Gornja Radgona (Oberradkersburg)

Miután a kettészakított város osztrák oldalát Radkersburgot megnéztük a Mura hídján átsétáltunk a Szlovéniában lévő felébe. A kávézó terasza melletti lépcsősoron lépkedtünk a szépen felújított várhoz. 

A kapusorompó mögötti parkból a szemközti Radkersburg óvárosa és a dombos táj látványa tárult elénk. 

Legelésző szamarak mellett értünk a külső várkapuhoz. 

Az előudvarban esküvőkre bérelhető öt szép autó várta a jelentkezőket. Nekünk napra pontosan 29 évvel ezelőtt volt a mienk, de akkor még Ladát használtunk ilyen célra. 

A belső udvaron a vár bérlője egy svájci állampolgárságú szlovén a belépőjegy mellé pezsgővel kínált minket a jeles évfordulónk megtudtával. 

A háromszintes várat végigjárva a berendezések, szobák mindenütt az esküvőre, nászéjszakára voltak berendezve. Örömünkre a Muravidéki Magyar Rádió adása volt hallható az egyik lakosztályból miközben csodáltuk a baldachinos ággyal berendezett bútorzatát.

A várból a Szent Péter katolikus templom felé jöttünk le és a belvároson át tértünk vissza a Mura hídra azon pedig Ausztriába.

Autónkba ülve újra a határhoz közeledve Laafelden álltunk meg egy szép muskátlis ház előtt. A szomszédos területen tenyésztett dámvadak pihentek, szemben vele pedig régi prés áll a gazdaság előtt. 

A város Oberadkersburg (régi magyar nevén Felsőregede) 1919-ben, az első világháborút követően lett elszakítva Ausztriától, Radkersburgtól, amelynek addig elővárosa volt.

Német, magyar és szlovén neve is a déli szláv Radigoj személynévből származik, eredeti jelentése Radigoj vára volt.

Egy 1182-es oklevél említi elsőként, 1265-ben már vásártartási jogot, 1299-ben városi rangot nyert. Ekkor épült Gornja Radgona első jelentősebb épülete, a Várdombon álló erődítmény. A település megerősített helyként kulcsszerepet kapott a Magyarország ellen létesített délkeleti védelmi zónában. Mátyás király hódításai révén 1480-tól tíz éven át a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott. Az Oszmán Birodalom elleni harcok idején újból megerősítették. A XVIII. században több parasztfelkelés is kitört a környéken. A XIX. század végére egyre feszültebbé vált a viszony a környéken lakó szlovén parasztság és a városban élő német nyelvű polgárság között. Az első világháború végén az újonnan szerveződő délszláv hadsereg szállta meg a várost. A Mura északi partjáról a német nyelvű polgárok felkelése miatt a délszláv csapatoknak ki kellett vonulniuk, a déli parton fekvő Oberradkersburg (Gornja Radgona) azonban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett.  A második világháború után a város már egyöntetűen szlovén nyelvűvé vált, a két szomszédos állam fagyos viszonya miatt. Az első világháborúban hídját felrobbantották, majd 1932-ben újjáépült, de 1945-ben újból felrobbantották, amit 1968-ig nem is építették újjá. Az ekkor megnyílt határátkelő ismét közelebb hozta egymáshoz az ikerváros két részét.