2018. október 15., hétfő

Berlin egykor és ma


Szép szeptemberi vasárnapon a Balti – tengertől délutánra Berlinbe értem és közel 4,5 órát töltöttem el a német fővárosban. Az egykor 1868-ban épült Lehrter Bahnhofnak hívott fejállomás hasonlított a budapesti Keleti pályaudvarra. Mára Hauptbahnhof a neve. A hatalmas üvegcsarnokából gyalog értem el a főbb látnivalókat. 





A Spree folyó hídján átmenve először egy üres grundra értem, amit szerintem előbb-utóbb be fognak építeni. A zsúfolt sétahajók folyamatosan viszik a turistákat a kockaházak szegélyezte mederben a Moltkebrücke felé. 





A híres porosz királyi haderő vezérkari főnökéről Helmuth von Moltkeról elnevezett hidat 1891-ben adták át, amelyet a világháborút követően csak 1947-ben helyeztek ismét forgalomba, viszont az 1980-as években teljes pompájában felújították.







A Reichstag lett a következő nevezetesség, ami mellett elhaladtam. 
A Német Birodalom parlamentjeként működött az 1894 évi megnyitásától egészen az 1933-as tűzvészig. Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Németország kettéosztása után a Reichstag épülete Nyugat-Berlinbe került. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása Bonnba az ideiglenes fővárosba költözött. Az épület felújításáról 1956-ban született döntés. Az újraegyesítési ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották. Új, üvegből készült kupolája belülről körbejárható, ami Berlin látványosságává vált. Hosszú sorokban várnak a turisták a bejáratnál a bejutásért.








A Reichstag mellett a szörnyű új betonépület kirívóan ronda. Ebben is az ország irányítói tevékenykednek.


abszurd ez a stílus Berlin centrumában

abszurd ez a stílus Berlin központjában

Több helyen láttam parkolni és használni a Simson Schwalbe motorokat utánzó új elektromos robogókat, amiket bérelni lehet, mint a bubi bicikliket. 


elektromos Simson Schwalbe Berlin utcáján

A parkon átvágva rövid sétával értem Németország és Berlin legfőbb jelképének számító Brandenburgi kapuhoz, amit II. Frigyes porosz király építtetett 1791-ben. Két oldalán egykor a katonai őrség és az adószedők őrházai álltak. A berlini vámfal 1867-68-as lebontásakor oszlopcsarnokokat helyeztek el a helyükre, amelyek stílusukban a kaput követték. A kapu tetejére a győztes porosz háborúkat követően 1793-ban helyezték a négyes fogaton álló szárnyas görög győzelem istennőjét, ahogy behajt a városba.

a Brandenburgi kapu a háború végén

a berlini fal építése 1961-ben a Barandenburgi kapunál






A 4 sorban húzódó hársfákkal széles hatsávos Unter den Linden úton lovaskocsit, vagy kezdetleges automobilt utánzó elektromos járművet is bérelhet a turista, de akár nyitott emeletes busszal is megismerheti Berlint. A modern házak mellett a lovaskocsi látványa éppen úgy nevetséges volt a számomra, mint a főpályaudvarról jövet a Spree folyón a kockaházak tövében úszó sétahajók.









A porosz királyi udvar operaháza 1743-ban készült el, amely ekkor Európában a legnagyobbnak számított. Száz évvel később leégett. A felújításakor 1800 fősre bővítették a nézőteret. A Második világháború során 1941. április 10-én súlyosan megrongálták az angol bombázók. Adolf Hitler elrendelte az azonnali újjáépítést. A nézőtér 1942. december 12-én ismét megtelhetett vendégekkel. A második légitámadás 1945. február 3-án még nagyobb pusztítást végzett a színházházban. Az újjáépítését 1951-ben rendelték el, majd még 2010-ben is, de az hét évig tartott, amely költsége nagy vitát és kivizsgálást követett.  

Berlini Állami Opera


operaház Berlinben
 A protestáns Berlinben vallási tolerancia szimbólumaként 1747-ben II. Frigyes porosz király új katolikus templom építését engedélyezi, mivel a városba tömegesen települtek be a katolikusok, főleg a háború sújtotta Felső-Sziléziából. A II. világháborúban az épületet kétszer is lebombázták, majd az alapoktól az eredetihez hasonlóan 1952 és 1963 között újraépítették.

St. Hedwig katedrális az első angol bombázáskor

St. Hedwig Katedrális

A porosz oktatási reformer és nyelvész, Wilhelm von Humboldt kezdeményezésére létesült Berlin első egyeteme 1810-ben, III. Frigyes Vilmos idejében.

