Sumperk (Mährisch Schönberg)

Kojetin (Kogetein), Prostejov (Proßnitz), Sumperk (Mährisch Schönberg), Unicov (Mährisch-Neustadt), Sternberk (Mährisch Sternberg) 2014 június

Sumperk (5/3. rész)

Morvaországi egynapos utam harmadik városaként a lengyel határhoz közeli 26 ezer lakosú Sumperket (= Mährisch Schönberg) választottam. A vasútállomás szépsége reménnyel töltött el, hogy lesz még a továbbiakban is miben gyönyörködni. 

Villasor mentén haladtam az egykori német gimnáziumig, majd balra fordulva a gazdag kiállítási anyaggal bíró néprajzi múzeum monoton mályvaszínű árkádos épületéhez értem. 

A sétálóutcán esernyőt tartó bronzalakos szoborra csorgott a szökőkút hűs vize, miközben a homlokomon a déli melegben izzadságcseppek jelentek meg.

A közeli vöröstéglás színház melletti kávézók teraszán baráti társaságok trécseltek.

A torony nélküli templommal egybeépült az erődjellegű kolostor. 

Gótikus kapuján egy cetli éktelenkedett a nyitva tartás időpontját közölve. 

A városháza az eléültetett fák és a térkövezett főtér szűkössége okán nehezen fényképezhető. 

A környező házak tarka füzérére, a szép ablakaira és domborműveire is figyelemmel voltam.

A város eseménydús történetéből érdemes tudni, hogy német telepesek alapítják a XII. században. A Waldstein család birtokolja 1180-tól. Domonkosok 1224-ben nyolc szerzetessel rendházat alapítanak. Bányászati jogot kap 1340-ben. Arra nem találtam utalást, hogy melyik ércre. Királyi városokhoz hasonló kiváltságokat kap 1391-ben. A reformáció során a szerzeteseket és a katolikusokat kiűzik a városból. A zsidókat 1584-ben utasítják ki. A fehérhegyi csata után a várost az adósság átvállalásával a Liechtensteinek uralják. Az ellenreformáció során a város új testületének esküt kellett tenni, hogy a dominikánusokat visszaengedik. Kolostorukat 1623-ban kijavítják. A XVII. század második felében az inkvizíció boszorkánypereinek következtében a város 25 lakosa lelte halálát. A várost 1669-ben tűzvész pusztította el. A XIX. században már jelentős textilipara volt. 1938 - 1945 között a Német Birodalomhoz tartozott. Az 1939-es népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 15 611 volt. A Beneš-dekrétumok alapján a második világháború után német lakosságát kitelepítették.

A temetőjében fekvő régi német sírköveinek egy részét 2001-ben a helyi közszolgáltatási vállalat buldózerrel távolította el, s azok maradványait egy gödörbe dobálták. Az ügy nagy felháborodást váltott ki, a csehországi német közösség képviselői tiltakozásukat a prágai német nagykövetségre is eljuttatták. Ezt követően a város polgármestere a sírköveket a gödörből kiemeltette és egy raktárba szállíttatta.