Greifswald a Balti - tengernél

Miután a szeptemberi vasárnapon már virradatkor felébredtem a stralsundi szállodában, korábbra tervezhettem a programjaimat. A közeli vasútállomáson a piros emeletes berlini vonatra 6:16 órakor felszállva a másik balti kikötővárosba Greifswaldba indultam. Húsz perces volt csupán az utazás. 

A vasútállomás valamikori tégladíszes homlokzatát felújításkor bevakolták, de így is tetszetős. Egy állványon térképet találtam, amit mobilommal lefotóztam és a város bejárásához jól hasznosítottam.

Greiswald vasútállomása most

Greifswald vasútállomása egykoron a gőzös világban

A vizesárkot övező töltés ligetes ösvényén haladtam egy darabig, ahonnan az egyetem hátsó épületeire rálátni. 

gimnázium Greifswald

Városfalából alig maradt meg valami, de városkapuiból meg egy sem. 

Csupán egy kerek torony árválkodik a Ryck csatorna mellett. Egykoron csillagvizsgálásra is használta az egyetem, amiért 1775-től bérleti díjat fizetett a városnak. A tornyot akkor obszervatóriummá alakították, továbbá ablakokkal látták el, majd egy emeletet ráhúztak és a tető alakját megváltoztatták. A francia hadsereg hadászati célra használta 1807-től, ami alatt néhány csillagászati eszköz eltűnt. A város 1810-ben rövid ideig visszaszerezte és 1826-ig lőportoronyként használta. Csak 1891-ben épült az egyetem korábbi épületében egy obszervatórium, így addig a csillagvizsgálásokat itt végezték.

raktár a Ryck csatorna mellett Greifswaldban

Vízi úton vagy gyalogosan is 5 km-re van innen a Balti – tenger. A vitorlások a a Ryck csatorna sima vízfelületéről festőien visszatükröződtek. Némelyik lakója, akkor ébredezett és dugta ki fejét a kabinjából.

sétahajó a Ryck csatornában Greifswaldban

Az árbocoktól nézve a lombkorona felett az 1260 - 1280 között épült evangélikus St. Marien templom szép zömök tornya és egy csövestanyaként használt kiégett tetejű förtelmes ház tűnik ki.

A vastag falu toronyban található egy pedálkerékkel működő teheremelő. A napóleoni megszállás alatt a templombelső bútorzatának nagy része elveszett.

Két utcasarokkal arrébb a Marktplatz (Piac tér) a leglátványosabb része Greifswaldnak, amit középen a városháza ural élénkpiros színével. A közeli Stralsundhoz képest Greifswald nem annyira szép Hansa város, viszont különösebb pusztítás nélkül vészelte át a második világháborút. Jelentős német hadsereg állomásozott itt a Stalag II-C nevű fogolytábor mellett, de a szovjet hadsereg 1945. áprilisi betörésekor mégsem bocsátkozott hiábavaló harcba és véráldozat nélkül feladta a várost.

városháza Greifswald

Marktplatz Greifswald

a Marktplatz szegélyezte házak

Greifswald legszebb temploma a tengerészek és kereskedők védőszentjének szentelt St. Nikolai Kirche, amely a központ nyugati felében található. Szintén vörös téglából épült, amelyről az első írásos hivatkozások 1263-ból valók. A tornya 1457-ben épült hozzá, amely akkor 120 méter magas volt. Két vihar is ledöntötte, először 1515-ben. A második volt a legpusztítóbb 1650 februárjában, amikor a leomló torony a tetőt összetörve a boltíveket ledöntötte és ebből adódóan néhány nap múlva a keleti oszlopsor is összerogyott. A belsőtér is teljesen megsemmisült. A helyreállítás hamar megkezdődhetett az adakozásoknak köszönhetően és már két évvel később a 100 méterre visszabontott toronyra is felkerült az új barokkgömbös csúcs. 

Egy sarokkal arrébb az egyetem főépülete előtt áll a Rubenow oszlop, amelyet a város egykori polgármesterének Heinrich Rubenownak (1400-1462) az egyetem alapítójának tiszteletére avatták fel 1856. október 17-én. Oldalain az egyetem jeles professzorainak alakjai is láthatóak.

az egyetem alapító Heinrich Rubenow polgármester 

az egyetem másik épülete, a csillagvizsgáló kupolával

Az NDK korszak alatt a város középkori részét elhanyagolták és épületeinek egy részét a felújítás helyett lebontották. Helyettük régieskedő stílusú panelházakat emeltek. 

           

Az óváros rekonstrukciója az 1980-as évek végén kezdődött, mára úgyszólván teljesen helyreállították. A kikötőtől északra eső részt lebontották, majd teljesen újjáépítették.
Az oldalsó utcákba is benéztem a sétálóutcáról, amelyekben elvétve találtam műemlékjellegű házakat. 

A délnyugati belvárosban rátaláltam a legkisebb vörös téglás St. Jacobi templomra. Ez is a XIII. században épült, de akkor még új városrész volt ez a terület. A zarándokok védőszentjének Jakab apostolnak a tiszteletére szentelték fel 1280-ban. A napóleoni megszállás alatt hadi pékségként használták, így a legtöbb berendezése elveszett. A helyreállításokat 1817-ben végezték el. A mai tornya eredetileg még egy szinttel magasabb volt. Ez a tetővel együtt 1955. márciusban égett le. A tűz ismeretlen eredetű volt, igazi oka soha nem derült ki. Szemtanúk állításaiból arra lehet következtetni, hogy a Stasi emberei okozhatták a tüzet, hogy kiiktassák a politikailag kellemetlen papot. Az 1965-ös felújításkor a torony nem kapta vissza eredeti magasságát.

Szent Jakab templom Greifswaldban

A járásbíróság mentén tértem vissza vasútállomásra, hogy a délután jó 4,5 órát Berlin utcáit is járhassam. Erről majd egy másik részben írok.

Greifswald múltjából:

Dán ciszterciek alapítottak itt apátságot 1199-ben. A sókereskedelem révén fejlődésnek indult települést III. Wartislaw pomerániai nagyherceg emelte városi rangra 1250-ben.

1648-ban a vesztfáliai béke eredményeképpen Greifswald Svédországhoz került. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyezménye alapján egész Pomerániával együtt Poroszországhoz csatolták.

A város 1900 körül jelentősen túlterjedt az óváros falain, mivel fejlődését elősegítette a vasúti hálózatba 1863-ban való bekapcsolódása.

A lakosságszám az 1970-es években megnövekedett a szomszédos lubmini négyreaktoros szovjet atomerőmű megépítésével, amit aztán az 1990-es évek elején leszereltek. Új lakónegyedeket húztak fel szocialista stílusú monolitikus ipari panelépületekből az óvárostól keletre és délkeletre, a városközpontot annak északnyugati csúcsára tolva.