Negyedórás vonatozással Chomutovból (Komotau)
egy újabb, de kisebb városba, a tizenötezres Klášterec nad Ohří (Klösterle an
der Eger) jutottam. A robogó vonat ablakán Kadaňnál kitekintve a hatalmas erőmű
hűtőtornyait láttam.
Klášterec felújított vasútállomásától az
óvárosba tartva az Ohří (Eger) folyó jobb partján a lestkovi (egerbergi) várrom
tűnik fel az erdős 548 méter magas hegycsúcson. Megközelítése gyalogosan sok
időt vett volna el tőlem, ami azzal a veszéllyel járt volna, hogy amire
visszaérek onnan Klášterecbe addigra besötétedik.
A Tesco előtti körforgalomnál a lejtős,
kanyargós úton a belváros keleti szélét jelentő patakhoz értem.
Az egykori iskola zöld épületénél az 1665-ben
épült barokk Szentháromság templom felé lépkedtem a dombra fel. Külső ajtaja
nyitva volt, de a rácsos belső kapuja már nem, így korlátozott mértékben
örökíthettem meg a pompáját. A nemes Thun család koporsói is itt találhatóak.
A saroktornyos városháza innen pár méterre
áll a négyzetalakú főtér szélén.
Polgárházainak kisvárosi hangulatát a
felújításokkal sikerült visszaadni.
Egykori városfalából már csak az Ohří (Eger)
folyó felőli oldalon maradt meg egy szakasz. A parton sétány vezet az 1590-ben
épült Thun kastélyhoz.
Akkor még szűkebb ablakaival a város
védelmének részét képezte. Mályvaszínű falai, stukkói nagyon visszataszítóak. A
most porcelán múzeumként szolgáló részébe belépni a téli szünet miatt nem
lehetett.
 |
| abszurd ez a szín |
 |
Szemközt, a kastélyparkban a sala terrana a
Szentháromság templom hátérrel viszont festői.
A temető kéttornyú temploma és körkápolnája
szintén a barokk kor dicsőségét emeli.
Klösterle múltjáról németből fordítottam és ellenőriztettem:
A XII. században a Premysl-ház uralkodó család hozzátartozói
intézőik, az úgynevezett lokatorok segítségével német telepeseket toboroztak a
csaknem lakatlan határvidékre.
A telepesekkel hűbéri szerződés kötöttek, amely alapján ezek
különféle kiváltságokat kaptak, a földesurak pedig gazdasági hasznot vártak a
telepesek szolgálataiból.
Klösterle első írásos említése 1352-ből való.
A bencés rend 1121-ben kolostort épít prépostsággal, amelyet
feloszlatásuk után 1420-ban lerombolnak.
A szász testvérháború után idősebb Roßlai Apel Vitzthumot
1452-ben kiutasítják az országból. A cseh király Podjebrád György tanácsára
1453-ban Csehországban települ le és megszerzi Klösterle és Neuschönburg
hűbérúri jogát is.
A Thun és Hohenstein családok a harmincéves háború idején a
fehérhegyi csata után megváltozott politikai helyzet következtében 1621-ben meg
tudták szerezni Klösterle kastélyát és egyéb birtokokat, amelyeket a XX. század
közepéig, egészen a második világháború végéig, 1945 májusáig megtartottak.
Miután az első porcelángyárat Csehországban 1792-ben
Schlaggenwaldban megalapítják, hamarosan 1794-ben Klösterlében a Thuni grófság
főerdőmestere és főigazgatója, Johann Nikolaus Weber is alapít egyet, amellyel
a város gazdasági jelentősége megnő.
A gyárat Christian Nonne (1733–1813), a Luditzban található
Gießhübeli Porcelángyár alapítója bérbe vette és olyan szép porcelánt állított
elő, hogy az az egész Habsburg Monarchiában ismertté vált. A termékeket többek
között Anton Nabichl porcelánfestő is dekorálta 1840 táján.
A város német többségű lakosságát 1945-46-ban a Beneš -
dekrétumok keretében megfosztják minden tulajdonuktól és elűzik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése