Érchegység - Bilina/Bilin (5. rész)

Idén (2015) tavaszán már másodszor indultam az Érchegységbe. A cseh vasúti közlekedés tapasztalatom szerint megbízható és a sűrű hálózatának köszönhetően szinte mindenhová elérni. A Metropol nemzetközi gyorssal Bp. Keletiből indulva átszállás nélkül egészen a cseh-német határig Usti nad Labemig (=Aussig an der Elbe) kényelmesen elterülve utazhattam 5:40-ig a fülkémben. Húsz percen belül egy elővárosi vonattal folytattam tovább utamat a 17 ezer lakosú Bilinába (=Bilin). Hatalmas külszíni bánya és egy erőmű áll a határában.

A lepukkadt szocreál jellegű állomása óriási tégla formájú beton-üveg építmény.

Az áruházak és a várost átszelő Elba mellékfolyójának számító Bilina (=Biela) mentén jutni a központba. A kora reggeli órákban is már tele volt a főtere parkoló autókkal.

Bilina főtér

Óratornyos városháza állt az egyik sarkán.

A közeli templom csupán külső fényképezést tett lehetővé.

A négyzet alakú főtér szép házai fölött a dombra épült hercegi Lobkowitz kastély nyúlik el. A kapuja a turisták előtt zárva állt, mivel egy holding tulajdona.

Bilina főtere a Lobkowitz kastély hátterével

A kastély alatti szikláknál álló jégcsarnokban korongozó fiatalok edzését néztem percekig a lelátóról.

Az 1470-ben épült „Huszita sarokbástya” körül maradt meg a városfal egy rövidke hosszban.

A hídon átmenve a gimnázium zöld épületétől a belváros egy másik szögből is szép.

A korai időpont miatt múzeumba és sörözőbe nem térhettem be. Az állomásra visszamenet lehangoló az aluljáró másik felén csúfoskodó csövestanyának használt egykori raktárépület.

Bilina múltjáról fordítottam németből

Az első települést a VI. században a szlávok létesítik. A X. századig itt a Bilina-törzs területe volt. A X. században a Přemysl-ek átvették a hatalmat. Az első írásos említése a 993-as pápai adóigazoláson megtalálható. Itt a "provincia Belinensis" említik először. A XII. században, főleg a Hrabischok uralták a területet. Az első magántemplomot szent Péter és Pálnak 1061-ben plébániatemplomként épül. I. Vladislav király 1169 –ben a Johannitáknak adta Bilint. A XIII. századtól Bilin regionális központtá vált. Vencel király amikor 1237-ben odaadta Oger von Friedebergnek, akkor került Bilin először német földesurak uralma alá. Várossá 1263-ban vált.

A tulajdonos 1290-től Albert von Seeberg. Az általa adományozott kórházat és a szent Péter és Pál templom patronálását 1302-ben a Német Lovagrendek veszik át. Ők 1342-ben latin iskolát alapítanak a városban, amely akkorra már német többségű lakosságúvá vált. Otto von Bergow 1319-ben megépítteti a hegyekben Geiersberg várat (= Kysperk) miközben nagy bortermelő terület jön létre a város körül.

Ez a német uralmi korszak 1407-ben ér véget, amikor IV. Vencel király a várost cseh nemeseknek adományozza. A husziták 1421-ben elfoglalják a várost és a várat. Kiűzésük után 1436-tól a szász ági Colditz nemeseké a város. A ma is használatos városi címert Bilin 1549-ben kapta I. Ferdinánd osztrák császártól. A jelenlegi kastély helyén Hoger von Friedberg 1470-ben várat építtet.

Őt követte öröklés útján Lobkowicz úr, aki a várat és földjeit birtokolta. A XVI. században számos kézműves letelepedésével virágzásnak indul a város. Tűzvész pusztít 1568-ban, amely során sok ház és a templom is leég, de a károkat hamar helyreállítják. A harmincéves háborúban a svédek a kastélyt és a házak többségét elpusztítják, amiket évtizedeken keresztül tudják csak rendbehozni. Az olasz építész Antonio della Porta 1675-1682 között építi újjá barokk stílusban a kastélyt. Eleonora von Lobkowicz idején létesítik a gyógyfürdőt, ahol számos hiresség Humboldt, Goethe, Beethoven is jár.

A közeli Kutterschitzben (Chuderice) 1750-től beindul a szénbányászat. A XVIII. században tovább bővül a fürdőhely és az ipar is megtelepszik. A vár falait is ekkor bontják le. Lobkowicz herceg 1835-ben cukorgyárat hozat létre. A vasútja 1866-tól van Bilinnek. A nagyüzemi barnaszén kitermelés ekkor indul be St. Emmeranban. Az Engels Üveggyár 1893-ban épül meg. A cseh lakosság aránya megnövekedett, mert 1880-ban még csupán 7,5 % volt, de 1910-ben már 19,5 % lett. Az osztrák-magyar helyőrség városa volt Bilin az I. világháborúban.

Csehszlovákia megalakulásakor cseh katonák szállják meg a várost. Erre a német lakosság népi miliciát hoz létre, hogy megvédjék magukat tőlük. Az 1930-as - nem teljesen tisztességes - népszámláláskor a 10688 lakosból már 4168 csehet írnak össze. A müncheni egyezmény alapján Bilint 1938 szeptember 29-től a Német Birodalomhoz csatolják, majd német katonák vonulnak be.

A második világháború után visszaállítják Csehszlovákia határait. A német lakosság nagy részét elűzik otthonaikból a Benes-dekrétum alapján. A város neve Bilin helyett Bilina lesz. A lakosság 1947-ben még 7915 fő, de 2005-ben már 15714 fő.