Humboldt Egyetem Berlin


Humboldt Egyetem keleti szárnya Berlin

Humboldt Egyetem könyvtára Berlinben

Humboldt Egyetem Berlin

  



Berlin első neogótikus templomaként 1824 és 1831 között épült a Friedrichswerdersche Kirche. A poroszok és franciák egyidejű protestáns egyháza volt 1872-ig francia nyelvű istentisztelettel. A második világháborús kárait csak 1980-as években hozták helyre teljesen. Az 1990-es évek vége óta a Berlini Nemzeti Galéria múzeumaként működött 2012-ig bemutatva Karl Friedrich Schinkel festő és grafikus munkáit és jó pár XIX. századból való szobrot. Be kellett zárni a templomot és a kiállítás anyagát elvinni, mert szerkezeti károkat szenvedett a szomszédos új kockaépület kétszintes mélygarázsának építése során. 


Fridrichswerderi templom, ami galériaként működött 2012-ig



Mindenütt építkezés folyik Berlinben. A lebombázott klasszikus intézményeket sorra állítják vissza eredeti pompájukban, úgy mint Drezdában. A lakosság megunta a belvárosban az új építészeti formákat és közkívánatra egyre több helyen igyekeznek visszaállítani a háború előtti Berlint meghatározó stílust. Van amelyiket teljesen az alapokról építik vissza, de azért bánatomra még mindig a modern épületek dominálnak.



Az 1702-től épült és 1871-ig folyamatosan bővült porosz királyi majd császári palota sorsát mutatom be az alábbi öt képpel. A világháborúban ez is súlyosan megsérült, de nem annyira, hogy ne lehetett volna újjáépíteni kellő akarattal, mint ahogy azt több más intézménnyel tették. Az NDK államtanácsának kocka épületét húzták a helyébe. Most viszont annak a helyére építik vissza császári palota mását. Sok sikert nekik!

porosz császári palota 1900-ban

az NDK államtanácsának székhelye 1977-ben a császári palota helyén

császári palota mása épül 2018-ban

császári palota mása épül 2017-ben

ilyen lesz a császári palota mása 2020-ban


A berlini Múzeum-sziget (Museumsinsel) a Spree folyó szigetének északi részének a neve a főváros központjában. A legfontosabb berlini múzeumok közül öt itt jött létre. A középkorban ez a rész mocsaras liget volt, amit a berlini  porosz királyi majd császári palota vagyis a városi kastély (Berliner Stadtschloss) kertjeként kezdték hasznosítani a XVII. században a Spree bal oldali ágának szabályozása után. Ez lett a Lustgarten nevű park, amelyben II. Frigyes Vilmos porosz király Alois Hirt régész felkarolásával és a művészettörténész javaslatára az antik és újkori műkincsek kiállítására 1830-ban múzeum épült. Ma Altes Museum (Régi Múzeum) néven ismert. A főépületében található az antik gyűjtemény egy része, a görög kultúrából származó szobrokkal, fegyverekkel, aranyékszerekkel és ezüst tárgyakkal. 





Mögötte található a Régi Nemzeti Galéria (Alte Nationalgalerie), amely antik templomot formázva építették negyedikként 1876-ban. A bejárat előtt IV. Frigyes Vilmos porosz király lovasszobra áll. Az építményt délről és keletről szobrokkal díszített dór stílusú oszlopsor veszi körbe.


A második világháború során a múzeumok több mint 70%-ban elpusztultak a bombázások és harcok során.



A berlini evangélikus katedrális a berlini dóm is a Múzeum-szigeten áll, akár a császári palota. Az 1894 és 1905 között olasz reneszánsz illetve barokk jegyekben épült. A központi kupolája alatt történik az istentisztelet. Alagsorában számtalan Hohenzollern-házi uralkodó nyugszik.

   










A Múzeum – szigetet a Friedrichsbrückén hagytam el az Alexanderplatzra tartva.



A téren a Marienkirche és a Rotes Rathaus (Vörös városháza) kivételével minden történelmi épületet lebontottak, mert az NDK vezetésének egyik kimondott célja a terület átalakítása volt. A 368 méter magas tévétorony 1969-ben készült el. A funkcionális szerepén túl, szimbolikus jelentéssel is bírt. A szocializmus időszakában a keletnémet monumentális építészet és gigantikus beruházás utolérhetetlenségét is hirdette. A torony felállítása után sok találgatásra, viccelődésre adott okot a gömb üvegfelületéről kereszt formában visszacsillanó napfény. Ez az ateista NDK-vezetésnek roppant kínos volt.
A gömbben 207,5 méter magasan található a panorámaétterem, amely fél óránként fordul körbe, teljes rálátást biztosítva a városra.



Az Alexanderplatz szélén, a tévétorony tövében áll az 1294-ben épült három hajós Marienkirche, amelyet Szűz Mária tisztekletére szenteltek fel 1294-ben. A tornyát 1415-ben a barokk csúcsát 1789-ben húzták fel hozzá. A templom az evangélikusoké lett 1540-ben, amely során eltávolítják az oltárokat.













A templom előtt ontja vizét 1891-től a 18 méter átmérőjű szökőkút. A görög istenről elnevezett kút középen Neptun, körülötte pedig Németország négy nagy folyóját (Elba, Rajna, Visztula, Odera) megtestesítő női alakok ülnek a kút káváján. 





Neptun kút  és az Alexanderplatz 1900-ban Berlinben

Az 1869-re megépült Rotes Rathaus (magyarul Vörös városháza) Berlin szenátusának és mindenkori polgármesterének székhelye. Az épület az Alexanderplatz másik szélén áll. A második világháború során a szövetségesek légitámadásai alatt súlyosan megsérült, de 1951 és 1956 között újjáépítették. Székhelye lett a kelet-berlini önkormányzatnak, valamint a megosztott város keleti főpolgármesterének. Az egyesített berlini városi önkormányzat és főpolgármester székhelye 1991 óta.





A Régi Városháza ami Vörös városháza mögött áll és valójában annál fiatalabb, amely az előbbi tehermentesítésére épült fel 1911-ben. A trapéz alaprajzú tömb az NDK időkben a miniszterelnök hivatalaként, illetve a minisztertanács székhelyeként funkcionált; ma újra a városigazgatás használja. Az épület tornyának kupolájára a Fortuna-szobrot visszarakták, amit az ötvenes-hatvanas években antennára, később pedig zászlórúdra cseréltek.


Régi városháza Berlinben, kupoláján a Fortuna szobor
A városnézésre szánt időm felénél voltam, így innen visszafordultam a vasútállomás felé. 
Az NDK idején épült régieskedő stílusú panelek igyekeztek olcsón pótolni a belváros egykor porig rombolt házait.  




A Gendarmenmarkt tér 1688-ban épült, amely nevében utal arra, hogy a csendőrök (Gendarmen) hadiszállása volt ez a terület. Valaha piactérként (Markt) is szolgált. A hidegháború alatt az NDK részeként Platz der Akademie nevet kapta, de 1991. óta újra az eredeti nevét viseli. A tér két oldalán klasszicista stílusban magasodik a Német és a Francia Dóm, amelyek messziről egymás tükörképeinek tűnnek.
A Francia Dóm (Französischer Dom) használatos csak egyházi célokra, amelyet 1705-ben építették az itt menedékre lelt francia hugenottáknak. A II. Világháború okozta károkat 1977-re kijavították. Most a Huguenot Museum a hugenották brandenburgi, berlini és franciaországi hányattatásait mutatja meg.

Francia Dóm Berlin



A Német Dóm (Deutscher Dom) a berlini protestánsok számára épült 1708-ban. Manapság vallási célra nem használják.

Német Dóm Berlin


A Gendarmenmarkt tér nyugati oldalán a Berlini Koncertterem áll, ami előzőleg a Schauspielhaus néven emlegetett színház volt. Az eredeti épület először 1817-ben égett le, majd a II. Világháború során szenvedett ismét súlyos károkat, végül 1984-re sikerült teljesen rendbe hozni. Jelenleg a Berlini Szimfonikus Zenekar épülete. Előtte a romantikus drámaíró és költő Friedrich Schiller márványszobra.





Az egykor meghatározó berlini polgárházakból rendkívül kevés maradt meg, így a világháború végétől mindenütt a kockaházak uralják az utcafrontokat.








Végül ismét a Brandenburgi kapuhoz értem. Onnan napi programom utolsójaként megnéztem a parkban a Berlin elfoglalása közben meghalt szovjet katonák, vagyis a megszállók síremlékét.  Szélén 2 darab T34-es tank áll. Vajon Berlin védelmében hősi halált halt német katonák síremléke hol lehet? Az egyik aljas diktatúrát 1945-ben felváltotta egy másik.



A főpályaudvarra visszaérve még maradt fél órám a prágai vonat indulásáig, ezért mellette elhaladva az Invaliden úton még negyed órát nézelődhettem. A zebránál biciklitaxi vitte kofferjével utasait a közeli hotel felé. 



Ez is épp annyira jellemző Berlinre, mint a nyitott tetejű emeletes panoráma busz. 



A Spree folyó Sandkrug hídján a bíróság és a minisztérium épületéig mehettem csak, ahonnan már kénytelen voltam visszafordulni.








a prágai vonat a berlini főpályaudvaron

Legalább egy teljes napot kellett volna eltöltenem még Berlinben, hogy az általam tetsző épületeit lefényképezzem. Majd igyekszem minden évben néhány órát ott töltve bővíteni ezt a képgalériámat.




Berlin Lehrter Bahnhof Kopfbahnhof https://de.wikipedia.org/wiki/Berlin_Lehrter_Bahnhof










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése