A
Muravidékről érkeztünk Sicheldorfon át Radkersburgba, a 3100 lakosú osztrák kis
városba. Tulajdonképpen úgy, mint Komárom egy kettévágott város, amelyet az
első világháború utáni békediktátum szakított szét. Mi mind a két felét az
osztrákot és a szlovént is megnéztük.
Az
óvárost még teljesen körbe veszi a XIII. század végén emelt védőfal, amelyet
akkor a Magyarország ellen létrehozott erődrendszer részeként építettek.
A
lecsapolt vizesárok helyén parkolót is kialakítottak, amit mi ki is
használtunk. A történelmi városkép komoly helyreállítási munkákat követően lett
újra egységes, mivel a második világháború harcai során a város 321 házából
csak 4 maradt épen. Lassú sétával egy jó óra alatt bejárhatók az utcái.
A
kopott gótikus (1395) ágostonrendi remetetemplomba nem lehet bemenni, mert azt
ma borospinceként használják.
A
Miasszonyunk barokk templom viszont nyitva volt, amely egy belső téren található. Az utca szintről a boltív alatt
közelítettük meg.
A
közelében áll egy reneszánsz részleteket mutató ház. Mellette egy másik
boltívsor alatt jutni ki a főtérre.
 |
| 1680-as Mária-oszlop |
Másutt is előbukkannak faragott ablakkeretek és szép kapuzatok, de ezek jó része másolat, mivel pótolni kellett a második világháborúban elpusztultak helyett.
 |
| 1583-as reneszánsz Herberstorff-palota |
 |
| 1583-as reneszánsz Herberstorff-palota |
A XIV. századi gótikus, háromhajós Keresztelő Szent János-plébániatemplom tornya eredetileg
egy bástyából lett átalakítva.
A polgárházak
között lassú sétánkkal a Mura felé indultunk, hogy annak hídján a város
elcsatolt felét is megnézzük. Erről egy másik részben írok.
 |
| evangélikus templom Radkersburg |
 |
| Nádasdy palota |
 |
| Mura híd Radkersburgnál |
Bad Radkersburg (szlovénül Radgona,
régi magyar nevén Regede) osztrák város a Délkelet-stájerországi járásban. A
Mura partján fekszik, szemben vele, a szlovén oldalon található ikervárosa,
Gornja Radgona. Neve a déli szláv Radigoj személynévből származik, eredeti
jelentése Radigoj vára volt. Radkersburg első írásos említése 1182-ből
származik. II. Ottokár 1265-ös urbáriumában már mezővárosként szerepel. A
várost I. Albert német király uralkodásának idején precízen áttervezték. A 15.
század második felében a régió sok nehézséget élt át, de a város az 1469-es
Baumgartner-felkelést és Mátyás magyar király tízéves megszállását (1480-90
között) viszonylag épségben vészelte át. A 16. századi török háborúk során
Radkersburg kulcsszerepet kapott a Mura völgyének védelmében, erődrendszerét az
olasz Domenico dell'Allio vezetésével modernizálták és megerősítették. Az
1880-as évektől kezdve kiéleződött a Radkersburgot lakó német és a környéken
lakó szlovén nyelvű polgárok közötti viszony. Az első világháború lezárása után
a várost megszállta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság hadserege, ám a német
nyelvű lakosság 1919 februárjában kitört felkelése után a délszlávok a Mura
déli partjára vonultak vissza. A Wehrmacht 1941-ben Radkersburgból kiindulva
támadta Jugoszláviát. Amikor 1945. április 15-én a szovjet Vörös Hadsereg
elfoglalta a város déli felét, a visszavonuló német katonák pedig
felrobbantották a Mura hídjait. A háború után a jugoszláv oldalon élő német
nyelvű lakosságot kitelepítették Ausztriába, a Mura két partján lévő államok
között két évtizedig igen fagyos volt a viszony. A szlovén és az osztrák
városrész közötti hidat csak 1969-ben nyitották meg újból. Az 1970-es években
Radkersburgban hévizet tártak fel, amelyre később komoly termálturizmus épült.
2007. december 21-én, a schengeni egyezmény kiterjesztésével megszűnt a két
Regede közötti határellenőrzés, azóta a szlovén és az osztrák városrész ismét
egyre szervesebb egységet alkot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése