! Szép június eleji vasárnapon, Úrnapján látogattunk el a Zala közelében fekvő 1500 lakosúra csökkent községbe. Nevezetessége a kéttornyú 1234-ben épült Árpád-kori téglatemplom. Csúcsai messziről irányt mutatnak. 

Türje

Türje

Türje 2023-ban a felújítás után

Türje

Türje

Még a mise előtt sikerült bejutnunk megnézni a késő román kori belsejét, a falán a Szent László-legenda freskójával és az orgonát. 

Türje

Türje

Türje

Türje

Türje

Türje

Türje

Türje

Az egyházi szertartás alatt bekéredzkedtünk a volt premontrei rendház udvarára. Ez most jelenleg szociális otthon. A XVIII. században épült, de nem a régi elpusztult helyén északon, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva. 

Türje

Türje

Türje

Türje

Türje

Türje

Türje

A hívek a mise után az úrnapi körmenet virágszőnyegén a pappal és az Oltáriszentséggel négy stációt érintve tettek egy lassú kört a templom előtt.

A faluban tájház és kastély nem található, csupán négy figyelemre méltó múltat idéző házat találtunk.  

Türje

Türje

Türje

Türje

A XVII. század folyamán a prépostságtól keletre új temetőt és temetőkápolnát avattak. Nekem a torony mögötti rész régebbinek tűnik. A sírok között járva még sok német, osztrák nevet látni a sírköveken, amik a török utáni idők németnyelvű betelepítettjeinek leszármazottaié.

Türje temetői kápolna

Türje szép központi buszmegállója

Türje vasúti megálló

Türje kialakulása a XI. századra tehető. Majd a premontrei monostor alapításakor már valószínűleg jelentősebb helynek számított, mivel a rend csak ilyen helyekre költözött. Ekkor a Türje nemzetség birtokolta, mint valamennyi környező települést. A XIV. századi Türje három részből: Kis-, Nagy- és Szenttamástürjéből állt. Az utóbbi kettőben templom is működött. A XV. századtól a birtokos nemesei több vitába is keveredtek, amelyek során sokszor rabolták ki egymás jobbágyait is. Türje ekkor jelentős településnek számított a Budáról Velencébe tartó kereskedelmi út mentén. A Türje nemzetség kihalása után a XVI. század elején a kegyuraság a Berekszói Hagymásy családra szállt, akik hamarosan protestáns hitre tértek, és ezért nagy rombolást vittek véghez. A pusztítást végül a török tette teljessé először 1532-ben. A károk enyhítése végett 1535-ben vásártartási jogot kapott Türje mezőváros. A sümegi vár csapatai 1566-ban elfoglalták és felgyújtották a templomot és a monostort, ami a két torony kivételével leégett. Később se kapta vissza a türjei prépost a templomot, hanem a veszprémi püspök birtokába került, aki végvárrá alakította azt. Bár a várat a törökök nem sokszor ostromolták, a lakosság rendszeres adót fizetett nekik. Az utolsó Bécs elleni támadás során szinte teljesen elnéptelenedett. Az 1690-es években gyorsan visszatelepült. Mezővárosi jogokat 1703-ban kapott a település egyik része Belső-Türje néven. A város mellett egy kisebb falu is létezett (Felső- vagy Kis-Türje néven). A Rákóczi-szabadságharcban Türje a kurucok egy jelentős támpontja volt, amelyet 1707-ben Rabutin tábornagy felgyújtott. Az 1720-as években kezdett visszatelepülni a premontrei rend 1779 -re épült fel az új rendházuk. A prépostok német telepeseket hívtak be. Az 1850-es évekig a település folyamatosan nőtt. Birtokosa nagyrészt a prépostság volt. Magyar és német lakosai a földművelés mellett szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A XIX. század második felében lelassult a város fejlődése, megmaradt mezőgazdasági településnek. Mezővárosi jogait 1876-ban elvesztette. Vasútja 1890-től van.